Egyszer mindenki hazatér

3.

Szombat reggelre virradt. Minden, ami előző nap élt és lüktetett, most még legédesebb álmát aludta. Életjelet alig lehetett találni a nagy keresztutakkal sűrűn átszőtt német fővárosban. Néha-néha egy, a közlekedés szabályait sajátosan értelmező taxi zúgásának visszhangja hallatszott fel, mikor villámként cikázott a jómódú külvárosi kerületek és a központ három-négyemeletes irodaházai között. Egyedül a munkásnegyedekben épített bérházak ablakaiban hervadozó petúniák próbálták ébresztgetni a város e kies részét azért, hogy a toldozott-foltozott függönyök mögött akadjon egy kézpár, amely meglocsolja őket.

                                        Közös udvar 16.

          Gyerekkoromba  szerettem számolni, megszámoltam az István téren a várakozó fiákereket, megszámoltam a sinen futó vasuti kocsikat , és szivesen számoltam meg , hogy hányat kuvikol a kuvik ha felteszem neki a kérdést, hogy hány évig élek még? Az sem szomoritott el ha csak egyet kettőt kuvikolt, mert annyira azért nem hittem én ezekben a dolgokban.

„Szia Péter! Legnagyobb sajnálatomra halasztanunk kell a csütörtöki találkozást. El kellett utaznom, de hétfőn este már itthon leszek. Ha akarod, kedden érted megyek a Varacskos Disznóval. Addig is, ha szeretnéd, találkozhatunk a Mátrixban.

Üdv: a Grófnő.”

Péter fejében kavarogtak a kérdések. Mi lehet a baj? Mi a váratlan utazás tárgya? Hová ment Nóra? Kérjen virtuális randit? Egyáltalán minek az? Nórával pont az volt a zseniális, hogy a lány gyönyörű volt a felturbózott avatárja nélkül, a valóságban.

 Tizenkét perc

Szolidan sütött a nap a reptér felett, igazán melegünk csak akkor lett, ha „elszállt” valamelyik tanuló, vagyis a gépet a célvonaltól távolabb tette le. Ekkor loholtunk a gép után, aztán négyen közrefogtuk, és visszatoltuk a célvonalra. Az ügyesebbek úgy manővereztek, hogy pont a vonalon álljanak meg, ekkor kímélte a többieket, éppen csak igazítani kellett a vitorlázón, és máris mehetett a következő. A Góbé egy iskolagép, kétszemélyes, a tanuló ül elől, az oktató mögötte.

Az öntudatra ébredés evolúciójából (játékon kívül)

 A mi családunk bírja a fájdalmak formáit. Miazhogy! Keresi, és addig nem nyugszik, míg az önnön gerjesztett szomorúsága a tetőfokára nem hág a lelkekben. Tipikus magyar szokás lenne ez? Vagy egyszerűen azé a gondolkodó fajé, akit embernek hívnak? Lehet, nem tudom. De mi voltaképpen nem is vagyunk magyarok, az emberi voltom pedig… Hagyjuk! Mindenki más tőről fakadt és más-más nemzettségben találta meg a helyét.

9. fejezet

A támadás

– Nem hittem, hogy még az életben beteszem ide a lábam! – rázta a fejét Trevor, amint belépett a Madison – kúriába.

Annyi év gyötrelme tört rá hirtelen és most még jobban szerette volna az előtte álló vérszívó szívét kitépni, de ugye, mint kiderül, ez lehetetlen volt. Végre itt állt előtte a férfi, aki megölte a legcsodálatosabb nőt, akit valaha ismert és nem árthatott neki. Sőt! Kénytelen vele együtt működni.

                                        Közös udvar 15.

           Vékonyné, ócska, kopott gyerekkocsijában tologatta az udvaron a kis Erzsikét.Kiszolgált szerszám volt , mert már a negyedik gyerek nőtt ki belőle-- lassacskán. Mondta is neki Karcsi -- akár el is adhatod , vagy dobhatod , mert több belevaló nem kell, mert már igy is egy ráft kenyér csak a Vékony pulyáknak kell! Vékonyné hallgatott egy kicsit , majd megszólalt-- ne legyél te olyan biztos abban, vagy már lassan arra sem vagy képes?

Egyszer mindenki hazatér

2

  Másnap Karla bement a szerkesztőségre megmutatni a cikket, amelyet rögtön megírt. Közepesen hosszú szövegre sikeredett. Röviden felvázolta a japán agressziót, valamint a szovjet csapatok ellenállását. Különösebben nem érdekelte a téma, sőt még kis ellenszenvet is érzett vele szemben, de ezt megtartotta magának. Pont, mint várták tőle.

Csak azoknak voltak külön irodái, akik valamilyen magas posztot töltöttek be. Karla és a többi egyszerű újságíró egy nagy teremben dolgozott, és főtt meg a melegtől.

                                         Közös udvar 14.

           Szerdahelyi elvtárs több mint húsz napot töltött el a kórházban. Ez idő alatt szépen "összedrótozták" törött csontjait, megpróbálták eltüntetni  az ütések nyomait a fizimiskájáról, ami  nem sikerült a legjobban , mert mindkét arcán hegek  keresztezték egymást , ami arra engedett következtetni , hogy a kapitányt nem csak puszta kézzel ütötték , hanem  keményebb szerszámokat is igénybe vettek.

Szamosi:       Ezen gondolkodtál olyan sokat vagy valami komolyabb dolog

                     gal is  foglalkozol, mert már annyi az eldobott papirfecni  körü

                     lötted , hogy lassan már nem is látszol tőlük.És képzeljétek ,

                     el valami azt sugja nekem, hogy Sára még meglep bennünket

                     valamivel.

Kőrösi :         Na látod, itt a nagy alkalom a kiúgrásra , hogy elébünk tedd a

                     nagy művet , hogy elkápráztass  bennünket , meg a közönsé

                     get

Sára:             Na , várjatok csak , nem eszik olyan forrón a kását."Ma más a

                     kása Mása.

A kozmosz kincse

Kétezerhetvenötben jött el az idő, hogy a föld vezető szervezete az UGO kipróbálhatta erőit és eszközeit a kozmoszban, ércbányászokat küldhetett egy aszteroidára. .A feladat könnyűnek ígérkezett, mivel a meteorit alig szennyezett platinából állt, ráadásul a pályája. egy ponton negyvenezer kilométerre megközelítette a földet. Az eszmei irányítók úgy kalkuláltak,hogy a kilenc fős legénységet tizennyolc hónapi ellátmánnyal indítják útba, ebből az odautazás alatt hat havi készlet fogy, négy hónapig dolgoznak, a többi vésztartalék maradhat,mert a visszaút földközelben mintegy két órányi időt vesz el összesen.

Kansas nem egy átlagos hely, évtizedek alatt ezt a várost is benőtte az ég felé magasodó tornyok sokasága… Még emlékszem a régi fotókra, a nagyapám tehenekre vigyázott, miközben azok legelésztek. Híre sem volt a városiasodásnak.

Szeretem ezt a helyet, mert mindig tartogat meglepetéseket; mégis tudom azt, hogy miből nőtte ki magát…

A munkából hazafelé tartva azon töprengtem vajon Jen mivel fog várni. Főz-e nekem valami finomat, ahogy szokott minden évben, amikor születésnapom van.

Borfalvi:        Csaktán nem Petőfivel  akarod magad összehasonlitani, hisz

                     ez szentségtöres--hogyan kerül a csizma az asztalra?Hát

                     Petőfi már elismert költő  gyalog indult Debrecenből ,Pestre ,

                     hogy elvigye verseit a hőn szeretett Vörösmartynak, te meg a

                     a szomszéd utcába is taxival mennél, ha volna rá pénzed.

                                         Közös udvar 13.

          Délelőtt tizenegyóra tájban a mentő egy beteget hozott be a kórházba, amelyik semmi életjelet nem mutatott. Az orvosok neki fogtak  az élesztéséhez a korabeli módszerekkel , szájon át való levegő befuvásával, ami teljesen fölösleges volt , mert az illető az átlagnak legalább másfélszerese volt, vagy annál is nagyobb, úgy tüdejének méretében is .

Negyedik rész

Nancy, 1477. január 21.

A jeges szél felkavarta a tábori tüzek parazsát; az aranyvörös szikrák pár pillanatig ott örvénylettek a lángnyelvek közt, majd szárnyaszegetten hullottak vissza a mind vastagabb hamuba. Flavio megbűvölten révedt a boszorkánytáncba.

„Ilyen volna a tüzes szélvihar, amelyre messere Dante ítélte a szerelem bűnöseit? Ez volna a mi sorsunk is Yvettával? Nem vagyunk házasságtörők, de… Nem számít. Bármit megadnék, hogy ismét együtt lehessünk… és soha többé ne kelljen elhagynom.”

Kisimította térdén a pergament, és megmártotta tollát a két kő közé szorított kalamárisban.

    Sokat szoktam gondolkodni a világ működéséről, hogy mi miért történik, az emberek miért olyanok, amilyenek.
Miért jönnek nekem az utcán, vagy miért nem fogadják a mosolyomat és úgy néznek át rajtam, mintha ott sem lennék. Megváltoztak a dolgok, és félek sosem értem meg ezt. Mindig is érdekelt a filozófia -  a világ miértje és elhatároztam, hogy annak szentelem az életem, hogy válaszokat keressek a kérdőjelekre.

    - Helló Ivan! - szólalt meg a szép szőke nő a munkahelyem recepcióján.

Sakura no musuko

A szél felerősödött, elindítva a rózsaszínű sziromvihart. Olyan sűrű függöny került így a szamuráj elé, hogy egy pillanatra az előtte lévő tájat is csak foltokban látta. A tekintetét az elvonuló szirmok után fordította, amik hurkokat, kanyarulatokat rajzolva követték a szél útját. Arra gondolt, hogy milyen különleges a kapcsolat közte, és a cseresznyefa virágzás között. Csodálatos időszak ez, úgy a születésé, mint az elmúlásé.

Zsoltnak voltak már jobb napjai is. A futárkodás mellett még mindig megpróbált nehezen összeszedhető virtuális javakat pénzért eladni, leginkább azokat, amiket kevesebb munkával, de több várakozással tudott előállítani, viszont a türelmetlenebbeknek megért valódi pénzt. Sajnos azonban amióta csomagokkal röpködött, a régi jól bevált játékok döntő többségét az emberek megunták, ő pedig a pilótáskodás közben nem figyelte annyira az új trendeket. Kb. három heti „munkáját” kellett például kisöpörnie, mert kiderült, hogy rossz lóra tett.

                                        Közös udvar 12 .

          Ha Grósz úrról azt mondtam , hogy okos ember , akkor úgyanazt  nem  mondhatom el a kapitányról, mert a kapitány gátlástalan, karrierista volt és   tudatában volt annak , hogy neki sokkal többet kell letennie az asztalra mint a társainak,elsősorban azért mert magyar , másodsorban meg nem volt kellő végzettsége, ahhoz , hogy tovább emelkedhessen a ranglétrán.

Kőrösi:        Te viszont nem jelezted, hogy direktorod  magasröptü történel

                   mi visszapillantását, ilyen marhasággal akarod lefejezni.

Besztercei:  Én nem akarom senkinek a fejét venni, csaka hangulatot akar

                    tam egy kicsit pozitiv irányba billenteni, mert már  nagyon  rá

                   fagyott a mosoly a tisztelt kollégák  fizimiskájára, meg külön

                   ben is , nem is olyan értekes az a fej.

Egyszer mindenki hazatér

1.-b

Képzeljünk el egy óriási téglaépületet, amin semmiféle díszítést nem látunk, csak a habarcscsíkok és ablakok monoton váltakozását, ahogy az ég felé törnek. Képzeljük el ezt az épületeit, miként szomszédjait túlnőve óriási hegyként áll előttünk, és hirdeti az általa képviselt nemzet dicsőségét és feljebbvalóságát. Karla ezen épület előtt állt. Néhány hónapja, amikor először lépett át a szélben lobogó vörös zászló alatt, megértette, Dante mire gondolhatott, amikor azt írta: „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!”Mára azonban, ha nem teljes nyugodtsággal, de mégis egész bátran közlekedett a szovjet nagykövetség komplexumában.

Figyelmeztetés: Homoszexualitás

+18

4.

Furcsa érzés volt visszatérnie. Majd tizenegy hónap telt el azóta, hogy utoljára a kapitányságon járt és már most egyszerre volt számára minden idegen, mégis ismerős. Régi társai kitörő örömmel fogadták, izgatottan faggatva őt arról, visszatér-e közéjük végre, míg az újoncok, csak csendben figyelték az eseményeket. Tisztában voltak azzal, mi történt Jackkel és tisztelték őt tette miatt.

A bengora fa

                                                                         I.

A műhold araszolt az égen, sorra vette a földi területeket, egy - egy kockába egy négyzetkilométert fényképezett. Csomagban küldte a földre, minden századik fotó után kapott egy impulzust, amely kiváltotta az adást. Legtöbbször nem közvetlenül érkezett a Los Alamosi központba a jel, ahogy távolodott, műholdas relék továbbították, míg meg nem érkezett.

                                    Hivatlan vendégek

            Nagyanyai nagynéném, valamikor  a tizenkilencedik század vége felé született - városunktól egy olyan négy öt kilóméter távolságra. Ez a hely ma  is csak falu , de akkor még csak a tanyavilág egy kis darabkája volt, ami éppen  ott tespedt a Szamos partján. Azért tespedt mert, csak széltében , meg hosszába tudott terpeszekedni, mert felfelé az ég felé,még nem igen tudtak épitkezni, tul magasra.

Dávid ügyeletes volt aznap éjjel. Kivételesen Károly is hazament, egyedül maradt. Körülötte volt minden, ami a Szárny szimulációjához kellett. A hardware mozdulatlanul hevert a földön, a levegőben azonban ízekre szedte a szoftvert.  A fizikát imitáló modul, az erővisszajelző konzol rendszere, a mozgásérzékelő és a saját, botkormányból átalakított vezérlőkaruk általa berhelt, a CN-ről lopott kódokon nyugvó sorai mind ott „repkedtek” körülötte a térben, a holografikus vetítő képén.

Az idegen csuklyás

Jött az alkony, az ablakban állok

Merengve nézem a megnyugvó világot.

Lelkemben tép a nyugtalan vágy,

Valami késztet, hogy menjek tovább.

Felveszem cipőmet, sarkamra állok

Ki tudja hányszor láthatom a Holdvilágot!

Indulok az útnak, nőnek az árnyak

A dagadó hold vörösbe lábad.

Lassan eltűnik a rózsaszín alkony,

Új árnyak jelennek meg a láthatáron.

Haladok a dombon, csöndesedik a falu

A fény a házakban lustán kihuny.

Sárika:          (papirjaiból felemeli a fejét) Tudjátok ti , hogy mi itt a legna

                     gyobb probléma?--az , hogy hiába kezdünk el valamit vidá

                     man gondtalanul,, ha közbe jön valami szomorúság , keserű

                     ség , azonnal hajlamosak vagyunk mély letargiába sülyedni

                     Mert nincs pozitiv életérzésünk, mert nem becsüljük a kicsi

                     mindennapi sikereinket, és felnagyitjuk kisebb-nagyobb sé

                     relmeinket.

                                        Közös udvar 11.

          Most egy kicsit vissza kell kanyarodjak ötvenöt őszéhez. amikor is megszületett Vékonyék negyedik gyereke , aki a Erzsébet nevet kapta, pusztán azért mert pontosan Erzsébet napon született. De, ezt megelőzően Vékonyné sürgette  a káposzta  berakását, mert még szülés előtt berakva akarta látni a káposztát, már csak azért is mert késésben voltak , mert a káposzta berakást évek óta mindig  november első hetében ejtették meg.

                                        Közös udvar 1O.

           Viktor, úgy élt mint egy török basa, semmi gondja nem volt azonkivűl, hogy  a Bözsike szerelmi igényét kellőképpen kielégitse. Talán nem is jó ez a szó, hogy basa, mert annak egész háreme van, Viktornak viszont csak egy  háremhölgye volt. Igaz, annak a libidója felért hároméval . És ezt nem az ujjamból szoptam , hanem onnan tudom , hogy a tavasz eljöttével , újra felmásztunk a szomszédház padlására , és nagy figyelemmel kisértük az eseményeket, egészen közelről , mert a szomszéd srác kiváncsisága enyhén meghaladta az enyémet , ezért aztán szert tett szinházi távcsőre , hogy jobban élvezhessük az élő egyenes adást, napjában többször is.

Egyszer mindenki hazatér

1

A nap vakítóan sütötte Berlin utcáit. Az autók által felkavart poron megcsillant a fénysugár, így aranyköpönyegbe burkolva a város minden kis zugát. Elviselhetetlen meleg volt. A levegő megállt a magas épületek között, melyek büszke patinás tetőiről a napfény élesen verődött vissza. Minden ember haza, vagy a Tiergarten barátságos kertjeibe sietett. A város által körülvett hatalmas park valóságos szigetként nyújtott menedéket a hétköznapokban elgyötört emberek számára, és megnyugvást nyújtott a délelőtti és délutáni malomkerék között.

8. fejezet

Rejtőzködés

Theresa kiszállt a taxiból, és elindult a harmadik emeleti lift felé. Fogalma sem volt, mit keres itt, de el kellett szabadulnia onnan. Hazudtak neki, átverték, használták a saját céljaik szolgálatára. Nem tudott már bízni egyikükben sem. Távol akart lenni tőlük, távol akart lenni attól a helytől, amely megváltoztatta az életét. Mindent feladott, az otthonát, karrierjét, hogy az anyja haláláról kiderítsen valamit, és végig ott volt az orra előtt.

Magasság, nőiesség, szőkeség. Látomásból a lételem ilyen piciny vádlira szúrt, mozgékony édesség, s az aprócska reménytelenkedők az ilyenek után pipiskednek egynéhány rúzspiros nyalásért.

Nem is várat, enyeleg a mindenséggel. Az esélytelenség aeroszolosan vesződik; épp most sugárzik a kis szívszotty. Néha kérőket keresgél, s esetenként kiáll a titkári állásból, szemérmetlen behajolásokkal, hátha parfüm- és látványillatok ormán újabb kérő tragédiájával törődhet a rekviemvállalat.

Harmadik rész

- Soha nem leszek a kéme!

Fakadt ki Guillaume, miután – immár szobájába zárkózva – Flavio megszabadította a szájpecektől és kötelékeitől.

- Milyen kár – vágta rá gunyorosan Flavio – De valahogy sejtettem. Mondd, igazán: miképpen lehettél annyira kétbalkezes, hogy hagytad magad elfogni?

- Én még úgy tudtam, hogy Gaspard a Merész felesküdött híve. Ami meg az ügyetlenséget illeti: ha egy-egy kard szegeződne a torkának meg a gyomrának, nyilván jó uram is megértené, miképpen nem sikerült kiverekednem magam a fogságukból.

Óvári:          Mélyen egyetértek veled kedves direktorom, de van némi fenn

                   tartásom, és most felteszek neked egy költői kérdést:Vajon

                   van olyan , hogy valahol valakik,azt vallanák ,hogy nekik fontos

                   lenne, hogy megismertessék a világgal ennek a kis szétszóró

                   dott magyar népnek a klasszikusait, ennek kulturáját?

                                   Közös udvar 9.

           November vége volt már, és úgy nézett ki hogy elcsendesül a világ-- ez a mi kis közép-keleteurópai világunk. Pedig egyáltalán nem volt vége semminek , mert erőre kapott-- a néhány héttel korábban még veszélyt érző patkányként futkározó hatalom, és sorra vitte el , hallgatta ki , és küldte munkatáborba a neki nem tetsző elemeket.

           Az első hó is leesett, nem is akármilyen, az udvaron legalább félméteres , de a Bözsike  bejárati ajtajánál legalább egy méter magasra fujta fel a szél.

Baglyok

A várost ellepték a baglyok. Hihetetlen látvány volt, ahogy röpködtek éjszaka mindenfelé. Beszálltak a metróba, és a 4-es 6-os villamos is megtelt velük. Az emberek hamar hozzászoktak a huhogásukhoz, a madárürülék pedig amúgy se volt idegen az utcáktól. Voltak, akik belenyugodtak az új helyzetbe. Mondták, hogy végül a bagoly is csak teszi a dolgát, éli a mindennapjait, eteti a fiókáit, őket is el kell fogadni. Ezt mondták, de közben máshova ültek, ha megjelent egy mellettük, és átmentek az út túloldalára, ha egy csoport szembeszállt velük.

               (Sárika állandó jelleggel ir , töröl , összetép, eldob)

                                                                                                                                           Szamosi:     Mikor igy elbeszélgettek, ilyen "szivélyesen" ilyen tisztelettudó

                    an, ilyen fennkölten - elvagyok tőletek ragadtatva.

Péter a szüleinél volt. Segített egy kicsit, majd amíg elégedetten nézték, ahogy munkájuk nyomán nőnek a paradicsomok, csak úgy mellékesen beszélgettek, amit egy váratlan fordulattal zárt.

- Apa! Elvinném a Varacskos Disznót. Gondolom nem kell most neked.
- Persze, vigyed. Jó szórakozást. Tudod hol a kártyája.
- Köszi, persze. Szia!
- Állj csak meg egy kicsit fiam!
Péter megtorpant az ajtóban.
- Nem biztos hogy az én dolgom, de ki ez az asszony?
- Milyen asszony, Apa?

Egyszer mindenki hazatér

PROLÓGUS

Kényelmesen terült el a férfi a hatalmas franciaágyon. Lassan pöfékelte a kövér füstfellegeket, szájából hetykén lógott ki a pipa. Gondolataiba merülve nem is törődött az izzadságtól csillogó mellkasára boruló nővel. A szőke tünemény ugyancsak anyaszült meztelen feküdt mellette és csukott szemmel pihente ki az elmúlt meglehetősen aktív órát. Habár tikkasztó hőség volt, nem zavarta a férfihez való odabújás. Sőt!

                                   Közös udvar 8.

           Ezerkilencszáz ötvenhat oktober vége volt. Egy nap, apám a szokásostól eltérően hamarabb jött haza a munkahelyéről, és a megszokott komolysága helyett , most mosolygósan lépett be a lakásba. Nem tudtuk mire vélni a dolgot, de aztán kiderült: Magyarországon kitört a forradalom mondta ,és remélem hamar vége lessz ennek a kommunizmusnak! Mert láttam én az oroszoknál , és mostmár itt is, hogy mire megy ki a játék -- arra , hogy kisemmizzék a népet , és amikor semmijük sincs , akkor már úgyis úgy táncolnak , ahogy ők fütyülnek!

Szamosi:          Á!-dehogy. Ha én azt eltudnám mondani, rendszerezni tud

                        nám, letudnám írni, és rátok illő szerepkké tudnám formálni

                        akkor lenne mit játszunk elsönek a következő évadban. De

                        hát nem tudom, nincs erőm, nincs támogatóm, csak ez az ő

                        rült nagy lelkesedésem van

Kőrösi:             Direktorom , tisztelt kollégák: Úgy veszem észre , hogy e

                        gész társulatunkra , de a közönségre is sőt az egész

                        országra, neurotikus,labillis, lelkiállapot jellemző.

Időcsapda

Az öreg Szabó Jani nyugdíjas éveit töltötte, ami igen szerencsésen alakult, mert a hobbija segített megőrizni frissességét, mozgékony maradt a sok kirándulástól, kerékpározástól. A minap is rótta az erdei utakat, tekerte a bringát a gödrökkel teli földúton. Épp egy tisztás mellett haladt el, amikor felfigyelt rá, hogy a szokásos félkör alakban egy csomó gomba terem a területen. Megállt, a bicajt kitámasztotta, aztán közelebb hajolt, hátha felismeri a fajtáját, és szed belőle egy levesre valót.

Fantázianevek és kiejtésük(emlékeztetőül: olvasás előtt érdemes végigfutni) :

Alzeiron – Álzéjrun

Atroenix – Etrűniksz

Darannos – Darannosz (vagy Dáránnosz)

Dniwrien – Néjrüen

Dréonia – Dréjonyja

Dréon – Dréjon

Eldreona – u.a.

Eldreon – u.a.

Etarianus – Étárjanusz

Exator – Ekzátor

Geldryenn – Geldrüen

Ilderona (=fény istennője) – Ilderóna vagy Ilderónáh (keményen ejtett h-val a végén)

Ilderonia (=Ilderona által teremtett világ) – Ilderónja

Kletoria – Klétorja

Klexor-Klekszor

Letarion (sziget) – Letárijon

Letharius – Letáriusz

Lodérius – Lodérjusz

Manderyon – Mándérüon

Mitrix – Mitriksz

Nesorus – Nizórusz

Pryexor – Prüjekszor

Qatyeren – Kvatüéren

Sethorius – Szedóriusz

Teirammur – Térámmúr (az á-t röviden ejtjük)

Tharémius – Tárémjusz

Traemius – Trémiusz(ae=é)

Trienorix – Triénoriksz

Trisalia – Trizálja

Trisalion – trizálion (eredetileg trisaliai lenne, de azt kiejtve kicsit sok lenne a j hang egymás mögött, úgyhogy megváltoztatták)

Tyerra – Tüjérrá(h)

Wazoria – u.a.

Dráma Sára:  Bocsásátok meg , hogy elkéstem, de hát ezek a mai közleke

                      dési viszonyok...Képzeljétek el a trolibusznak ellopták a kábel

                      ját, taxit ilyenkor nem találsz, abiciklim kereke leeresztett, ám

                      a lábam feldagadt. Már ott tartok, hogy a lámpánál már azöl

                      den sem merek átmenni, a hidon szédülök, a hid alatt rette

                      gek..

Borfalvi:          Direktor úr, én szeretnék  valami szerelmeset , valami dráma

                       it  játszani , akár  két , három felvonást is megcsinálnék, e

                       gyedül

Bihari:              Én is direktorom , én is.

Besztercey:      Partner azért csak kéne hozzá--nem ? Mert akármilyen  szé

                        pek vagytok két három órát csa benneteket nézni , hallgat

                        ni, az mégis csak sok.

7. fejezet

Az egyezség

William kétségbeesetten lökte félre a küszöbön álló idős nőt és a szoba irányába indult, ahonnan a hangokat hallotta. Berúgta az ajtót, ami recsegve tört darabokra. Theresa a szoba közepén állt, mellette Trevor. Meglepetten meredtek rá.

– Jól vagy? – nézett kérdőn a nőre.

– Mit keresel itt? – förmedt rá a lány, nem hitte, hogy a férfi ide is utána jön.

– Azt hittem, bajod esett! – indult volna Theresa felé, de a nő hátrált.

Második fejezet

A fegyvernök a lépcsőfokokat kettesével szedve s egy felettébb megviselt pergament szorongatva rohant fel ura szobájához; izgatottságában a kopogást is feledve nyitott be.

Flaviót a csiszolt bronztükör előtt találta; épp kék bársonybarettjét igazította vállig hullámzó szőkésvörös fürtjeire, s elégedetlenül simított végig az arca jobb felén végighúzódó sebhelyen. A keskeny, sötétvörös heg ugyan nem torzította el jóvágású arcát, ő mégsem tudott megbékélni vele.

                                       Közös udvar 7.

          Nagyobbik bátyám és Sára között dúlt szerelem, a legnagyobb diszkréció mellett.Nem tudták mi az elég, és  nem számoltak a következményekkel sem.Ebben, közrejátszott az is hogy a gyönyörű május, még inkább serkentette, élesztgette, vagy egyszerűen nem hagyta lankadni a vágyat , az érzést, ami megállithatatlanul kergette űzte őket a szerelem kifürkészhetetlen ösvényén.

I.     FELVONÁS

Helyszín ugyanaz. Európa a pultnál ül.

Európa: Ó én szerencsétlen, én balga, én árva! Születésnapnak indult volna az este és temetés lett belőle? Pazar fordulat, mi másra vágyhatna hát az ember?! De ne siránkozz magadon szerencsétlen asszony, ne feledd: az idő pénz! Te pedig mindkettőnek szűkében vagy!

(Zörej hallatszik kintről. Európa feláll a pulttól.)

Európa: No lám, de hisz még van fél óra a kezdésig. Máris megjöttek volna?

Útra való vészjel

Az élet értelme, hogy legalább saját magadnak ne hazudjál. És a te életednek van értelme?

Vér-veríték van ezen a bulin…

Egy utolsó fejezete volt csak életem e szakaszának. * Addigra A-val már búcsút intettünk egymásnak. Ez a történet egy kicsit elcsúszott a többitől időben, de ugyanabba a dobozba került az emlékek sűrűn pakolt raktárában. Egy helyen tárolom őket. C nagy titkokra világított rá. Olyan nyers őszinteséggel, hogy lesokkolt.

A két csemete még korántsem látszott álmosnak, szemük érdeklődést, nyugtalanságot tükrözött, mintha még most kezdődött volna a történet. Az öreg csak nézett rájuk, saját ifjúságának visszfényeit látva a gyermekszemekben. 

 Corvin szólalt meg:

- S a Magányos? Vele mi lett? Megvigasztalódott végül? Hogyan élt emberként? S hogyan halt meg? – tette fel a koraérett fiú, a kérdéseket.

- Hogy vele mi lett… - a vénember szeme újra a régmúlt legendáinak ködét vizslatta – Hát… Azt nem tudni pontosan.

Első dráma ötletem első részlete.

Európa

Szereplők:

            Európa: a születésnapos

            I.M. Franz: a csapos és hitelező.

            Naplopóleon: a francia barát

            Bis Mark a német barát

            Habs-vár hercege: az osztrák barát

            Teller Vilmos: a svájci barát

            Ms. Elisabeth Windsibury: az angol barát

            Csillagszemű juhász: a magyar barát

            Kecskepásztor: a görög barát

            Nyikorog Ajtovics Kusscsov: az ukrán barát

I.

                                      Játszani fogunk!

                      Történik egy partiumi város szinházában a'9O-es évek legelején.

                                    Szereplők.

Szamosi: Szinházigazgató

Kőrösi :    Rendező.

Galamb Öske : nem idősődő szinésznő.

Borfalvi:                Szinésznő.

Óvári(tenor)          Szinész.

Estére elő is készítették a rituálét. A Magányos farkassá válva gyorsan átrohant a szomszédos tanyákra, ahol éltek még emberek. Jó messze a Falutól. Ők úgy döntöttek, nem kockáztatják meg az utat az ünnepségre. Így sem menekültek…

Az emberfarkas csak két leányt hagyott életben. Mikor a fogyatkozó Hold felkúszott az égre, az egyiknek a nyakát szegte, s vérét kiengedte egy jókora kádba. Majd gyorsan, mielőtt megalvadt volna, felfestette követői bundájára a megfelelő jeleket, miket feledésbe merült könyvekből jegyzett meg vándorlásai és emberévei során.

Eszter belevetette magát a családi vállalkozás teendőibe. Eldöntötte, hogy amennyire lehet, kerüli a Mátrixot, mégis ennek fejlesztésén dolgozott. A terminál és konzolkereskedés szinte minden fortélya ráragadt a szüleivel töltött idő alatt. Az elmúlt évei a függetlenedést szolgálták, most mégis a családi fészek és a munka lett gyógyír a sebeire. Ágitól ugyan bocsánatot kért amiért elrohant, de csak egy rövid videoüzenetben, és nem is realtime csatornán. Egy ideig nem akart ezzel foglalkozni.

                                             Népek Csatája

2.Fejezet

Eldöntöttem hogy elindulok Argon népe felé a hegyekbe,de ez nagyon hosszú út lesz.Hátra hagytam a családomat,csak azért hogy rájöjjek Argon gyenge pontjára.A lovam hátán elindultam napnyugtakor.A lovam és én páncéllal vagyunk felszereltek,még mindig.Egyetlen egy fegyverem van,az is a kardom,mely régen Kauzisz tulajdona volt.Napfeltekor megáltam egy folyónál,ahol töltöttem a kulacsomba vizet,és ittam is.Arra lettem figyelmes hogy a tóban nagyon sok hal van,ezért elővettem a kardomat,és elkezdtem őket leszúrni.Bő fél órába telt,mire kifogtam kettő halat sikeresen.Vágtam fa ágakat és kő segítségével tüzet kohácsoltam,majd megsütöttem a halakat,és jót lakomáztam belőlük.Estére a  folyó mellett a nagy fűben aludtam.

Fiumei boszorkány

  Nem tudom, minek írom most ezt az emlékeztetőt. Talán, ha a későbbiekben már saját magamban is kételkednék, vissza tudjam olvasni, mit is gondoltam most, két órával a kihallgatás után.

A fiumei őrszobán ültettek le minket egymással szemben. A nőt az őrség, engem pedig a felettesem kényszerített erre a remekbe szabott randevúra. A 38°C-os nyári hőségben én inkább kint hevertem volna a tengerparton, de lássuk be, az ember nem veheti ki az egész nyarat.

Mikor James-sel befejeztük az ebédet, karomba vettem a sovány kandúrt, és elindultunk egy kicsit szétnézni. A sikátorból kiérve kiáltozásra és nevetésre lettem figyelmes. Gyorsan elbújtam egy hóval lepett fa mögé kezemben a cicával, és onnan figyeltem azt a vidám társaságot, amelyik hat kamaszból (három fiúból és három lányból) állt. Hangoskodva és hógolyózva közeledtek felénk. Mindannyian jó melegen felöltözve, márkás ruhákban voltak. Körülbelül 14-15 évesek lehettek, mint én.

                                                                Népek Csatája

1.Fejezet

Argon népe,egy  erős,kitartó és bátor nép.Itt a nők pakolják a fákat,a férfiak meg vadásznak.A Falu a Kigyó Hegy tetején található,ahova nagyon nehéz eljutni.A nép vezetője Argon,aki egy hatalmas erős ember,és nem szabad vele ujjat húzni mert nagyon nagy serege van neki.De viszont nemrég,volt egy nép,Kauzisz népe,aki rájött Argon gyenge pontjára,de sajnos amikor a népének elszerette volna mondani hogy mi Argon gyenge pontja,egy íjász lelőtte őt.Én vagyok Kauzisz egyetlen fia,és az életemet annak szentelem,hogy megtudjam Argon gyene pontját,és bosszút áljak rajta.Ma 3 éve,hogy Kauzisz meghalt.Hatalmas szobrot állítottunk neki a város közepén,melyet egy kör vesz körül,melyben víz van.Kauzisz nagyon értett a vízhez,tudta fegyverként is használni varázspálcájával.Készen állok arra,hogy megtudjam,mi is valójában Argon gyenge pontja

Hideg volt. Nagyon hideg. Sűrű pelyhekben hullt a hó, ami akár gyönyörű és hangulatos is lehetett volna… de én nem tudtam értékelni. Térdig süppedtem a nedves, hideg, fehér szőnyegben. A cipőm - ha egy szakadt rongydarabot cipőnek lehet nevezni - teljesen átázott. Testemet egy takarón kívül semmi sem védte a fagytól. Egyedül botladoztam egy szűk kis sikátorban. Ez látszólag egy zsákutca volt, de jobban megnézve láthattunk rajta egy repedést. Annak jobb oldalát benyomva a fal kifordult, és már bent is voltunk a ,,lakásomban”.

Az almaárus

I. fejezet – „Sógor, koma, jó barát… és egy kis szívesség”

Kelemen Béla igen gazdag ember. A község leggazdagabbja, ha úgy tetszik. Ellenben világ életében naplopó volt, csakis az üzérkedéshez értett. Nagy pillanat volt az ő életében, amikor az édesapja 1992 táján közel hatvan évesen eltávozott az élők sorából. Ugyanis nem kis meglepetés volt a hagyatéki tárgyaláson, amikor kiderült mekkora titokkal szállt a sírba az öreg. Közel negyvenmilliós vagyont halmozott fel két krisztusnyi élete során, és ezt a summát egy szem fiára, Bélára hagyta.

A falu csendesen pihent a délutáni hőségben. Csupán a madarak és a gyümölcsökön civakodó majmok rikácsolása zavarta meg a csendet. A kunyhó előtt ültem és a lándzsákat élesítettem, hisz tudtam az aneihkok bármikor támadhatnak. Két kisgyerek gondtalanul játszott mellettem a porban, egy kecskegidát próbáltak elkapni. Az asszonyok a vacsorát készítették, mindenki békében pihent. Néha a nyár elején is már elviselhetetlen volt a hőség. A bennünket körülvevő dzsungel ontotta a forróságot.

A falu szelleme

Mióta nyugdíjas vagyok, akad egy kis időm a kedvenc hobbimra, azaz kirándulgatok. Felpattanok a drótszamaramra, és úttalan utakon tekerve felfedezem a környéket. Amikor már olyan zord a terep, hogy a bicajjal nem bírok vele, gyalogolok, és tolom árkon-bokron keresztül. Persze fényképező is van nálam, megörökítem, ami nagyon megragadja a figyelmemet. Uticélt ritkán választok, inkább megyek, amerre az út vezet, vagy ahogy a természet engedi.

Egy ilyen túrán egy erdőn haladtam keresztül, már jó messze az otthonomtól, teljesen ismeretlen vidéken kocogtam.

A Pénzes Pista kellemes hely volt. Minden étteremnek megvan a saját stílusa és ennek különféle tárgyak és berendezések adnak hangulatot. A névválasztás és a dekoráció összeillett, több tucat ország évszázadokon át ívelő eklektikus, de ízlésesen elrendezett, különféle értékesebb és értéktelenebb bankjegye adta meg a terem báját. Péter már többször átnézte őket, amikor itt járt. Ismerete most hasznosnak bizonyult. Amíg a levest hozták, a gyakorlatilag üres étteremben Nóra lelkesen fedezte fel a falon található bankókat.

Kint történt Spanyolországban. Egy szál rózsát hordott a szájában, mikor megjelent, és úgy táncolt, mint a hét ördög. A mosolya borotvaéles volt, a szemei könnyű, puha barnák. El lehet veszni az ilyen szemekben, be lehet takarózni velük, egész éjeken át csak bámulni őket.

Figyeltem, ahogy táncolt, kattogott a magasított talpú csizmája a színpadon. Táncolt, vadul és szilajul táncolt, olyan volt, mintha abba se akarná hagyni. Kérdeztem a mellettem ülő lánytól: – Meddig táncol még?

                                         Csibész végnapjai

          Elmúlt már tizenkét éves, és mindig hiven ellátta feladatát. Aki neki nem volt szimpatikus,  azt ugatással és fogvicsoritással,  messze szalajtotta. Ezen tetteit csak a ház körül bizonyitotta, mert amikor kimentünk az utcára vagy horgászni mentünk, akkor kezes báránnyá vált és senkit meg nem sértett volna. A vadász ösztöne is rendben volt, pontosan tudta mi  az ő feladata  és  mi nem az.

G. P. Smith-nek ajánlom

Az öreg vámpír sok ellenséget szerzett élete mintegy 500 éve során. Bár 25-nek nézett ki, ő volt az ország legrégebbi, legtapasztaltabb vérszívója. Vagy ő ölte meg a többieket, vagy mások őt, de tény, hogy mostanában nem kötött volna nagy értékű fogadást a saját öröklétére.

Például most se. Üldözték. Érezte. Nem látta a támadóit, de a szaguk elárulta őket. Ugyanolyanok mint ő. Még sötét volt, de már tudta, hogy közeledik a hajnal. Ami azt jelentette, hogy a napfény is...

Aranyszál

Ez a balettóra volt az utolsó.

Ez egy ideje lógott már a levegőben. Mint egy torony, aminek kilazultak a falai. Közelgett a teljes összeomlás.

A tánc alkonyat előtt egy órával kezdődött. Egy aranyszálakból szőtt szent ember zongorázott hozzá. A terem padlótól mennyezetig érő ablakaival szemben tükrök voltak, úgyhogy jobbról is, balról is felhők vettek körül, bíbor, lila és arany fénypászmák törtek át közöttük. Izzott a levegő. A hőség a fejem fölött lógott, fájt mindenem, és izzadtság tört elő a pórusaimból, nem vér, a vér az a lábamon volt, a beszakadt körmeimen, a combtövemnél keletkezett véraláfutásokban.

Mérsékelt Emlék Többlet

Végeredményben, jobban is végződhetett volna. Fájdalom hátán kínszenvedéses boldogság hormonoktól tengő adrenalin túladagolás, néha jót tesz a lelki világomnak. Olykor-olykor csak a fájdalmat érzem, és azt az undorító kínt, amely végig szalad minden egyes porcikámon, miközben tudatja velem a feledésben le élt másodperceim tömegét, amelyekből én csak a percek sokaságát észlelem, de mindezek ellenére órákból élem át a napokat, melyekből hetek alakulnak át hónapokká végül a kör lezáródik az évvel. Az idő egy félelmetes ellenfél, aki sohasem hagy neked helyet a valóságban, hisz mire átéreznél egy pillanatot máris a következőben találod magad, mintha csak egy örökmozgó szerkezet lennél érzésekkel a testedben.

Dávid most először nem nézte végig, ahogy Tamás leszáll. Volt még egy kis elintézni valója, az Erőmű egyik javításokért felelős ütemező szoftvere megbolondult, és össze-vissza kezdett megelőző karbantartásokra figyelmeztetni. Kezdett elege lenni belőle. A programozó gárdával nehezen vergődött zöld ágra, bár maga sem vetette meg a kódolást. A legtöbb szoftverfejlesztő alkalmazott részmunkaidőben vagy szerződéssel tartotta karban a speciálisan a létesítmény igényeire szabott, nemzetközi alapokon nyugvó szoftvereket.

Első fejezet

A karcsú, harmincegynéhány éves férfi könnyedén leszökkent a nyeregből, és csaknem gyermeki áhítattal csodálta a láthatárt. Az acélszürke felhők hatalmas tömegben tornyosultak egymásra a messziségben, mint egy legendás katedrális boltozata, elfogva a lenyugvó nap sugarait. Csupán néhol játszott enyhe ezüstben, ahol mégis áttetszett rajta a fény.

Ahogy azonban tekintete a terebélyes tölgy alatt álló párosra esett, egyszerre lehervadt arcáról a mosoly.

      - Lily Sun, engedje meg, hogy bemutassam önnek az új csapatát: Daniel Midnight és May Garror. A Katona Kölykök Triászának egykori két tagja.

***

      Miként a nap álmosan megközelítette a horizontot, a nagykövetségen sorra felkapcsolódtak a villanyok. Sárga fényárban úsztak a folyosók, a termek, bár a legtöbb helyiség üres volt, nem akadt, aki kiélvezze. Az angyalok nagy része már menekülőre fogta, nem maradnak abban az intézményben, ahol először keresnék őket az Árnyak.

Tűnődöm magamban: a holnap, mit rejteget?

tán sugárzó, aranyló fényeket,

vagy árnyék mögé bújt pajkos reményeket...

Bár oly könnyen nézhetnék előre, mint vissza

s egy kicsit lenne a jövőkép is tiszta

míg a szemem tükréből a jelen ki nem issza.

Jelen vagyok. Létezem és élvezem a létet

fentről a nap finom sugarakkal éget

és az illatos szellő mesél nekem szépet.

Tűnődöm - ám így sehová nem jutok

várnak rám a kevert pillanatok

és a jövő - jobb ha most indulok! 

                                          Közös udvar 6.

            Fokozatosan haladtunk  a tavasz felé, a hőmérséklet szinte naponta emelkedett egy-két fokkal , hamar felszáradt az udvar talaja, és déltájban már nem bírtuk magunkon tartani a cipőt. A hársfák is bontották már a levekeiket , és egész szép festői képet mutatott udvarunk, amelyben a domináns szin a zöld volt. Reggelente, édesbús vadgalamb turbékolásra ébredtünk.

SZÉKELY RAPSZÓDIA 3

  Okos gondolkodók megállapították, hogy idővel benő az ember feje lágya, vagyis megfontolt komoly gondolkodású lesz. Vilmost a körülmények alakították, a kegyetlen hányattatás, szeretet nélküli sors, majd a katonafegyelem és a szigorú börtöni viszonyok. Miután ismét hazakerült a mostoha körülmények és a rideg közöny tettre serkentette. Véglegesen elköltözött a közeli városba. Minden tervét egyedül, aprólékosan fontolgatta és nősülésre szánta magát, hogy rendezett élete legyen.

Péter leszakított egy friss paradicsomot, és óvatosan beleharapott. Egy ilyen, 15 dekás példányt már nem lehet csak úgy szétmarcangolni, hacsak nem ül az ember fürdőkádban, vagy a balatoni strandon legalább mellkasig a vízben. Ez utóbbi januárban elég kellemetlen élmény lett volna. Az érett, lédús termés minden óvatoskodása ellenére kicsit így is a ruhájára csöpögött. Nem volt már igazán tiszta, sőt kifejezetten koszos nadrágja talán fel sem sóhajtott még egy folttól, de Péterben előjöttek a gyerekkori emlékek.

6. fejezet

A rituálé

Theresa sajgó fejjel ébredt. Először azt sem tudta, hol van, mi történt. A szobában félhomály volt, az ablakon nem lehetett kilátni. Egy heverőn feküdt, valaki ült az ágya mellett egy fotelben.

– Mi történt? – suttogta, majd óvatosan felült.

– Idd ezt meg! – nyújtotta a férfi neki a poharat.

Theresa beleszagolt, whisky jellegzetes illata csapta meg az orrát.

– Nem kérem – tolta el a poharat magától.

– Jobb lesz, ha megiszod, Tess. Szükséged lesz rá.