Amikor megírunk egy regényt, verset, novellát, nyilvánvaló, hogy szükségünk van néhány lelkes olvasóra. De mi van ha az olvasók nem éppen a legjobb kritikát adják? Hogy kűzdhetjük le magunkban azt a rossz érzést, mikor vad idegenek szólják le az általunk jónak ítélt műveinket?

Azt mondják, hogy ha kritikát kapsz nem azt kell nézni mit mond, hanem, hogy ki mondja. Mert az ismerőseinktől, a valóban hozzzáértőktől, azoktól, akik elismertek az adott szakmában az ember könnyebben és építőleg ismeri el a kritikát.

 1.Rész

Evelyn a nevem. Egy új nap kezdődött a számomra. Álmosan kikeltem az ágyamból és már repült is az idő. Volt egy furcsa álmom és titkon remélm, hogy valóra fog válni. Siettem nehogy lekéssem a korai buszomat.

Egy faluban élek, nincs messze az a város ahova tanulás köt. Mint mindenki más én sem arról vagyok híres, hogy kiváló jegyeim volnának. 

Negyven perc múlva már a suli bejárata előtt állok és a két legjobb barátnőm és a három fiú osztálytársam üdvözöl: Isabella és Katy, Edward; Kriyssz és Roberto.

1. fejezet

A férfi mosolyogva nézett körül a kedves kis faluban. Olyan régen járt már erre, hogy hogy nem is nagyon emlékezett az öreg fákra és a kedvesen bólogató ágaikra, a megviselt épületekre, vagy a valaha jobb időket látott kerítésekre. Csak egyvalami rémlett benne olyan igazán nagyon, nagyanyja ölelő, szerető karja, és a szomszéd lány, akihez olyan gyakran átment, ha erre járt, és aki mindig tárt karokkal fogadta.

Valójában, ha tehette minden évben, olykor évente többször is lejött meglátogatni a nagyszüleit, mégis mindig úgy tűnt neki, mintha nem egy, de legalább öt év telt volna el, mióta erre járt.

Egy kedves kis történet alakul előttünk, mely arra vár, hogy elővéve írói fantáziád, te magad alakítsd ki a végső kinézetét....

Ide kattintva olvashatod az eddig írt részeket és tudsz te magad is hozzáfűzni. Gyere és írjuk együtt a történetet!

Gyönyörű téli este volt, még a hó is szállingózni látszott, mikor Patrícia hazafelé indult a nagy bevásárlókörútjáról. Cipője hangosan kopogott a járdán, miközben a fejében újra és újra átgondolta, hogy beszerzett e minden ajándékot.

A bűvös rézgömb története…

Hol volt, hol nem, volt egyszer egy legényke. Jóakaratú Józsefnek hívták. Jóakaratban nem is volt nagyon nála hiány, de cudarul üldözte őt a balszerencse. Tyúkokat, kacsákat nevelt mind, de megdöglött valami ismeretlen nyavalyában. Szőlőtermését gyakran elverte a jég. Egyetlen lova takonykórban szenvedet és elpusztult. Így hát szegény volt Józsika, pedig dolgozott eleget és józan életet élt, nem járt kocsmába, és a jó borocskákat csak mértéktartóan iszogatta és inkább csak ünnepnapokon.

Az amatőr írók egy fantáziadús, külön kis világban élő emberek, akik saját elképzeléseiket vetik papírra. Egy-egy momentumot, egy-egy kitalált képet fogalmaznak meg az olvasóknak, hogy azok átélhessék az író gondolatait, érzelmeit.

Te is írsz? Oszd meg velünk tapasztalataidat, könyveid terveit és mindent, ami rólunk, írókról szól.

Ízelítő a tartalomból:
-Írjunk együtt egy történetet!
-Írj egy rövid sztorit a képről ( a legjobb oklevelet kap!)
-Az írás folyamata (segítség könyvkiadáshoz)
-Fórum!

Hozzon az újév sok-sok reménységet, erőt, boldogságot, s ezernyi szépet. Áldja meg az Isten amit tenni készülsz, adja meg az égből, amit vársz az évtől. Angyalok kísérjék minden egyes lépted, öröm és béke vegyen körül téged!

Áldott, boldog, békés Újévet!