Zsolt remegett a fáradtságtól, pedig már a legjobb helyen volt. A pizsamának használt pólóban feküdt a takaró alatt. Eszter még a fürdőszobában volt, előre engedte, mert a fiú nem kevéssé koszolta össze magát. Minden bokorba bemászott, mindenhol kutatott. Mire a lány kiosont, már félig aludt.

Pedig milyen szépen indult ez a nap! Hajnalban egy rövid légi bemutatót tartottak Áginak. Az asszony lelkes volt és büszke. Kifejezetten örült neki, hogy a menye ilyen érdekes és örömteli dolgokban vett rész, és már-már anyai aggodalommal figyelte a fel-és leszállást.

Elszállt az internet

Először azt hitte, valami új képességet aktivált, hogy ő lett az idő ura, hisz csak ő mozgott a szerveren, a többiek csak egy helyben álltak s bambultak valamerre. Majd végül érkezett a megnyugtató, bájos üzenet a jó hírről: Időtúllépés miatt lecsatlakoztál a szerverről. Persze a Nyulak Ura nem az a srác, akit egy hibaüzenet eltántorít a céljától. Néha napján előfordul az ilyesmi, hogy a modem túlhevül, és nem bírja a nyomást.

                                           Városunkról

             Nem híszitek el, de ez a világ legszebb városa. Sokan lakják. Már hogy sokaknak van bejelentett lakásuk, Szatmárnémetiben. Voltunk már  száz harmincezren is, de  vagy negyvenezret elvitt, a trópusi vihar, mindet nyugatra, és most itt maradtunk vagy kilencven ezren. Na jó, vissza is jöttek páran, de azoknak itthon sem veszik sok hasznát. A politikában próbálkoznak.

                                         Óév búcsúztató

                                       Ha több életem volna, 

                                       egyet megtartanék a

                                       karácsonyra.

                                       A többit ellazsalnám.

                                       vagy keményen dolgoznék,                             

                                       magamnnak.

A láthatatlan háború

-         Behatolás a kettes körzetbe! Ötös egységnek riadó!

Az ötös egységbe ezer fagocita tartozott. Valamennyi jól képzett, elszánt és éber harcos volt. A központi vezérlő jól tudta melyik csapatot kell mozgósítani, az ötös egység alig húsz centiméterre táborozott a  kettes körzettől. A távot a csatornákon keresztül öt perc alatt rohanták le, legtöbbjük felpattant egy-egy vörös vértestre, megsarkantyúzták a gömbszerű lényeket, azok ettől jelentős sebességre kapcsoltak.

< Zsoldos Gabi > Ezt ki kéne próbálnom élesben.

< Szabó Dávid > Sejtettem, hogy ez a mondat előbb-utóbb elhangzik.

Pillanatnyilag nem voltak közel egymáshoz. A nő otthon dolgozott, Dávid az erőműben tartott műszaki ügyeletet. Jelenleg semmi dolga nem volt, így a Szárny sisakjának kódjában böngészett. Gabi egyfajta intenzív tanfolyam volt számára. Az elmúlt pár hónapban többet tanult programozni, mint korábban egész életében. Kezdte átlátni a nő végtelenül precíz és következetes sorait, érteni mi mit csinál.

Imádkozhatnék, semmit nem segít:
hiányzol nagyon, folyton nem vagy itt.
Mint virágsziromnak édes, langy eső,
szívemnek mosolyod kell, hogy verdeső
üteme ne hagyja cserben a testemet,
míg hiányod szép csendben, lassacskán eltemet.
Tudom, hogy nem lelem máshol meg önmagam,
csakis két szemednek tükrében; s hogyha van
némi kis szabadság tán ezen a Földön,
nekem az tebenned kell, hogy kifejlődjön.

                                        Karácsonyfavásárlás

            Na, ez az. Ajándékban kaptad, vagy ezt már eldobták, mert nem tudták eladni. Ez neked karácsonyfa, ez. Ettől jobban néz ki a seprő a pincében, amit már húsz éve használsz. Akár azt is feldiszithettük volna. Komolyan, ezt akarod feldisziteni, hiszen összesen három ága van, na meg a csúcs. Na  jó van mire tenni a csúcsdiszt , és a többi diszt?

Kritikusok kritizálnak ezerrel,
de figyelembe se veszik az embert
építő kritika az jó finom és illatos,
akár a parfüm mi kezén lovagol.

Rossz kritika nem kell
tartsd meg magadnak ember.
Rossz író népünknek nem kell
Persze elfogadom nem tagadom

Hibázni szoktam emberi dolog,

míg élek verseket írok 

és kritikusok nem szeretnek engem.

Egyszer volt hol nem volt! Békák támadták a földet vezetőjük Pepe volt aki nem tudott beszélni csak azt tudta mondani, hogy REEEEEEEEE!!! FU**ING NORMIES!! De Superman és Béla bábcsi visszaverte őket. De a jófej Deadpool elpusztitott mindenkit. De jött Deathstroke de Deadpool megakalyátozta őt is. Aztán Batman meghalt mert már öreg volt. 

                                                   VÉGE!!!!!!!!

Ó, drága, Vén Lépegető.

Jöttöddel búcsúzó, piciny Idő.

A lépcsőm gumicsizmádba reccsen -

Sokszor átázott Emberkönnyekben.

Sóhajaid csiklandoznak,

Szarkalábakkal taposnak.

Míg nyelved egy tikk és egy takk.

De mi jól értjük kristály szavad.

Vándorolj hát, találd meg önmagad,

S nézd el, hogy elállom utadat.

2075 február huszonnyolcadika volt. Eszter, Zsolt és Péter engedett a jó idő csábításának. Kirándulni mentek a hegyekbe. Természetesen hátizsákkal, ami történetesen őket vitte, és nem fordítva… Tamás elengedte őket, bár a lelkükre kötötte – már nagyon sokadszor – hogy biztonsági okokból senki se hagyja el egyedül a védőterületet. A táj még magán hordozta az elmúlni készülő tél ezer apró jelét. Mindenütt hófoltok, belvíz tócsák és fagyott pocsolyák hevertek, attól függően, hogy mennyire volt árnyékos az adott környék.

ÉJSZAKAI TÖPRENGÉSEK

Időnek kellett eltelni, Kincsem, amíg hozzászoktam a körülményekhez. Először nagyon zavart az állandó formalinos fertőtlenítő szag, de nagyon tetszett a pompás tisztaság, az állandó szellőztetés. Csak a fájdalmak hagytak volna alább. De dolgozott az agy. Igyekezett elterelni az emlékezetet, hátha az által a fájdalom is csökkenne. És a csend volt a nyugtató állapot. Az est szelén suhant be simán, nesztelen és röppenő kalandozó gondolataimban egyből visszhangzott „tűzoltó leszel, katona, vadakat terelő juhász”.

2016, a Meglepetések Éve az Amatőr Írók Klubjában!

Kedves Klubtársak!

 Hamarosan még inkább érdemes lesz figyelni a híreket! Ezentúl minden hónap első napjaiban, vagyis jövőre, tizenkét alkalommal felkerül egy-egy (néha több is) témakör a Hírek alá, mely arra hivatott, hogy azzal a témakörrel az adott hónapban kiemelten foglalkozzunk. Némelyik kör ismétlődik, de lesz folytonosságot igénylő is. Hogy mikor melyikre kerül sor, az legyen meglepetés.:)

Nézzük akkor át röviden, hogy mire is gondolok!

Karácsonyi levél

Kedvesem!

  Valószínű, hogy a korral jár, de nekem a Karácsony mivel az év vége felé van, kissé számadást is jelent. Öregesen ilyenkor elmélyül az ember élete sodrásában,és felidéz néhány kellemes epizódot a múltból, hisz gazdag a kelléktár ebben a korban. De nem szeretnélek untatni, többnyire a Karácsonyra szorítkozom. Mert tudod, velem egyívásúak gyakran hangoztatják, bezzeg nekünk volt gyermekkorunk, utalva a mai generációra,és sejtetve, hogy ezeknek nincs.

„Erre jutottam, boldog karácsonyt!”

A levél Józseftől jött december közepén. Nem sokkal több, mint egy héttel azután, hogy a pilótanövendékek levizsgáztak. Kifejezetten gyors ügyintézésnek számított a hatóság részéről.

A rövid summázat: a Szárny jelen formájában nem kaphat végleges típusengedélyt. Azonban megerősítették az öt pilóta, mint tesztelő személy, és az öt gép ideiglenes használatát a hazai légtérben.

Már-már kényszerű módon több ponton elmarasztalták a csapatot.

1.

Szép ünnep a Karácsony. Nappal emberek serege bolyong a díszes kirakatok között, tele a park és a főtér a karácsonyfát dicsérő gyermekekkel, ropog a friss hó a talpak alatt. Este kigyúlnak a fények a lámpaoszlopok drótjai között, a tiszta égbolton felvillannak a csillagok, bódító fenyőillat, friss sütemények édes aromája tölti be a levegőt. A kéményekből lassan száll fel a füst, mosolygó arcok ragyognak egymásra, összecsattanó kis kezek epekedve várják az aranyszínű, fehér felhőn érkező angyalokat.

Magasan szálló madár vijjogása zökkentett ki monoton járásomból. A hideg már véresre csípte orcámat, a vércseppek, mintha csak könny lettek volna, gördültek le. Nem akartam sírni. Ráfagyott volna az arcomra.
A fehér kristály hóban kurta lábnyomok jelezték utamat a töltésen. Az erdő, feketén, sötéten terült el két oldalon. Nem akartam újra bemenni.

Csontok szegélyezték az utat… fehérek, nemesek, alantasak. Már megtanultam megkülönböztetni, hogy kié lehettek.

                                        Eredményhírdetés

             A megnövekedett lélekszámü klubtagok elképesztő  mennyiségü és minőségű irással torlaszoltak el  az amatőr irok network  bejáratát.Se  szeri se száma a nagy mennyiségü  és minőségi irásoknak amik az elmúlt jatékfeladványra érkeztek. Érkezett orvosoktól aki azért hagyta abba az operációt, hogy időben eltudja küldeni irását, De nem hanyagolható el az a villamos vezető sem aki csak azért, csak most, csak a mi kedvünkért, szabad napot vett ki, és ez alatt az idő alatt nem járt az illető vonalon a villamos.

Károly a toronyban ült. Az eső szakadt, körülbelül tíz méterre látott el. Még a földet is csak sejtette, mindössze a jelzőfények rémlettek át a vízfüggönyön.

– Döglött Kacsa, itt MEREK. Leszállási engedélyt megadom! Üdvözöllek András!

– Szia Károly! Csodás az idő nálatok.

– Ugye? Eddig kint napoztam a monokinis lányok közt a tóparton. Csak miattad jöttem fel.

– Micsoda áldozat! Nehéz a repülésirányítók élete, igaz?

– Most komolyan, hogy szállsz le?

Szegények viadala

       Gábor lehajtott fejjel bandukolt haza a gyárból, ilyenkor mindenféle gondolatok hemzsegtek a fejében, és mire hazaért ugyanolyan kilátástalannak látta jövőjét, mint tegnap.

Gürcölt, robotolt egész nap, jussa nem több a minimálbérnél, ugyanakkor látja maga körül az ügyeskedőket, lavírozókat, politikusokat, akik szerény munkával extra pénzekhez jutnak. Néha beszéltek erről kollégáival is , ugyanarra a következtetésre jutottak mindannyian, hogy igazságtalan a rendszer, nem remélhetik, hogy majd gyűjtögetnek és előbbre jutnak, mert nincs mit félretenni.

Elmondanám neked, hogy szeretlek,

de félek, hogy csak megsértelek téged

nyögdécselő, haldokló beszéddel,

szívemnek vad, tomboló hevével.

Elmondanám neked, hogy mit érzek,

amikor a nézésedtől vérzek.

Elmondanám, ha lennének szavak,

de ahogy a színt nem látja a vak,

bolond eszem sem talál fogalmat

arra, ami mosolyodtól bolygat.

Elmondanám, meddig mennék érted,

meddig szelném át a messzeséget,

s csillagoknak szárnyán ha tévelygek,

mit adnék, hogy megleljelek téged.

                              Szelfi a halállal

- Odanézz - biccentett Károly, az esztergagépnél támaszkodva. - Ott jön a kiscsaj!

Még ha mi hárman voltunk az elsők, mégsem az egyedüliek, akik kiszúrták Péterfi Lillát, a cég egyik munkaügyi alkalmazottját. Aki ugyebár, - legyünk őszinték - becsületre méltó módon nyalta fel magát a célgépkezelői tevékenységtől az irodáig. Valóban elképesztő képességgel rendelkezett. Manapság, hogy mire nem képesek az apuci-anyuci által munkahelyre zavart (velem egyidős) fiatalok.

Nyolcadik rész

A folyosón megtorpantam, és megfeszítettem a hátamat, úgy vártam Tomaso ütését. Minthogy azonban a bosszú nem érkezett, végül mégiscsak megfordultam. Flora fivére a falnak támaszkodva állt, és valóban, meglehetősen sötét pillantással méregetett, de nem úgy festett, mint aki harcra készül.

Amikor elkapta a pillantásomat, elfintorodott.

- Álmodni sem mertem volna ekkora jótéteményről. Vehetjük kiegyenlítettnek a számadást, ha most mindezért – mutatta a nemeslevelét – mégsem mondok köszönetet?

Felfelé lépkedve, néha meg-megállva,

csodálkozva nézek szét a nagyvilágba’.

Azt gondolom olykor, az egész csak egy álom:

hogy lehet, hogy mindazt, amit vágytam, megtalálom?

Szépséges tavasz kelt búsuló szívemben;

tegnap még zord tél dúlt, s minden, amit tettem,

csakis félsiker volt:

mint ki vágyakat olt

holt ember szívébe.

Semmit nem találtam,

hiába kerestem.

Jégtáblák közt háltam,

s onnan ki-kilestem,

mígnem szerelembe estem.

Hogy is mondjam én ezt?

                                         Amikor hallgatni volt muszáj 7.

            Nekem úgy tünt , hogy Burkót gyanusitják, és nem volt senki aki  megmondta volna hogy nem ő a gyilkos. Ugyan kimondta volna meg - nem látott senki semmit, hacsak a bujkáló csillagok nem. Burkót mindenesetre  elvitték az őrsre, és nem lehetett tudni hogy mikor szabadul. Csak találgatni lehetett. Még szánalmat is éreztem  iránta, hogy nem azért itélik el amit elkövetett , hanem valami olyasmiért amit nem. 

            Aztán elsétáltam a malomig és meg néztem hogy jár - e.

– Károly, te vagy a biztos pont az életünkben – viccelődött Dávid a kedvenc virtuális harcmezejükön állva.

– Szeretek Superman lenni, na.

– De szakállal? Annyira nem passzol a karakterhez.

– Szakállam van, minek változtassak rajta?

– Nincs több kérdésem – felelte az ifjabb kollégája, aki még kipányvázta a pteroszauruszát. A lény a bőrszárnyait nyújtóztatta, majd békés legelészésbe kezdett a gyér, deres fűben.

– Ez az ősállat honnan van?

                                 ELFOGYTUNK, MINT A NORVÉG  VÁLOGATOTT!

                                                      (ennyi)      

                                    Amikor hallgatni volt muszáj 6.

            Meghúztam a ravaszt,  és Sztaniszláv átsétált a másvilágra. Egy gunyos mosoly suhánt át az arcomon: Te sem fogsz többet nőt gyalázni. azzal eltettem a pisztolyt, oda ahonnan elővettem. A kora éjszakában csak egy puffanás hallatszzott, de a a fülemben még  egy-két percig viszhangzott. Nem vártam tovább, elvégeztetett. Lassan hullani kezdett a hó és kiömlö vért eltakarta.