Legyen Boldog az Új esztendő, és legyen jó

Kinek ugyan olyan, ha kívánja, mint az ó

Váljanak valóra az álmok, és a remények

A törvények, ne legyenek derekat törő kemények

Hogy jobb legyen életem, Én kivárom

És mindenkinek ugyan ezt Kívánom

Ám ha belefáradnánk a földi szennyekbe

Találkozhatunk odafönn, a mennyekbe'!

 

   Váradyt már elég korán, öt óra tíz perckor kilökte magából az ágy. Kiment a konyhába, magába öntötte szokásos reggeli, méregerős kávéját, melyet átlag halandónak nem ajánlott, majd megevett két szelet vajas pirítóst. Ezután még vagy fél órán keresztül csak ült és nézett ki a fejéből, mire nagy nehezen felébredt. Ekkor hasított fájdalmasan a tudatába, amit Pisti mondott előző délután. Tudta, hogy túlságosan könnyen feladta, anélkül, hogy próbálta volna lebeszélni a gyereket tervéről.

Kedd este volt. Szokásához híven és abban a reményben, hogy viszontlátja Williamet, Theresa elindult a könyvtárba. A kabátját a fogasra akasztotta, kissé lehűlt az idő az elmúlt napokban, pedig még csak szeptember elején tartottak. Már hívták az egyetemről, hogy még egy-két hónapig megoldható a helyettesítése, de ha nem tér vissza hamarosan, akkor lehet, mást keresnek erre a tanévre. Theresa azonban nem tudott bíztató választ adni. Fogalma sem volt, meddig kell maradnia.

Lázadás Velencében

 

Párafelhőkben izzott a napkorong a lagúnák felett, aranyhidat szőve a kékellő hullámokon, melyek a láthatáron még szűz-kéken derengtek; csupán a parthoz közeledve fogadták magukba a kikötő minden szennyét, megadóan cserélve szürkére kékségüket, melyet legfeljebb megsemmisülésük előtt habjuk színezett tisztább árnyalatokkal. A fehér tajték apró cseppekre porladt szerte a kikötő kövein s a parti lépcsőn üldögélő fiatalember csizmáján.

Kérlek,kérlek kacagj úgy,hogy mindenkit elbüvölj!
Kérlek,kérlek szeresd a világot,mint  anya a  gyermekét.
Szeress úgy,mint a szomjúságot ismerő virág a vizet.
Rombold le a végtelent,valósítsd meg a lehetetlent!

Nevess és kacagj,mint pici gyermekként.
Élvezd a szelet,ha hajadba az beleér!
Csak mondanom kell,mit hoz  a jövő.
Mosolyod büvös körhintát ölelő!

Fákat dönt ki az ócska orkán.
Vihart korbácsol az ég torkán!
Mennem kell most,de vissza jövök.
Addig megyek el,míg nincsen fű.

 

   Végre kimondta ezt is!

   Eszter mélységesen megkönnyebbült. Valahogy egyre inkább nehezére esett szegény fiúval gonosznak lenni. Mégis, esze azt súgta, ez a helyes, hiszen csak így tudja a dolgokat eredeti állapotukban tartani. Semmi szüksége nem volt egy ilyen semmirekellő, jöttment gyerekre, aki még csak kettő betűt sem képes kibökni. Egész nap csak ült szótlanul, annyit sem mondott, hogy „Szia!” vagy „Köszönöm!”, Sanyi bácsi mégis az egekig magasztalta.

A tévé elöt ülök

és a valo világot nézem

Vera megy párbajozni,

a többieket megértem.

Sehi és Gergö veszekszik megint

két nap mulva közöttük a nap is fénylik

Kinga szokás szerint hisztizik

Feco pedig a saját csapdájába esik

Attilának Kingáért dobog a szíve

Péternek Ronikáért szakadt meg a szíve

Eszti olyan mint máskor

ami a szivén azt el is mondja

Csaba pedig áll mint egy tuja

Életemben elöször

úgy érzem magam,

mint ha repüllnék

a felhök között.

Repülök mint egy madár

ki ha baj van elszáll,

s menekülök míg menydörög az ég

esö esik és lezuhannék.

Kénne egy kéz mely ujra felsegit

ha bajvan megvéd és felvidit

Negyedik rész

 

Teremtő Ég… most légy kegyes; milyen könnyű is volna dezertálással vádolni azt a Ramón nevű legényt… senki nem hinne a máltainak, hogy ő maradni akart.

Fellógatják; egyszerű sor… és ha ügyesen teszi, Maria sosem tudja meg, hogy ő volt szerelmese gyilkosa. Keserű epe tör fel belőle, ahogy emlékezik: mit mondott a lány róluk. „Bár ölnék halomra mindegyiket!” Engem is; édes Maria…? Engem miért gyűlölsz; én mindig segítettelek… Mindegyiket!

 

FELEDNI   MÁRCIUST

 

 

 

 

El lehet-e felejteni azt a napot,amikor a megaláztatás gyötrő hulláma csap össze a fejed felett ? Amikor keserű lélekkel állsz,gyötrelmes aggodalommal,hogy vajon hogyan lesz,mi lesz ?Kolozsvári  felejthetetlen március. Még az Úristen is ellenünk volt, Akinek nem volt elég a lelki didergés, sűrű felhőkkel és havazással lepte el a várost. Szomorú bánatos idő, szomorú bánatos szívek, keserű sóhajtások és hatalmas tömeg.

 

Este

 

 

Meghalhatnék, de nincs itt az idő,

Megbotolhatnék, de nincs az az erő.

Visíthatnék, de inkább csendben ülök,

Roskadhatnék, de erőt gyűjtök.

 

A sötét fagy beállt, megérkezett,

Nem tétovázva, erősen meglegyintett.

Olvadást hozhatott szavad, dalod,

Bennem hiszel, csak magadat adod.

 

Nevethetnék, de így magamnak minek?

Táncolhatnék, de most hogyan, kinek?

Könnyezhetnék, de szemem száraz ma,

Könnyezhetnék, de lelkemre támadna.

 

   Pisti kellemetlen érzése nőttön-nőtt, minél jobban közelítettek a lakás felé. Rosszul érezte magát, hiszen ő nem akart ennek a szegény festő bácsinak szomorúságot okozni, csupán szeretett volna egyedül lenni, elvonulni kicsit a világ elől, mely az utóbbi napokban annyira a terhére volt. Tudta azonban, ezúttal jócskán elvetette a sulykot. Ahogy ránézett Sanyi bácsira, egy megtört, elfáradt, kedvetlen embert látott, és ettől az ő hangulata is hasonlóképpen alakult.

Kint este van,meg állt az élet a városban.Mindenki várja a megváltót,bízva,hogy eljő, és szemével kísér minket az élet göröngyös útjain.Szobámba fények cikáznak,macskám mintha tudná miért szép ez a nap,elnyúlik ágyamon,dorombol,majd elalél.Későre jár, éjfélkor meg szólalnak a harangok,itt az idő meg született.Értékelem  az évet mi jót tettem,és rosszat,hisz halandó vagyok e világon.Meg fáradtam érzem magamon,de tudom,hogy szeretek,és szeretnek.Egy pillantást néha rám is vethetne a megváltó.Templomban emberek imátkoznak,könyörögnek,remélnek.Szeret járja át családok szívét,bízván benne,hogy örökre így lesz.Kicsik bontogassák csomagjaikat,örülnek,nevetnek.Egy anya megsimogatja kislányát,magához öleli és aszt mondja.

mikor a város
csillagokra
néző szemét
lehunyja

 

könnycseppek az ajkadon

 

mikor a
menedéket jelentő
megbocsájtás
nem elfogadható

 

könncseppek az ajkadon

 

mikor a mosolygásba
belefefáradt
hazug arcvonás
többé már nem él

 

könnycseppek az ajkadon

 

mikor a létezés
saját magának
halotti maszkja
viselni kár

 

könnycseppek az ajkadon

---

kép eredete

   Pisti, holott legelőször azt szerette volna, végül nem az ágyon való semmittevést választotta, miután egyedül maradt a lakásban Eszterrel. Valami különös, megmagyarázhatatlan vonzerő egyre csak a kisszoba felé hívogatta, ahol a számára furcsa kislány tetőtől talpig betakarózott, és meg sem mozdult. Amint elég erőt gyűjtött, be is lépett a helyiségbe. Lépteinek hangját Eszter bizonyára meghallotta, de tüntetőleg nem mozdult.

   Pistit azonban ez nem tántorította el.

A tudomány keverve egy kis iróniával

-A jégvirág-

 

Gyermekkorom téli napjain én is találkoztam jégvirággal a lakásunk ablakán.

Mindig is kíváncsi voltam, hogyan keletkezhet egy jégvirág?

Mit gondoltok, hogyan alkotja meg a természet ezt az ékességet?

Képzeljétek úgy, amikor a szobában meleg és párás a levegő, kint pedig nagyon hideg van és röpködnek a mínuszok, akkor a pára nemcsak lecsapódik, de meg is fagy.

Így télen reggelente festői, fátyolfinomságú, gyönyörű rajzolatú jégvirág olyan,

mint egy hópihe, ami igazából egy kristályos jégbevonat.

Rezignált
mosolyba
fagyott

 

az igazság

 

céltalan
keresés.

 

Félelem
sikoly
belédfojtott

 

néma álom.

 

Be nem fejezett
régi festmény

 

Többé okot
nem adó
kérdés
vigaszra talál

 

benned.

Nálunk, ilyen a karácsony

    Tudom, hogy most azt gondoljátok, hogy a boldog karácsonyi ünnepekről fogok írni. Arról, hogy milyen szépen ragyog a karácsonyfánk, hogy mindenki nagyon boldog, és arról, hogy mennyi ajándék várt Szenteste a fa alatt. De nem. Azért nem erről írok, mert nálunk nem ilyen a karácsony. Inkább elmesélem azt, hogy a szüleim egész nap veszekedtek, hogy én egész nap sírtam, és azt, hogy ez nálunk nem a szeretet ünnepe. Éppen ellenkezőleg; a gyűlöleté.

/Sok szeretettel azoknak, akik még nem olvasták, és azoknak is, akik már igen, de az óta megfeledkeztek róla, napi gondjaik miatt./

 

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy csacska bohókás angyalka.

Mint minden becsületes angyalkának, a mi kis angyalkánknak is ajándékoztak nevet az égiek.

Ő, Pipelli.

Napközben, az angyaliskola padjában kuksolt, mint a többi hasonló korú kisangyal. Azért mondom, hogy kuksolt, mert bizony Pipelli, nem a tanítójára figyelt, ahogy egy angyali teremtéshez illik, hanem leginkább álmodozott.

 

Egy hajlott hátú öreg nénike a botjára támaszkodva lassan haladt a jeges, fagyos úton. Minden lépését megfontolta, ebben a korban egy rossz mozdulat, és máris  megvan a baj. Könnyen törnek a csontok, és nehezen forrnak össze. A megváltó születésének napja volt, kora délután. A közeli piac felé tartott. A fenyőárusok ilyenkor már feladják a reményt, és hazafelé tartanak tömött pénztárcájukkal, hogy ők is együtt töltsék a szent estét szeretteikkel.

Testből
kilépő
gondolat
nélküli
állapot

úttatlan
utazás
a messzeség
is közel
távolba ér

kitisztult
élet-illuzió
közepén
terhed csak
gyermeki
játszótér

üresre tárva
a világ felé.

 

   Miután Várady távozott a szobából, Szilvia úgy döntött, egy kicsit elterül az ágyon, még mielőtt a gyerekek után nézne. Ezt zavartalanul meg is tehette, mivel Klári eléggé elnéző volt vele szemben e téren. Egyszer bevallotta, azt sem bánná, ha egy egész napon át egyedül lenne kénytelen ügyelni az apróságokra. Szilvia titkon irigyelte is ezért. Őt ugyanis kirázta a hideg még a gondolattól is. Nem mintha nem szerette volna a gyerekeket, csupán arról volt szó, hogy az idegei nem bírták annyira a gyerekzsivajt, esetleges rosszalkodásokat, fegyelmezetlenséget.

Sziasztok!

 

Azok, akik szerették és nyomon követték Grace történetét, most végre könyvben is olvashatják! Megtudhatjátok, mi lett Grace sorsa, sikerült-e megbékélnie Istennel, s vajon ő é Josh egymásra találtak-e újra. Most, hogy jön a karácsony, egy ilyen szívet melengető történet megnyugtathatja az év során elfáradt lelkünket.

 

http://undergroundkiado.hu/index.php?konyvet=olvass&aloldal=g.-p.-smith-grace&id=96

 

A Facebookon is megtalálhatjátok: 

http://www.facebook.com/photo.php?fbid=259012150825525&set=a.130379277022147.19215.102050649855010&type=1&theater

Kemény és hátborzongató dolgok ezek amiket leírtam,de higgyétek el kegyetlen nehéz.Még a moziban ülve látjuk a képkockát,itt addig úgy kell leírni az eseményeket,hogy aki olvassa borzongjon,kirázza a hideg.Valahogy beszeretném befejezni hisz itt a karácsony,és ne legyen vér vagy igen.?Szeretet elválás,gyilkosság,megcsalás.Hogy is élünk mi akik azt mondjuk tökéletesek vagyunk?Sehogy mind mindenki.Tesszük amit szoktunk.Várjuk a karácsonyt?Miért?Várjuk a halottak napját is,hányan megyünk ki a temetőben,vagy otthon emlékezünk a szeretteinkre.Mindig az író viszi az olvasót oda ahová akarja.Kérdezem, most mi van, ne legyen karácsony??Itt ülök én is a gép előtt, pontosan 18 óra 15 perckor és írok nektek.Csak egy baj van.Én nem vagyok.A billentyűket nézve nincs ami lenyomja a gombokat.Gondolkozni  tudok,tárgyakat megmozdítok,félelmet keltek.Nézlek amint fürdesz, és lefekszel egyedül vagy valakivel.Miért vagyok itt?Hát pont ezért amiket leírtam,és meg is teszem.Könnyen lebegek az egész lakásba, te nem lától,de én igen,sőt beszélek is hozzád,olyan mély hangon,hogy becsinálsz.Van nappali lélek ami csendben figyel.és van az éjszakai aki bánt,ez vagyok én.

Kereső vágyakat ír alá a sors.
Mit hagy itt a vak pokol?
Sétálni készül a vad rengeteg.
Földrengés úszít mindent ellene.

Vajon meddig bírja,mi lesz a jövő?
Keresi a választ,de az egész furcsa köd.
Titkok lapulnak a múlt veszélyeiben.
Elhallgatják a sarj elől a menedéket.

Mi lesz akkor mikor megleli az igazat?
Furcsa család az övé,erre jött rá az évek alatt.
Hol lelje meg az igazság sűrű hálóját?
Kibogoza vajon a lélek igazát?

Kiderül a világ gondjait feledve.
Piciny falu lelkesen elfedte
A titkok hálóját,melybe az igazságot rejtette.

 

 

                 Hangulatok  (befejezés)

 

 

 

                    Nagy vasúti csomóponthoz érkezett a vonat.Innen három irányba lehet váltani.

      Krisztián azonnali elhatározással készült folytatni az utat.Mégis ha már itt jár Moldva földjén,csak elmegy Brailaba tovább kutakodni,hogy teljes munkát végezzen.Összeszedte csomagját és indult kifelé.A folyosón a fülkeajtóval szembeni ablaknál állt a színész.Ahogy meghallotta az ajtó nyílást rögtön megfordúlt.

   Várady kicsit félve hagyta otthon a két gyereket, amikor legközelebb munkába indult. Arra is gondolt, hogy esetleg magával vihetné őket, mégis társaságban legyenek, de erről az ötletéről hamar le is tett. Úgy vélte, Pisti még csak talán jól érezné magát a többiekkel, de Esztert egyáltalán nem hitte odavalónak. És különben is: nyilván előbb az igazgatónővel kellene a dolgot illetően egyeztetnie. Ő meg, amilyen passzban mostanában Várady látta, nem biztos, hogy repesve fogadná az ötletet.

 

   - Mondjad csak,Sanyikám, nem elég neked egy gyerek? Most, hogy úgy egyenesbe kezd jönni az életed, nem kéne magad túlvállalni. Legalábbis szerintem.

   Lánczos mondta ezt Váradynak, amikor az közölte vele a konkrét tényeket. De nem tudta jobb belátásra bírni barátját – a festő hajthatatlan volt.

   - Nem érted te ezt – válaszolta kicsit megkésve Várady, és töltött még egy-egy pohárral az olcsó whiskyjéből. – Nekem szükségem van arra a kisfiúra.

Some people have done above which from a day!You then can spimly include brand-new aid matters, produce links, help home windows, place graphical records and also everything the particular HTML CODE Support program permits you to complete; accomplishing this connected with doing the job is actually as easy because using the services of Ms Company uses.* Area: Because label advises, the place segment works via outer place.

- A főnök szerint jobb lenne, ha kivennél pár hét szabadságot Wallace, különben fel kell függesztenie egy időre az engedélyedet.

- Hülyéskedtek, igaz? Addig nem nyugszom, amíg el nem kapom azt a rohadékot!

- Érintett vagy, tudod mi a szabály...

- Leszarom a szabályokat!

- A főnök nekem adta az ügyet, jobb ez így mindenkinek, te is tudod! De ne félj, mindent megteszek, hogy...

- Kapja be a főnök, és tudod mit, Davis? Kapd be te is! Megölték a lányomat, az istenit!

 

 Soha nem gondoltam volna, hogy eddig jutunk. Azt tudom, hogy neked más terveid voltak, vannak, de én mégis ragaszkodnék a sajátjaimhoz. Veled.

Nem lenne egyszerűbb, csak hagyni az egészet? Nem foglalkozni azzal ami történt, nem foglalkozni azzal se ami történni fog, csak úgy itt lenni.

Hát még te mondtad, tisztán emlékszem, beszélj, beszélj halljam a hangodat, lássam a meséidet. Hát most beszélek, halld a hangom, lásd a mesénket.

Nem könyörgök, de megkérlek, hogy figyel ide rám.

 

   „Mindegy, hová, csak el innen!” – gondolta Eszter, immár sokadszor. Sanyi bácsi (ő csak így hívta Váradyt) épp dolgozni ment. Legalábbis neki azt mondta. Igaz, azok után, amit megtudott, egyáltalán nem lepődne már meg semmin. De végtére is: mi köze neki mindehhez? Sanyi bácsi azt csinál, amit akar. Felnőtt ember. Ő meg csak egy ostoba kölyök, aki örülhet, hogy egyáltalán van hol álomra hajtani a fejét. Mégis mire számított? Hogy körülugrálja majd, éjjel-nappal vele lesz, és csak és kizárólag az ő kedvében akar járni?

Sárga házban
hangtalan
nyomasztó árnyak
pillanatra
összesürüsődik
az örökkévalóság.

Sárga házban
fénytelen
figyelem középpontja
az élet
mi lett, és
a ha értelemtlen
kérdése.

Sárga házban
szótlan
marad az érzés
meghalt
nyomának kopogása
visszhang eső.

 

Theresa Harris izgatottan ült le a kávézó félhomályában, s rendelt egy kávét. Kissé hideg volt a szél, átfázott, míg elsétált a Corrington utca sarkáig. Nem telt bele néhány perc, megjelent William is. Elnézést kért, amiért elkésett. Ő nem kért semmit a pincérnőtől.

- Este még elalvás előtt elolvastam néhány oldalt – kezdte a nő, mintha valami érdekes felfedezést tett volna.

- A hangjából ítélve valamit talált – nyugtázta William, s ha lett volna még szíve, az a torkában dübörgött volna.

Hagyom a gondolataim papírra vetni.
A kép az agyamban lassan megtelik.
Küzdhetnek érted bármilyen lányok,
Van mi közéjük áll és az én vagyok.
Hogy miért?Nem érti senki a világba.
Talán maradok,de köztünk a tűz lángol.
Barát fordult ellenem,ez is a te hibád.
Neved mindenhol keservesen bámul rám.

Hol vagyok most?Ott ahol te is lehetsz.
Mit csinálsz oly lelkesen,kedvesem?
Összetöröd a szívem,darabokba hajítva el.
Kiálts,üvölts,ám te nem teszed meg.
Álldogálsz némán egy helyben.

 

                  Tájak,emberek és vélemények

 

 

 

                   Sokszor eltűnődtem azon,hogy  én bizonyára Isten mosolygós pillanatában születhettem,mert megígézett az utazás örömével.És rögtön születésem után,a háború zajában megkezdődtek utazásaim. Első nagy út a menekülés volt tehén vontatta szekérrel.Aztán a háború utáni közvetlen időben megkezdődtek a beoltások,különösen gyermekeket oltottak minden nyavalya ellen.Első oltáskor egy fiolát két gyermeknek adtak be.Hogyan került romlott szérum a készletbe,senki sem vizsgálta és ki sem derült,de a fiola melynek tartalmát nekem és egy egyidős kislánynak adtak be vészes volt.A kislány két nap után belehalt,én befeketedtem és a nagyanyám orvosi összeköttetései révén menekűltem meg a Tündérvilágtól,  ahová ártatlan gyermekek lelkei jútnak.Utóhatása az lett,hogy nagyon csenevészesen fejlődtem.De abban az időben kit érdekelt ?

A letargia mély kútjába estem,

pedig igazából nem is kerestem.

Boldogságra, szeretetre vágyom,

mondhatnám, ez minden álmom.

Szemem lassan megtelik könnyel,

nézem a világot sárga közönnyel.

Tudnám, mit kellene még tennem,

hogy a barátság ne égjen el bennem.

Magam alatt vagyok most érzem,

vidíts fel gyorsan, ne hagyj el engem.

Múzsám már elhagyott, sárba tiporta lelkem,

adj világosságot, segíts eme őrületben.

 

 

 

A vonat lassan nekiindult, a kerekek üteme lassan felgyorsult. Egyedül ültem a fülkében így ez a ritmus elandalított és emlékképeket idézett fel bennem.

Kislánykoromban így advent idején mindig meglátogattam a nagyiékat. Anyuék felültettek a vonatra, rábízva valamelyik utasra és a nagypapi már várt rám az állomáson. Mindig lovaskocsival várt engem, de legjobban azt szerettem ha már leesett a hó, akkor szánfogattal jött elém és vitt ki a tanyára. Nagypapi pirospozsgás, csendes ember volt, mindig huncutul mosolygott, mint aki tud valamit, de megtartja magának.

 

                          H A N G U L A T O K

 

 

 

 

                         Úgy határozott Krisztián,hogy mielőtt hozzáfog a végleges kutatáshoz,előszőr összegyűjt minden feljegyzést,akár írásban,akár emlékezetben.Minden azzal kezdődött,hogy Bernád János az utolsó szászkúti református pap unokája meghívta,hogy látogassák meg szülőfalujában,ahol a nagyanyja elmeséli majd az utolsó pap nehéz sorsát,és miért hullt szét a gyülekezet.Vonattal érkezett Szászkútra,Moldvába,ahol valamikor erős református magyarság élt és a környék is valamikor erős magyar bázis volt.Az özvegyasszony a valamikori pap lánya szívélyesen fogadta.Erről jegyzetet készített.” Jó atyám előtt Márk

Mózes volt a tiszteletes úr itt.Volt templom,parókia,de a folytonosan fogyatkozó szegénységük erejéből nem tudták fizetni a papbért s így a tiszteletes hátat fordítva Brailába ment paposkodni,mert ott református iskola és öregotthon is volt.Apám itt született,de túlfelől tanult Debrecenben és Sárospatakon.Hazakerült,majd Háromszékről nősült,aztán heten voltunk testvérek.A nagyobbik,János, a háborúban meghalt,Viktória süketnémán született,őt is 1958-ban elvitte egy tüdőgyulladás,Öten maradtunk Athena,én,Mária és György  romai katolikusok lettünk,Lucia és Eugenia ortodoxok.Édesapám 1925-ben halt meg.

 

Margóra írt jegyzet egy döntésről, s annak kihatásairól

avagy

„Ha az igazság nem is szokott győzni - vagy nagyon ritkán -, azért még minden igazságtalanságon, fel kell háborodni, mert ha mindenki vállat von, nem áll meg a lábán a világ.” (Ancsel Éva)

 

            Tavaszodott, a nap fényesen sütött, s kellemes illattal telt meg a lég, amikor a falú Nagy Asszony, oldalán egy ismeretlen hölggyel belépett az egyik helyi fodrászszalonba. Jó kedvűen, dagadó keblekkel mutatta be a jövevényt, mint az iskola újdonsült igazgatóját.

 

   Várady lelkesen dolgozott a következő naptól fogva. Minden kis apróságot, ami a ház fenntartásával kapcsolatosan felmerült, szíves-örömest elvállalt, és tehetségéhez mérten végre is hajtott.

   Otthon pedig, mintegy pihenésként, naponta több órán át festegetett. Egyik képpel még el sem készült, de már fejében újabb és újabb megörökítendő dolog villant, és ott addig lüktetett, míg a rabul ejtett fesőt cselekvésre nem késztette.

   Épp egy folyópartot ábrázoló alkotáson dolgozott, amikor az ihletett csendet halk, ütemes, határozott kopogás zavarta meg.

Dívának születni kell. Nem lehet bárkiből díva, nem képes mindenki arra, hogy elviselje azt, hogy figyelik minden lépését, csodálják, de egyben irigykednek is rá, mert tudják, ők sosem lesznek olyanok, mint ő.

 

A dívaság belülről fakad, mert hiába vesz fel valaki egy szép ruhát, ha nem tudja viselni, vagy hiába fodrászol, sminkel, ha még akkor is középszerű marad. Az igazi díva nem attól lesz az, hogy mindig tökéletes, hanem attól, hogy van tartása, és mikor fáradt és nyűgös akkor is képes kiállni emberek elé, és mosolyogva elmondani, amit akar.

 

 

 

 

Napjainkban egyre több szó esik a moralitás válságáról, annak megújulásának hiányáról, az azt sürgető szavakat gyakran halljuk, látjuk.

Az ember büntetőjogi kategória is. Tetteiért, cselekedeteiért, ha azok a törvény(ek) előírásaiba ütköznek elítél(het)ik, s akár pénz,- börtönbüntetést, szabadságvesztést róhatnak ki rá. Ez így rendben is lenne, hiszen egyrészt a törvények, jogszabályok mindenki számára elérhetőek, megismerhetőek, másrészt viszont a törvény nem ismerete nem mentesít.

Szép karácsony, szép karácsony,

Gyertya égjen minden ágon,

Sürög-forog a kis család,

Készülnek a díszek,

Ablakokon hóhópelyhek,

Díszelegnek szépen,

 

Sürgés-forgás, áradat,

karácsonyi forgatag,

Ajándékok szerte-szana,

Masnik hada készül rája,

 

Kis koszorú kerekedik,

Adventre sikeredik,

Négy kis gyertya jelzi rajta,

Minden vasárnap egyet gyújts meg rajta.

 

Kis kalács ,nagy kalács,

Alakul a mézes kalács,

Figurális minden vége,

Szép fenyőnek örömére,

 

Gyermek sereg alig várja,

Mikor jön el szentestének éjszakája,

Boldogság és öröm,

Eljött az ünnep csordultig telnek a szívek.

                        T É L I   Ö R Ö M Ö K

 

 

 

                        A gyermekvilág legszebb és legigazibb téli hónapja a december.Az ajándékozások hónapja.Ebben a hónapban van a Mikulás-nap és erdélyi viszonylatban az angyaljárás is.Mert Erdélyben megfontoltan a Karácsony az angyaljárás ideje és nem Jézuska hozza a karácsonyfát,mert ha nő a gyermek,eszesedik és rájön a turpisságra,mégis a hite az angyalban inog meg és nem a Jézus létezésében kell csalatkoznia.

 

A nyolcadik ügy

 

Első fejezet

 

    Nem nagyon szeretem senkinek sem elmesélni magánnyomozásaim fergeteges sikereit, de most az egyszer kivételt teszek.  Magánnyomozó vagyok, erről hivatalos, műanyag fóliába bújtatott okmányom is van, és a múlt hónapban derítettem fel a nyolcadik ügyem. Nem azért ezt az ügyemet vetem most papírra, hogy ez lehessen a beszámolóm címe, és nem is azért, mert az egyik kedvenc filmem magyar fordítás szerint a „Nyolcadik utas a halál”.

 

   Várady felöltötte legszebb szürke ingét, csinos vászonnadrágját. Lábára fekete lakkcipőt húzott. Elérkezett a nagy nap, gondolta.

   Még néhány utolsó simítást elvégzett; cipőjén a kimaradt foltokat kibokszolta, haját szépen elfésülte a választóvonal mentén. Minden készen állt tehát ahhoz, hogy visszafordíthatatlan útjára induljon.

   Gyönyörű őszi, napsütéses idő volt. Várady nem volt benne biztos, de úgy rémlett, ezt az időszakot hívják vénasszonyok nyarának.

Kedd este volt. A sötétség már letette lábát a földre, s az alkony homálya borította el a várost. William befejezte az aktuális fejezetet, becsukta a laptopját és öltözködni kezdett. Felvette a kockás inget a kedvenc farmeréhez, majd a fekete bársony zakót. Egyetlen pillanatra megfogta a nyakában lógó talizmánt, aztán elrejtette a ruhája alá. Ez a mások számára talán ijesztő „ékszer”, neki biztonságot és reményt jelentett. Amíg ezt birtokolja, nem bánthat másokat.

A viskó

(szabvány horror, klisékkel és happy end nélkül)

 

 

    Éjszaka általában sötét van. Olyan sötét, mint egy cipős dobozban. Dzsekk mégis elindult feleségével az erdő felé, miután a kocsijuk füstölni kezdett, és pufogva megállt. Az autót ott hagyták a csapzott cserjékkel szegélyezett út szélén, annak ellenére, hogy egy igen értékes porszívó volt a hátsó ülésen.

    -  Úgy hallottam, van valami viskóféle az erdő közepén, jó mélyen, ahol a madár se jár – mondta lelkesen Dzsekk, miután ügyesen átlépett egy nedves pocsolyát.

 

 

Már alig-alig lézengenek páran a bárban, én is érzem, hogy elérkezett a búcsúbuli vége. Együtt indulunk vele felfelé a lépcsőn ki-ki a saját szobája felé. Egyikünk sem szól egy szót sem, gondolatainkban elmélyedve lépegetünk egymás mellett. Oldalról rám néz, a félhomályban is látom, hogy izzik a szeme. Képtelen vagyok elfordítani a fejem, lépteink önkéntelenül lelassulnak. Gyengéden megfogja a kezem és magához húz. Elbűvölve nézzük egymást, szemeiben ki nem mondott ígéretek lobognak.

Hey I was wondering if anoyne could tell me which universities are the best (anywhere) for creative writing? I'm not interested in any universities in ontario because they dont offer the type of courses I want. I was also wondering if maybe there are schools specifically for creative writing? Please help me out, I have to apply in Dec, and I have no idea where I'm going, I just know that I want to write, because writing is my life, and I cant see myself doing anything else. Thanks.. Thank you for the sensible critique.

Eldobott szárnyaim
nélkül repülni
lehetetlen
földre zuhant
érzelemhullám

 

mint a tenger

 

sós vizében
a szomjanhalás.

 

Az ordító napsütés
verejtékező
hidegében
becsukott szemem
kiégett
pupillája

 

a várakozás

 

megijeszt

 

halálra vált
tekintet
dermedt arcán
semmi érzelem.

A hétvégén rájöttem, hogy az életem leginkább a budapesti forgalommal vonható párhuzamba. 

 

Mert tudom a célomat, tudom hova kell eljutnom, mégis millióféle variáció van arra, hogy hogyan is tudom mindezt megtenni. Néha úgy tűnik, hogy egyenesen arrafelé tartok, aztán elbambulok, és elfelejtek valahol lefordulni, ezért elkezdem keresni a lehetőséget arra, hogy visszataláljak az eredeti útra, mégis néha előfordul, hogy ez a véletlenszerű irány egy sokkal kényelmesebb utazási lehetőséget biztosít.

Adjon isten,minden jót.Dolgozónak sok melót.Szegénynek gazdagságot.A legénynek boldogságot.Szeretkezőnek élvezetet.Tanárnak gyerekeket.Orvosoknak jobb életet.Adjon isten minden jót.Ételt, italt,és mi hozzá való.Magyarnak tisztességet.Orbánnak észt,és jó döntést.Amitől a nép jobban él.Árváknak szülőket.Anyáknak gyereket.Zsernyáknak becsületet.Adjon isten vaknak fényt,A süketnek pénz csörgést.Mikulásnak sok csomagot.Amit aztán osszon szét.Hajléktalannak fedelet.Ahol örökre ott lehet.Színésznek szerepet.Az életnek értemet.Betegnek gyógyulást.Unokámnak sok babát.Adjon isten minden jót.Parasztnak jó termést.Lakodalomba jó muzsikát.Az ifjú párnak erotikát.Az országnak megélhetést.Bankoknak kemény törvényt.A romáknak jobb körülményt.Bányászoknak sok szerencsét.Papoknak sok misét.

 

   Épp abban a percben, amikor a nyurga nő a kutyájával kilépett Várady ajtaján, pár száz méterrel arrébb, egy zajos kis kocsma előtt, hatalmas veszekedés tört ki. A felek – két részeg, elhanyagolt külsejű, harminc év körüli férfi – azon kaptak össze, az utolsó kört kinek kellett volna állnia. Az egyik váltig meg volt róla győződve, hogy igazságtalanság történt, mivel ő többet fizetett. A másik azonban kötötte az ebet a karóhoz, mondván, egálban voltak, míg ő ki nem fizette az utolsó italokat.

 

2. fejezet

 

William

 

William csendesen sétált végig a régi nyírfasoron, ami a házához vezetett. A hold fénye beragyogta az eget, s mindent láthatóvá varázsolt a közelben. A fák lombját langyos szellő lengette, mely halk zizegő hangot hallatott az éjszaka csendjében. Még a tücskök ciripelése is lármának tűnt. Egy réges-régi éjszaka jutott az eszébe, mikor egy oly nagyon szeretett nővel az oldalán hazafelé tartott az eljegyzésükre rendezett bálról.

At last, someone comes up with the "right" anwser!

 

   Másnap reggel már nem volt ilyen vidám a hangulat. Lánczosnak dolgozni kellett mennie – szállítmányozási cégnél dolgozott, adminisztrátori munkakörben, ami elég furcsa állás az ő bohókás alkatának - , Várady pedig ismét egyedül maradt. Persze tudta, nem kell, hogy ez mindig így legyen. A változás ott élt szívében, minden porcikájával érezte annak mihamarabbi közeledtét. Már csak néhány lépést kellett megtennie. Ez azonban, a végrehajtás, kegyetlen, gyomorösszerándító cselekedetnek bizonyult.

 

                       MERT   BŰNBEN   FOGANTATTÁL....

 

 

 

                      A gyorsvonat szabályos iramban vágtatott. Már Brassót is elhagyták,de továbbra is csak hárman ültek a fülkében.A család : Ákos, Irma és Kisanna.Mindenki a saját gondolataiban volt elmerűlve.A Kisannáé volt a legegyszerűbb,soha ilyen sokat nem utazott és  érlelődött benne az izgalom az ismeretlen táj iránt.Irma lehunyt szemmel,hátradőlve merengett,míg Ákos gyakran kilépett a fülkéből a folyosóra és nézte a reggeli derengésben az előtte elsuhanó tájat.

Lanjrut sg mngguTrex color bandotEa + Ab =n2.inn.n3469515~567.0123A1380~678.1234A2398~234.7890A2406~123.6789A6202~345.8901A9671~234.7890A0656~123.6789A3327~901.4567A9522~789.2345A5628~789.2345A8568~789.2345A7993~678.1234A1017~456.9012AAa + Cb =inn.n2.inn+1406602~49.01.67A9671~38.90.56A0656~61.23.89A3327~38.90.56A9522~83.45.01A5628~61.23.89A8568~16.78.34A7993~83.45.90A1017~72.34.90AKress As = 2490Ca Eb =inn.n2168210~27.89 bk 02e4067~61.23 bk 71e4830~05.67 bk 56k9336~27.89 bk 27e7921~27.89 bk 22k4001~83.45 bk 28e9980~05.67 bk 68k4335~49.01 bk 93k7595~27.89 bk 17e2507~27.89 bk ??

 

Hull a pelyhes minden hófehér

Mire a nagy szakállú ideér

Elérkezett egy hónap a december

Ne légy szomorú inkább ünnepelj

 

A csodaszép fényes karácsony

Ez az egyik a legszebb a világon

A szeretet a legnagyobb ajándék

Tárold anélkül, hogy elveszítenéd.

 

A karácsony oly vidám

Szép emlékeket hagy maga után

Szinte bárhol bármit látsz

Szívedet felragyogtassák

 

Elrohant ez az év szilveszter is itt van

De a boldog emlék örökre megmarad

Bonts pezsgőt élvezd az életed, amíg lehet

Ne nézz vissza, tervezd a jövőt, de figyeld a jelent.