Az írás folyamata 4.

Ha magunk készítjük a könyvünk borítóját, tudnunk kell, hogy mi az a kifutó, kifutó kép, a gerinc, az első és hátsó borító. És mindezek méreteit sem árt, ha tudjuk.

Ha egy A/5-ös könyvet szeretnénk, a borítónknak is meg kell egyeznie a könyv méretével. Tehát egy A/5-ös lap 210x148mm. Ha a borítónkat egybe készítjük, úgy ennek a méretnek a szélességét 2-szer kell vennünk, hiszen a könyvünknek is van eleje és hátulja. Így kapjuk meg a 210x296 mm-t. De ez még mindig nem a végleges forma, mert ehhez adódik a gerinc.

A gerinc a könyvborító azon része, ami az első és a hátsó borítórész között helyezkedik el. Ez kerül a könyv élére, a ragasztáshoz. Ennek mérete attól függ, milyen vastag a könyvünk, hány oldalból áll. Egy 180 oldalas könyv gerince 1 cm. Ennek kiszámítása: 1 mm + oldalak száma néggyel oszthatóan x 0.05 mm-rel. Vagyis 1 mm + 180 x 0.05 mm = 10 mm. Így az eddigi méretünk: 210x306 mm. Ehhez jön hozzá a kifutó. A kifutó annyit jelent, hogy körbe, minden oldalára, 5 mm-t rá kell hagynunk a borító eddigi méretére, hogy a borító mindenképp takarja a könyv belsejét. Így megkapjuk a borító végleges méretét, ami 220x310 mm. Van, hogy a kiadó másképp méretez, többet vág a belívből, ezért érdemes utánaérdeklődni.

Ha ezzel megvagyunk, méretek szerint ki kell jelölnünk a borító első, hátsó és gerincrészét. Ha az elejére egy nagy képet szánunk, először is olyan képet válasszunk, ami méretben is megfelel. De a méret sem elég. A képnek 300 DPI-nek kell lennie. Ez a szám a Dots Per Inch, az inch-enként előforduló képpontok számát határozza meg. 25 DPI-s felbontás hozzávetőlegesen 1x1mm-es képpontokat eredményez.

Ez még így leírva is igen bonyolult. Nekünk elég azt tudni, hogy vannak olyan képszerkesztő programok, ahol kézzel beállíthatjuk a képen a DPI-t. Így sokkal egyszerűbb a dolgunk. Ugyanakkor arra is figyeljünk, hogy a kép mérete a kifutókkal együtt legyen akkora, hogy betakarja a borítónk elejét. A mi esetünkben: 155x220 mm. Ezt szúrjuk be a kockánk jobb oldalára. A képre szöveget is írhatunk. Pl. a címet, és a szerző nevét.

Középre, a gerincbe 10x220 mm képet szúrhatunk, míg a hátsó borítóra szintén 155x220 mm-est.

A gerincbe írjuk a könyv címét, úgy, hogy ha a könyvet polcra rakjuk, akkor ha balra döntjük a fejünket ki tudjuk olvasni.

Ám ha nem akarunk döntögetni, akkor egymás alá írt betűkkel is nagyon jól mutat a gerinc, és fejdöntés nélkül is kiolvasható.

A hátsó borítóra kerülhet a szerző képe, és a könyv tartalma is, és persze ide kell behelyezni a vonalkódot is.

A vonalkód egy ISBN számból álló vonalsorozat, amelyet a kiadó igényel, és küld el a borítóterv készítésekor. Ezt az azonosítót az Országos Széchényi Könyvtárban működő Magyar ISBN iroda osztja ki.

Igazából nekünk ezzel csupán annyi dolgunk van, hogy egy megfelelő vonalkód generáló programmal elkészítsük az ISBN számból a vonalkódot, amit majd a könyv hátuljára helyezhetünk a borítóra.

De ez is kiadótól függ, ugyanis a legtöbb kiadó a vonalkódot is elkészíti helyettünk.

Következő téma: Kiadók listája