Amatőr írók klubja: Rosszcsont Robi - A kezdet 1

Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!

Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 303 fő
  • Képek - 234 db
  • Videók - 63 db
  • Blogbejegyzések - 7284 db
  • Fórumtémák - 171 db
  • Linkek - 64 db

Üdvözlettel,

Amatőr Írók Klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!

Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 303 fő
  • Képek - 234 db
  • Videók - 63 db
  • Blogbejegyzések - 7284 db
  • Fórumtémák - 171 db
  • Linkek - 64 db

Üdvözlettel,

Amatőr Írók Klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!

Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 303 fő
  • Képek - 234 db
  • Videók - 63 db
  • Blogbejegyzések - 7284 db
  • Fórumtémák - 171 db
  • Linkek - 64 db

Üdvözlettel,

Amatőr Írók Klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!

Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 303 fő
  • Képek - 234 db
  • Videók - 63 db
  • Blogbejegyzések - 7284 db
  • Fórumtémák - 171 db
  • Linkek - 64 db

Üdvözlettel,

Amatőr Írók Klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

Nem emlékszem rá, de anyukám nagyon sokszor mesélte már, milyen is volt, mikor megszülettem. Leginkább az döbbentette meg, hogy mennyire hasonlítottam a bátyusomra. Még az orvost is megkérdezte, hogy „Lehet kétszer ugyanazt a gyereket szülni?” Hát lehetett. Legalábbis azt hitte, de csak abban a percben…

Többször hallottam már ezt a történetet – az apró poronty korombeli regét -, miszerint életem első napjaiban nem tettem mást, mint ettem és aludtam. Anyukám már aggódni kezdett, hogy: „Ennek a gyereknek biztosan valami baja van, mert nem sír, nem nyűglődik, csak eszik és alszik.”

Ehhez persze hozzátartozik, hogy bátyám születésétől fogva hangos gyerek volt, és ordított, ha kellett, ha nem. Persze, hogy anyukám megrémült, mikor nekem eszem ágában nem volt nyűgösködni. Hiszen miért is tettem volna? Megvolt mindenem. Volt fedél a fejem felett, kiságyam, amiben alhattam, cumisüvegem, amiből finom enni és innivaló folyt, ráadásul még rabszolgám is, aki olykor ringatott, ha éppen arra volt igényem. Persze erre rá is kaptam, és rájöttem, ha valamit el akarok érni, két dolgot kell tennem: mutogatni és mosolyogni.

Mosolyogni nagyon hamar megtanultam – lehet, hogy már úgy is születtem -, és alkalmaztam minden percben, pillanatban, minden lehetséges módon.

Mamám szerint angyalokat láttam, mert nevettem a semmibe, és néztem a… nem tudni mit.

Sajnos már erre sem emlékszem, de az biztos, élveztem piciny korom minden pillanatát.

Megtanultam, ha valami rosszcsont dolgot csinálok, azután úgy mosolygok, ahogy senki más nem tud, nyert ügyem van. Mert hogyan is lehetne egy olyan gyerekre haragudni, aki már-már ördögien angyali?

Ehhez mérten teltek napjaim. Szerettem a lakásban mászkálni fel-alá a kis gurulós háromkerekűmmel, amibe anya ültetett be, mert járni még nem tudtam.

Eleinte nehezen közlekedtem vele, mert mindig útban volt hol a szekrény, hol az asztal, hol a szék, a végén már az ajtó is, mert mindig csukva volt előttem. Amikor pedig már tuti jól megtanultam irányítani, száguldoztam a hatalmas nappalinkban, mint egy megszállott. Azért anyát nem tévesztettem szem elől. Folyton mentem utána, vagyis inkább gurultam. A vége pedig az lett, hogy anyukám egy idő után sántítani kezdett, mert folyton nekimentem a lábának.

 

Címkék: gyermekkönyv

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Knizner B. Sylvia üzente 4 éve

Köszönöm, Béla! Remélem, így lesz! :)

Válasz

Gráma Béla üzente 4 éve

Üdvözöllek az oldalon.Már nagyon hiányzott gyönyörködtető írásod.Remélem "tartósító" nélkül is tartós leszel!

Válasz

Knizner B. Sylvia üzente 4 éve

Köszönöm!
Felolvastam Rosszcsont Robinak, és akkorákat kacagott. Nagy szemekkel kérdezte: Ez tényleg így volt? :)

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 4 éve

Szerintem édes, szép idők ezek a mostaniak is. :) Meg ez az írás is az. :)

Válasz

Kate Pilloy üzente 4 éve

Azok az édes, szép idők, amikor a gyermek még szót is fogadott az anyjának és őt követte, nem a lányokat!

Válasz

Balogh Zoltan üzente 4 éve

Olyan jó visszaülni a járókába-- még ha ütközik is az ember --elnézést-- gyerek! Pláne anya után. Hiányzott már az ilyesmi !

Válasz

Ez történt a közösségben:

Amie Mon 1 napja új blogbejegyzést írt: Vic's 1 (Prológus)

pásztor pálma írta 3 hete a(z) A kalandor/11. blogbejegyzéshez:

Nagyon köszönöm :)

Szentmiklósy László írta 3 hete a(z) A kalandor/11. blogbejegyzéshez:

Parádés befejezés. Félelem, vakmerő remény és...

pásztor pálma 4 hete új blogbejegyzést írt: A kalandor/11.

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu