Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Hajasbaba... Emlékszem te mondtad, mikor melletted feküdtem, és eltűrtem a hajamat. Megigézve néztél rám, mint aki valami varázslatos dolgot lát... Azt hittem játszottál, hogy a bókjaid üres szavak és tíz hónap elvesztett boldogság ébresztett rá, hogy te mindent komolyan gondoltál...
Magányomban ébredek fel újra és újra...Még érzem karjaid, ahogy átöleltek egykor. Bárcsak itt lennél! Bárcsak féltenél! De nem vagy már itt... oly hamar elmentél...
Emlékszem még, az első pillanatra, mikor ott ültél a padon és megláttalak. Megláttalak, megszerettelek, majd pár hét után elfeledtelek. Elfeledtelek, de te visszatértél. Egy napsütéses tavaszi napon rám néztél, egy üres tablóképről, melyen sötét volt mosolyod, mégis engem egyből elvarázsolt. Ki gondolta volna, hogy egy nap megismerlek? Hogy egy ártatlan korty borból egy egész mese lesz? Küzdöttem barátságodért és ki hitte volna, de elnyertem bizalmad és egy perc alatt lett ez is oda. Emlékszem csókodra, öleléseidre... A három puszi alap volt és a közelséged is kellett. Bármit elmondhattam, bármiről beszélhettem, a vicceim nem taszítottak, vissza vágtál valamivel, és én mindig csak nevettem. Nevettem, mert mindig nevettettél és szeretted, ha mosolygok, ezért mindent elkövettél.
Jött egy éjszaka, nálad aludtam. Nem hagytam, hogy álomba szenderülj, mert a lelkem egyre csak háborút vívott a józan ésszel, mely súgta, csak játszol és a szív egyre csak lángolt. Égett keserves tűzben, nem akart elhagyni, mégis reggelre falat emeltél. Bármit is tettem, nem tudtam áttörni. Nem engedted, hogy küzdjek a szerelmedért. Eltemetted mélyre, talán már nem is létezik, de bennem az emléked ugyanúgy él.
Lelkem forrón és hűen szeret, hiába jött ezer, nekem csak te kellesz. Nézhetett rám bárki, ölelhetett bátran, mégis az érintése veszett csak kárba, mert rád gondoltam mindig, téged képzeltelek oda...
Hol a világ teljes és veled él minden apró csoda.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!