Szamosi:       Ezen gondolkodtál olyan sokat vagy valami komolyabb dolog

                     gal is  foglalkozol, mert már annyi az eldobott papirfecni  körü

                     lötted , hogy lassan már nem is látszol tőlük.És képzeljétek ,

                     el valami azt sugja nekem, hogy Sára még meglep bennünket

                     valamivel.

Kőrösi :         Na látod, itt a nagy alkalom a kiúgrásra , hogy elébünk tedd a

                     nagy művet , hogy elkápráztass  bennünket , meg a közönsé

                     get

Sára:             Na , várjatok csak , nem eszik olyan forrón a kását."Ma más a

                     kása Mása. Lenne itt valami , de Öskének nem fog tetszeni,

                     mert nem komédia , a direktornak sem fog tetszeni , mert neki

                     nincs benne szerepe.

Szamosi:       Az igazgatónak , mindenben van szerepe , csak sajnos ez

                     szerep nagyon sokszor háládatatlan--legalábbis eddig az volt.

Kőrösi:           Remélem azért rám gondolsz ?--Rendezni, csak kellesz?

Sára:              Rendezni?--persze , ha lesz mit.

Beszterceí:    Nem tudom , miért vagy olyan titokzatos , akkor amikor  én

                     tudom , hogy melengetsz valamit a szived alatt , illetve a köze

                     pébe.

Sára:             Te még arra az időre gondolsz,amikora kislányommal voltam

                     áldott állapotban.

Beszterceí:    Nem-nem , én arra gondolok , amikor kitört rajtad az őszinte

                     ségi roham és kijelentetted , hogy egyszer úgy is irsz valamit

                     ennek a társulatnak. És az én bohém szivem azt  diktálja ,

                     hogy ennek éppen most van itt az ideje, és rövidesen lete

                     szed az asztalra.

Hegyi :          De ha már csinálod , irod, úgy ird meg, ahogy a szived diktálja,

                     minden mesterkedés nélkül, természetesen--én azt sem bá

                     nom ,ha naturalista stilusban irod meg.

Borfalvi:        Engem nem érdekel , hogy irod meg , csak jó legyen , jól mond

                     ható, érdekes ,értelmes, jól játszható, és ne legyen"rejtvény "                   szinház.

Bihari:           Hát persze , hogy ne legyen rejtély, legyen mondanivaló, egy

                     kis mozgás, egy kis szerelem, sok-sok játék, mimika ,panto

                     mim.

Óvári :          Most azán annyi jó tanácsot adtatok Sárának , hgy iró, drama

                    turg legyen a talpán aki mindezt egy darabba megirja.

Öske:           Csak arra vigyázz--bár engem , már eleve kiiktattál--hogy csak

                    akkor irj , amikor nem fáj , fejed, nem dagad a lábad, és nem

                    hullik a hajad.

Óvári :         És ha kicserélted a szemüvegedet.

Szamosi:     Ha belgyógyászra van szükséged csak szólj , van egy remek

                   belgyógyászom ,csak szinházi emberekkel foglalkozik.

Sára:           Miért csak szinházi emberekkel?

Szamosi       Mert más már nem jár hozzá senki, innen is látszik , hogy mi

                   lyen bátor emberek a szinészek, szinházi emberek.

Sára:           Nekem, Öskével volna egy kis elszámolnivalóm, mert ameddig

                   el nem mondja, hogyan lett belőle Öske , addig nincs darab!

Öske:          (szégyenlösen vontatottan, mondja,közben egy átlátszó tüll

                    függöny ereszkedik a szinpad elé) Az... úgy volt...hogy eleinte

                    Üdvöske voltam, csak... az idők folyamán... valahogy , elfo

                   gyott elkopott  a nevemből az Üdv... Ez nem is lenne olyan

                   nagy baj, a baj az , hogy tovább nem koptatható.(kapkodva

                   hadarva: Na hol az a darab?

Sára :         Ahhoz , hogy a darabot befejezhessem,a ti tanácsaitokat is

                   figyelembe véve--hát még egy kis időre szükségem van.

                   Egyébként szeretnem  tudni,hogy kinek az ötlete volt , hogy a

                   társulati ülést, a szinpadon tartsuk.??

Szamosi:     Az enyém, és pedig azért, hogy hadd lássa már egyszer a nagy

                  érdemü közönség,hogy milyenek vagyunk akkor, amikor azt

                  hisszük, hogy nem lát senki bennünket.(felemelkedik a tüllfüg

                  göny, kigyulnak a fények  a nézőtéren is)IME: A KÖZÖNSÉG!!!

Sára :         És ezt ki irta?

Szamosi:     EZT? MAGA AZ ÉLET!

Sára :         És az én darabommal mi lesz?

Szamosi:    Az a következő bemutató lesz!

                                         VÉGE.