Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Mikor James-sel befejeztük az ebédet, karomba vettem a sovány kandúrt, és elindultunk egy kicsit szétnézni. A sikátorból kiérve kiáltozásra és nevetésre lettem figyelmes. Gyorsan elbújtam egy hóval lepett fa mögé kezemben a cicával, és onnan figyeltem azt a vidám társaságot, amelyik hat kamaszból (három fiúból és három lányból) állt. Hangoskodva és hógolyózva közeledtek felénk. Mindannyian jó melegen felöltözve, márkás ruhákban voltak. Körülbelül 14-15 évesek lehettek, mint én.
Az egyik hólabda elvétette a célt, és a kiszemelt fiú helyett azt a fát érte a találat, ami mögött rejtőztünk. Szegény James megijedt a becsapódó lövedéktől és kiugrott jéggé fagyott kezeim közül. A társaság rögtön észrevette és vihogva elindultak felé, nyilván azzal a szándékkal, hogy őt is megdobálják. Erre a cica még jobban berezelt, nyivákolva iszkolt vissza hozzám. Így engem is megláttak, már nem bújhattam el sehova. A csapat lány tagjai a döbbenetből felocsúdva sikítórohamot kaptak. (Hát igen, elég borzalmasan festettem. Kábé, mint egy koszos hajléktalan. Ja, várjunk csak, én tényleg az vagyok…) A háromból két fiú jó alaposan kiröhögött. Az utolsó srác viszont… na, ő gyönyörű volt! A vonásai, az arca, a haja, az alkata… mindene tökéletes volt. És hogy megijedt-e tőlem? Nem. Nevetett- e rajtam? Nem. Az arcán teljes közömbösség tükröződött, de amíg a társai velem voltak elfoglalva, ő lassan, észrevétlenül leejtett a hóba egy zacskó cukrot, amit eddig kesztyűs kezében szorongatott. Aztán a többiek végre abbahagyták a hangoskodást, majd pár riadt és megvető pillantást vetve rám elindultak. Az a szép fiú a fejét lehajtva sétált utánuk. Mikor az utca sarkához értek, a srác mondott valamit a többieknek, mire azok bólintottak és továbbmentek, ő pedig visszasétált hozzám.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!