Közös udvar 13.

          Délelőtt tizenegyóra tájban a mentő egy beteget hozott be a kórházba, amelyik semmi életjelet nem mutatott. Az orvosok neki fogtak  az élesztéséhez a korabeli módszerekkel , szájon át való levegő befuvásával, ami teljesen fölösleges volt , mert az illető az átlagnak legalább másfélszerese volt, vagy annál is nagyobb, úgy tüdejének méretében is . Azt a tüdőt negyvenkilós ápolónők és ötven-hatvan kilós orvosok , telefújni nem tudták. Testsúlya is messze meghaladta az átlagot  és lényegesen közelebb volt a százötvenhez ,mint a száz kilóhoz . Még úgy is megpróbálták feléleszteni , hogy egy kisebb nővért ültettek a mellére és azt két kollega két oldalról húzta  fel --le. Az eredmény ennél a "módszernél" is elmaradt. Időközben kiderült , hogy a beteg, nem más mint a város malmosa Fagyas úr , akit, a város több mint fele ismer , mert hát, hozzá járnak őröltetni. A riadalom még nagyobb lett , mert minden mozgásképes beteg is segiteni akart, ki imádkozással ki sopánkodással.

         Aztán az orvos tizenkétóra tájban bejelentette , hogy a beteget elvesztették. Innen az események felgyorsultak mert jött a két hullaszállitó, aztán még kettő-- mert az előbbiek egyszerüen nem birták elvinni Fagyas urat a szuterénba, alagsorban, található hullaházba. A szük folyosón addig idétlenkedtek vele , amig el is ejtették , de végül sikerült bevinni  a fémágyra fektetni és betolni egy szeparéba. Aztán bezárták a vasajtót, és ment mindenki a dolgára.

        Ezzel az űgy elintézettnek nézett ki , bár még sopánkodtak egy sort , hogy az a derék,erős, kemény, szigorú ember is meg kell adja magát a halálnak már ilyen fiatalon-- hiszen még alig múlt el negyven éves. 

        Igenám , de nem telt bele  húsz perc , amikor a vasajtón hangos dörömbölés kezdődött, hatalmas kiabálásokkal , és fenyegetésekkel . Pillanatokon belül, megállapitották , hogy honnan jön a hang,és már az sem volt kétséges , hogy a  kiabálás személyesen a Fagyas úr torkából  érkezik, mert  az a hang csak tőle jöhet.

        Minden világos volt mindenki előtt , ezért aztán az orvosok egymást kezdték küldözgetni az ajtó kinyitására -- idősebbek a fiatalokat, fiatalabbak a hullaszállitókat, de senki sem mozdult. Végül ,egy lábadozó beteg, aki személyes ismerőse volt Fagyas úrnak az nyitotta ki a hullaház vasajtaját, de először az ajtón keresztül még beszélgettek néhány szót , pusztán azért , hogy igazolják egymásnak , hogy valóban ismerősök. Fagyas úr, keményen rászólt az ismerősére: Nyisd már ki azt az  ajtót , hadd csapjak szét ezek között a mészárosok között , akik engem a hullaházba küldtek! Erre a mondatára, százméteres körzetben  fehérköpenyes, halandó nem maradt ,és csak majd órák mulva kerültek elő amikor meggyőződtek róla, hogy Fagyas úr elhagyta a kórház épületét .Mi is történt valójában? Fagyas úr, a nagy gabonászsákokat emelte, és öntotte fel a garatra. A súlytól vagy valami egyébtől elszorult a szive, majd összesett.Igy került a kórházba! A többit  meg tudjuk, csak azt nem tudjuk , hogy "feltámadását" mi idézte elé. Az orvosok később úgy magyarázták, az esetet, hogy jó tett neki , hogy a hullaszállitók elejtették, de kedvezően hatott rá a hullaház hüvös levegője is.Hogy ez a túlzottan nem tudományos magyarázat mennyire volt igaz, nem tudom. Azt viszont sokan látták, hogy a kórházból való távozásakor bement az Istvántéri kocsmába, megivott egy deci szilvapálinkát, majd oda intett egy fiákerest és hazahajtatott.

Közel a nyolcvanhoz , természetes halállal  távozott az élők sorából!

           A kapitány már jó két hete volt a kórházba, ezért volt elég ideje, hogy elgondolkozzon addigi életén. Lelkiismeretfurdalása nem igen volt, de azon elgondolkodott, hogy valóban  jól végezte a munkáját, vajon mindig azonos mércével mért, vagy  ránézésre a cigánynak többet mért ki --pofonból mint egy nem cigánynak. Néha feleségére is gondolt, milyen jó asszony , hiszen minden nap itt van mellette, bizonyára hiányzik neki a férje. Aztán azon törte a fejét, hogy kik tehették vele ezt a csúfságot-- de itt elakadt, mert túl sok volt azoknak a száma  akik jogosan megtehették vele ezt.

          Néha a kollégák is meglátogatták és elmesélték , hogy kiket fogtak el, kik lehettek a tettesek, vagy kik azok akiknek a nyakába lehet varni a történteket.Mert hogy mi volt  az igazság, az nem volt fontos, a lényeg az volt legyen gyanusitott!