5. Szorul a hurok

 

*

 

Ava

 

Semmi sem tart örökké – mondják. A gyermekkorom is véget ért. Minden nap minden egyes perce ugyanúgy telt. Kenyér háromszor, víz ötször, ima tizenötször – csak azt nem tudtátok, hogy én nem a ti istenetekhez imádkozom, hanem ahhoz, aki le tudja győzni őt.

 

A poklot szólítgattam, és eladtam a lelkem az ördögnek. Csupán ezért élhettem túl azt a tűzvészt, ami eltarolta keresztre feszített gyermekkorom börtönét.

 

 

 

                                       Hetven éves lettem én

 

 

 

                                       Hetven éves lettem én,

                                       amit irtam, túl kevés

                                               de nem

                                               bánom.

 

                                        Megajándékozni magam,

                                        Teljesen érdemtelen

                                                 de kell 

                                                 de  kell.

4. Az új élet

 

*

 

John

 

Az orvosi képzés egy dolog. Az évek nagy részét tantermekben töltjük, távol attól, amit majd valójában tenni fogunk. A kórházi gyakorlatok sem szóltak többről azzal a kivétellel, hogy köpenyt kellett felvenni.

Így aztán úgy gondoltam, nagyon nehéz lesz megtanulnom injekciózni úgy, hogy több, mint hat évre vagyok a diplomától. Ha ez nem is jön össze, legalább pelenkázásból kioktatnak – reméltem, mert Anne úgy talált telibe állandóan, mintha nem is lenne rajta pelus.

3. Mosolyok

 

*

 

Nate

 

Utolsó nap a suliban. Csak sajnos nem sok időm volt megtervezni. Olyan, mintha az utolsó napodat töltenéd, tudva, hogy másnap meghalsz.

Mindennek bele kellett férnie! A tanárok egész nap a vécén tolongtak, mert ipecacuanha-t csempésztem a kávéfőzőbe. Az osztálytársaim rajzszögbe ültek, a lányok haját bespricceltem ragasztóval. Míg azok a sírással voltak elfoglalva, a fiúk közül annyit csépeltem el, amennyire csak az időm futotta.

Negyedik rész

 

Össze-, majd szertefutó vonalak, kacskaringózva fonják körbe egymást, csak, hogy azután széttérjenek ismét… ismétlődve végtelenül, mintha együtt túl fojtogató… egymás nélkül pedig túl fájdalmas volna. Silvio mozdulatlanul állt az asztalra támaszkodva és tekintetével kísérte a tenyere alól szertefutó finom erezetet. Csak nem gondolni semmire… csak hallgatni a lélegzete ritmusát. Csak felolvadni a csendben.

A tavernából jött. Matteót és Flaviát épségben hazahozta a palzzóba, és bár Perlsci még mindig nem tért haza, ő mégis elérte, hogy adjanak nekik helyet a konyhán a tűz mellett s vacsorát.

Az utóbbi időben rá voltam gerjedve egy átkozott Knoppersra! Ostya, kis csoki, mogyoró krém, apró mogyoró darabkákkal, a rohadt, de finom. Na jó, várjunk, kicsit előre szaladtam.

Mindig az erkélyen szoktam cigizni, első emeleti lakás, pont az útra néz, jó bámészkodni, ki kéne próbálnotok, komolyan beszélek. Van errefelé egy srác, hajléktalannak tűnik, mindenhol ott van a városban. Egyszer történt, még nyár vége felé, hogy füstöltem az erkélyen, ő meg erre sétált.

2. Ómen

 

*

 

John

 

Eleinte még görcsösen reszketett mindkét karom, miközben Anne rajta fekszik, és lassú komótossággal issza a tápszert. Szeme gyakran ide-oda billeg – mintha állandóan az álom és ébrenlét határán lenne –, de sokszor egész sokáig nézi a szememet.

Minden korttyal egyre nyugszom, és valami ismeretlen, teljes megelégedés lesz úrrá rajtam, ahogy az utolsó korty után egyből álomba merül.

 

Akkor már bátran ölelem magamhoz, és biztossá válok abban, hogy még ha akarnám, sem tudnám elejteni őt.

A lány, amikor lekapcsolta az éjjeli szekrény lámpáját, hogy átadja magát az álmoknak, az utcai lámpa fényénél észrevette. hogy nagy pelyhekben hull a hó. Mezítláb odaosont az ablakhoz, félrehúzta a függönyt és kibámult a semmibe. Lenyűgözte a látvány, ahogy az apró fehér gömbök kavarogtak a szélben. Elszédült a kavalkádtól, lehunyta a szemét, majd elfordult és az ágy melegében keresett menedéket.

Bezzeg karácsonykor nem tudott esni. – dohogta magában.

 

 

           A szatmári    munkanélküliek, és hajléktalanok nagyon szabad szakszervezete,  szilveszteri mulatságra hivta meg  a kormányt, és a város vezetőit. Nagyon sokan elfogadták a meghivást , de utóbb, anyagi gondokra való hivatkozással visszaléptek, és nem jelentek meg a szilveszteri bulin. Volt olyan is közöttük, aki az éppen emelkedő benzinárakra fogta elmaradását-- igaz ő helikopterrel akart jönni.

           A mulatság, az időjárás függvényében két helyre is  meghirdetetett: Jó idő esetén a Gyöngyössy tanya porondjára , rosszidő esetén a szatmári Szamops hidak alá.

V. 1972

 

1. Február 29

 

*

 

John

 

 

 

 

Fürdőszoba, tükör. A szám lélegzik, nem én. Nem lélegzik, csupán mozog.

Nem lélegzek, nem érzek, az agyam is leállt. Csak nézem magam a tükörben, de nem látok.

 

Nem, mint Nate. Üvöltve rohan utánam. Teste felrobban a gesztikulálástól.

- MEGHALT A BABA!

Felkapom a fejem, aztán a csap szélére állított kütyükre vetem: az egyik békés ritmusban csipog, a másik csendes.