Az utóbbi időben rá voltam gerjedve egy átkozott Knoppersra! Ostya, kis csoki, mogyoró krém, apró mogyoró darabkákkal, a rohadt, de finom. Na jó, várjunk, kicsit előre szaladtam.

Mindig az erkélyen szoktam cigizni, első emeleti lakás, pont az útra néz, jó bámészkodni, ki kéne próbálnotok, komolyan beszélek. Van errefelé egy srác, hajléktalannak tűnik, mindenhol ott van a városban. Egyszer történt, még nyár vége felé, hogy füstöltem az erkélyen, ő meg erre sétált. Ki is szúrta, hogy mit csinálok, már szólt is, hogy adjak már neki egy szálát. Mondom neki, ez az egy szálam van, öreg, hagyjál már! (hazudtam) Jó lesz neki az is, vágta rá. Utolsó két slukk lehetett benne, szóval lehajítottam neki, mintha valami könyörületes isten lennék és morzsával szánom meg a pornépet.  Mérges voltam, hogy már a saját kurva erkélyén sem ússza meg a kéregetőket az ember.

Pár napja kiderült, hogy egy kollégám ismeri a srácot. Robinak hívják, kretén, de jó arc, nagyon nehéz sorsa volt. Másnap este megint csak az erkélyen pelpáztam, éppen egy új dobozt nyitottam ki, amikor ez a Robi megint megjelent. Gondoltam, ezt tuti nem úszom meg, hát látja, hogy éppen bontok egyet. Szólt is, én meg dobtam neki egy szálát, ismerve a sztoriját, annyira nem is sajnáltam. (1050 egy doboz, sajnáltam, csak magamat akarom becsapni) Azt kérdezte, hogy bírom ezt a hideget. Úgy meglepett a kérdésével, hogy csak savanyú vigyorral a képemen meredtem rá, hogy te meg mi a szarról beszélsz, haver.

Ja, a Knoppers? Bocsi. Szóval már napok óta azon járt az eszem, fantáziáltam róla, számban éreztem az ízét, már azt is elképzeltem, hogyan fogjuk felnevelni a közös gyerekeinket, pedig ez csak egy kurva ostya szelet, vagy mi. A tescoban sikerült is venni egyet, jó drága volt, de nem érdekelt, alig vártam, hogy kiérjek és benyomjam. Még rá sem gyújtottam, pedig ilyenkor mindig ez az első. Persze már készítettem elő, vadonatúj dobozt nyitok ki, erre mit látok? Robit! Ó, baszd meg, gondoltam, megint itt van, megint egy új dobozt nyitok fel, nem fogom megúszni. Hátat fordítottam neki, próbáltam elbújni, hogy ne vegyen észre. Szerencsére így is lett, felszívódott. Na de, hová lett a Knoppers? Hát ez az! Megettem, anélkül, hogy bármit is felfogtam volna belőle.

                Elképesztő baszd meg!