Hajnali fél öt. Álmomból idegesítő, ritmusos zaj ébreszt fel. Feltornászom magam az ágyban, majd a telefont még összemosódó tekintettel figyelve, lenyomom az ébresztőt. Ideje felkelnem. Még le kell tusolnom és az egész napra való elemózsiát is el kell pakolnom. Csipás szemeimet dörzsölgetve dobom le magamról a pizsamaruhát az ágyra.

A zuhanyfülkében állva töprengek: meleg vagy hideg víz? A testem a meleget kívánja, de az eszem azt mondja, hogy a hideg víz áldásos, ébresztő hatását vegyem igénybe inkább, úgysem kávézom.

időtálló idő

széttört valószínűsége

hamuszürke köd

bezár

 

életértelemző

kisszótárban

neved jelen bekezdése

hamuszürkén nevet

 

elfáradt az élet

veled repülni vágyó

hamuszürke

akarat

 

ki nem mondott

szavak terhe

egyre nyomasztóbb

hamuszürke lepel

John Longshadow a legyeket hessegette és az árulkodó jeleket figyelte. Már két órája ültek az asztalnál. Ez volt az utolsó kör. Dustnest kocsmájában vágni lehetett a füstöt, és vágyni a friss levegőre. Az öt marha azonban nem a legelőkre gondolt, hanem egymás pókerarcán legeltette a szemét. Senki sem szólalt meg. A csevegés nem való ehhez a vérre menő játékhoz.

– Emelek – dünnyögte Mike, és az asztalra dobott két aranyat.

– Tartom – rágta meg a szivarja végét Ted, majd a jókora kupac tetejébe vágott egy cirkalmas, drágakövekkel ékesített zsebkést.

A könyv mostantól a Wattpad-on lesz elérhető, ha valakit érdekel, itt megtekintheti.

- Nem, nem, nem… - lihegi az igazgató. – Ez meg mi?! Mégis mit képzelsz te magadról?!

- Elestem – mondom vállamat megvonva. – Nem nagy ügy. 

- Nem nagy ügy?! Láttad már a lábaidat mostanában, aranyom? Lógnak rajta a húscafatok! Mégis mit képzeltél, amikor így akartál színpadra állni?!

- Majd lealapozom és húzok egy harisnyát rá – mondom könnyedén.

- És az miben fog segíteni?! Eszednél vagy te? – tajtékozza. – Takarodj a szemem elől! 

- Enyém a főszerep – emlékeztetem felvont szemöldökkel.

2. Játékbaba-darabok

 

*

 

Scott

 

Muszáj egy pillanatra eltartanom arcomtól a telefont, mert a nő úgy kefél engem, hogy fáj! Lágyan rászólok, mire kipirult arca kaján vigyorba kanyarodik, mindenesetre lassít, puhábban lovagolja puncijával a farkam – nem úgy, mintha fogak lennének a méhszája helyén.

 

Vissza az üzlethez.

- Itt vagyok. Mennyi kell?

- Tíz kiló.

- Tíz kiló mi? Alma, vagy mi a faszom?

- Heroin, te balfasz! Ne baszakodj velem, te faszfej, nem vagy abban a helyzetben.

Farkasokkal üldözött álmomból riadok fel. Mikor felülök az ágyban, a reggeli napsugarak szomorú megvilágításba helyezik sebes térdeimet. Ijedten nézek körbe a szobában, hiszen sehol sem látom tegnap esti segítőmet. Megrémülve ugrok ki az ágyból, gyorsan felhúzom magamra a földes nadrágomat, betűröm alá a bő férfiinget. Alapos körülnézés után merek csak kilépni a folyosóra, Rick után kutatva indulok útnak. Hangtalan léptekkel haladok, éppen a színpadot kerülöm meg, mikor tányércsörömpölést hallok valahonnan.

Szomszédjaimról szól a történet. Ikerként születtek. Először a lány jött a világra, majd őt követte 2 perc elteltével a fiú. Én még két ilyen összeférhetetlen embert nem láttam a világon. Szerintem már az anyaméhben utálták egymást, és ez az antagonisztikus ellentét végigkísérte egész életüket. Egykorúak voltunk, gyakran ütöttük el az időt nálunk, de soha nem hármasban. Ha a lánnyal játszottam, akkor a fiú maradt távol, és ugyanígy fordítva is.

 

 

 

 

                                       A kopjafa

 

 

 

           Kell legyen az emberi agynak, szivnek , netán léleknek egy olyan titkos bugyra, rekesze, fiókja ami teljesen független az embertől, annak jellemétől  - szóval mindentől.Ebben a rekeszbe tárolja az ember - talán tudatán kivűl - azokat az emlékeit amit sohasem élt meg sohasem látott életnagyságban soha semmi köze nem volt hozzá.

           Nekem is van egy rekeszem, amiben apai nagyapám emlékét őrzöm.

 

 

 

 

                                    Villáminterjú Gündel Takács Gáborral

 

 

 

 

            R.- Kedves, Gundel úr, hogyan szólithatom?

GTG. - Ahogy éppen óhajtja, csak túl magas kérdéseket ne tegyen fel , mert most itt a repülőgépen már ezer méter fölött vagyunk, és nem szeretném ha a kérdések szinvonala összeütközésbe kerülne egy szembejövő repülőgéppel. 

R.- Amikor önből készültem, olyan dolgokkal is találkoztam, amire nem számitottam.