Nem tudom  hogyan került rám megint a sor, az éjszakai szolgálatra , pont most május éjszakáján. Aztán eszembe jutott , hogy nincs ebben semmi tévedés,, hiszen évek óta  minden tizenharmadik  éjszakán szolgálatos vagyok, Évikével együtt az aszisztensemmel. Ma este viszont Évike arra kért , hogy engedném én el őt  haza : úgysem lesz itt semmi ma éjszaka , hisz ki olyan  hülye , hogy majus éjszakáján fogat húzasson vagy tömessen. Meggyőző volt Évike , meg különben is tudtam , hogy a városban tartózkodik a vőlegénye.Elengedtem , jó szórakozást kivánva neki. Különben is az a kis adminisztráció ami adódhat , magam is ellátom. Alvásra gondolni sem mertem, mert előzőleg jól bekávéztam. Még éjfél sem volt amikor Évike eltávozott.

           Nem volt mit tennem ,unalmamba elengedtem a fantáziámat , és elgondolkodtam, elmerengtem , meditáltam  az élet dolgain. Volt min elgondolkozzak, igy aztán többek között eszembe jutott, hogy sajnos hónapok óta barátom sincs.

           Éppen eddig jutottam gondolataimba, amikor megszólalt a hivó csengő. Kissé megrettentem , de azért bátran magabiztosan mentem ajtót nyitni. A kinti villanyfénynél, egy olyan harmincévkörüli jóvágású, de szomorú , fájdalmas arcú  pasas kért bebocsátást. Beengedtem.

           --Mi a panasz ?

           -- Itt fenn,--mutat  a bal felső hármas fogára, és olyan apátlan -anyátlan arcot vág , hogy szinte megsajnálom, pedig ez nálam nem szokás, mert csökkenti a magabiztosságomat.

           --Üljön le a székre !--mondom.

           --Ebbe inkább feküdni kell--mondja , és látszik , hogy mennyire járatlan fogászati dolgokban, de az is ,hogy túl a fogfájdalmán , különös érdeklődéssel viseltetik köpenyem nyaki része iránt , ahol betekintést nyer

kebleim irányába.Tudtam , hogy nem kell szégyenkeznem kebleim miatt ennélfogva nagyvonalúan megengedtem  ennek a jófíúnak, hogy miközben kis tükrömmel kocogtatom szájberendezését, neki is nyujtsak némi látványt.

            --Megtaláltuk a lyukat-- mondom, egy kis furás-faragás, és úgy elszáll a fájdalom , mintha sose lett volna.

             Tetszett a fíúnak a monológom, és az is tetszett , hogy tekintetével keblemen csügghet, anélkül , hogy én zavartatnám magam.Az viszont, hogy a fúrót a készülékbe helyeztem  egyáltalán nem tetszett neki , pedig igyekeztem úgy fordulni , hogy kebleim látványától ne fosszam meg. Az igazat megvallva , engem is kezdett izgatni a dolog, igy aztán előfordulhatott, hogy egy kicsit mélyebbre furtam. Ílyenkor felsziszent és mozgolódni kezdett.

            --Na álljunk meg egy szóra --mondtam -- ez nem hintaló, hogy mozgolódunk--és lennebb eresztettem a széket , úgy, hogy már szinte vizszintes poziciót vett fel, és lábammal combja tövére térdepeltem, finoman óvatosan. Megint felsziszent , nem tudom lent , vagy fent érzett fájdalmat, de én határozottan éreztem, hogy valami keményedik a térdem alatt. Még bibelődtem a fúróval a szájába, pedig a gyógyitás keményebbik részén már túl voltam, és már egy  új terápíával kísérleteztem.--egyelőre csak elméletleg--amit még sohasem alkalmaztam , de már a nevét kitaláltam:Szexosztomatológia.

              Egy pohár vizet nyomtam a kezébe: Öblit--köp! Megtette, zsebkendőt húzott elő, megtörölte száját,  megfogta a kezemet , szájához emelte és csókolgatni kezdte.--Köszönöm édes , elmúlt minden fájdalmam--mondta -- de a kezemet nem engedte el ,hanem simogatni kezdte végig , a  karomon , egészen fel a nyakamig. Nem volt az a beszédes fajta , de tudta , hogy mit csinál. Ráérősen, nyugodtam , mintha ezek a mozdulatok még hozzátartoznának a köszönömhöz És  simogatott ,  és simogatott  most már mind a két kezével és mindenütt. Kinyújtottam a kezemet és húzni kezdtem a sötétitő függöny zsinórját, majd eloltottam az éjjeli lámpát. Ekkor már csak egy halványkék fény derengett a rendelőbe.Olyan közel voltunk egymáshoz , hogy éreztem a testét , amely olyan forró volt, hogy lekellett vegyem a köpenyemet, hogy nehogy megperzselődjön.

              Mikor meglátta sötétben felsejlő testemet , egyszerüen megvadult,pillanatok alatt lehajigálta ruháit. Aztán rámtelepedett, elöször a kebleimmel játszadozott, simogatta csókolgatta , majd hajamat borzolta. Egyre lennebb vonult , centiméterről centiméterre  csókolta hasamat combjaimat. Én élveztem a simogatást, és magam is simogatni kezdtem  sportos testének , minden régióját. Már türelmem fogytán volt, ezért magam vettem át az irányitást. Hidba merevedtem, széttárt combokkal . Ez a látvány teljesen megbolonditotta, és azonnal belémhatolva , egész testével  combjaim közé furakodott, és kéjesen szánkózott elöre hátra , miközben én a földre ereszkedtem,és derekát szoritottam. Nem láttam és nem hallottam semmit, csak éreztem a kéjt, ami pillanatokon belül eláraszt,és érezni véltem a május illatát, amelyik ilyen szépen köszönt rám ebben az esztendőben.

              Az ablak alatt cigányok  cincogták : Szeretnék május éjszakáján letépni minden orgonát...

              Öltözködés közben megkérdeztem a fíútól , hogy fáj-e még a foga? Azt válaszolta , hogy jelen pillanatban  nem, de úgy tudja , hogy van még rossz foga.Megnyugodva vettem tudomásul hogy bevált a módszerem! A következő szolgálatban Évike megkérdezte , hogyan telt a szolgálat?--Oh, nem volt semmi!

--De az iktatóba be van irva valaki!

--Ja, volt egy furás meg egy tömés.

             Barátomnak rendbe tettem az egész szájberendezését, és Évike is kapott még egynéhány szabad éjszakát ezen a nyáron.