Az utazás.

 

 

           Háromszori átszervezés, ujraprogramozás átcsoportositás és átpakolás után, utra készen álltunk, és vártuk a kellő időt ,  hogy átadhassuk magunkat az utazás örömeinek , ujdonságainak, netán nemvárt eseményeinek. Mert ha nem várt eseményekre készül az ember akkor a váratlan események nem érik váratlanul.. Alig egy negyedórával vonatindulás előtt már kint voltunk a göröngyös peronon , ahol a szép új kerekes, görgős bőröndök társaságában kerestük vagonunkat , amelyik pontosan a vonat végén, olyan száz méterre leledzett, és kilences számot viselt.Erre szólt a jegyünk , és pontosan a 21, és 23 székre, ablak mellé.

 

                Egyszerűen kipattant a szeme. Itt nem volt ébresztőóra, de még kakas sem, amely felkelthette volna, így ösztöneire hagyatkozott. Belső ébresztője minden nap másodpercpontossággal keltette, agya átállt a későn fekvésről és a korán kelésről a későn kelésre és a korán fekvésre. Muszáj volt. Így nem láthatták meg. Így nem kaphatták el. Párna gyanánt szolgáló véres ingjét kivette feje alól, felvette a nadrágját, a cipőjét és végül az ingjét.

Tavaszhó

 

A három testvér egymás mellett haladt a királyi palota déli szárnyában. Február középen, plafonig emelt orral, tettvágytól duzzadó mellkassal lépdelt, talpa határozottan csattogott a padlón. Jobbján csoszogott Január, padlóig lógó orral, görbült gerinccel, előrebicsakló vállakkal; balján Március lebegve ugrándozva dudorászott, tekintetével eléjük szórva az álom-sötét folyosót bevilágító halvány fényt.

Az ajtó előtt mindannyian megtorpantak.

A hold magasan jár, fénye ezüstre színez mindent. Arcátlanul furakszik be a gótikus ablakokon, mintha csak kíváncsi lenne, mi is történik odabenn. A kriptaszerű szobában hangos nyikorgás töri meg az éji csendet. A terem közepén egy precízen faragott, ébenfekete koporsó árválkodik. Semmi pompa, semmi dísz, semmi személyes tárgy. A sélye fedele oldalra gördül, oldalán hosszú fekete körmök megjelenése jelzi gazdája felébredtét. Hátborzongató külsejét alvás közben is megőrizve, lassan nyitja ki méregzöld szemeit, amik szinte világítanak az éjszaka sötétjében.

Megmentve 7. (18+)

 

Három farkas toporzékol az elkerített udvar előtt. Nagyok, szürkék és elég határozottnak tűnnek. Nem merek a szemükbe nézni. Így is emelkedni kezd a vérnyomásom, amikor látom, ahogyan beleszagolnak a levegőbe. Ezek tényleg érzik a vérszagot.

Amint Hanna bólint egyet, nyílik a kapu.

A vadállatok rám rontanak, s leterítenek a földre. Az egyik a sebemet nyalogatja, ott, ahol megvágott Hanna. A másik a tököm helyén fityegő dolgot szagolgatja.

Megmentve 6. (18+)

 

A meglepődöttségtől újra leperegnek előttem a lövés előtti másodpercek.

 

Kibiztosítja a fegyvert, és a homlokomhoz nyomja a pisztoly csövét. Félelmemben összepisilem magam. Összeszorított fogakkal várom, hogy végez velem, de hezitál. Fentről, a csonkító bíztató szavai sürgetik. Átsuhan a fejemen a gondolat, hogy Mirella vele is végez, miután golyót kapok. 

Hirtelen gondol egyet, és a verem felé hajló Mirellába ereszt bele három golyót.

Vámpír sztorik 1. rész

 

A vadászat 

 

Hallani akarom, mit gondolsz valójában! Több vért akarsz ugye, nem elégedsz meg ennyivel? Fürödni akarsz benne, elbódulni fémes illatában. Igazam van? Igen tudtam, tudtam! Fantasztikus, te vagy a legjobb! Az éjszaka gyermeke.

 

Egy átlagos májusi nap volt. A buszon üldögéltem, pont az ablak mellett. Egy olyan egy üléses helyen voltam, amin az antiszociális emberek szoktak helyet foglalni. Csak vicceltem, biztos nem. Egy nő állt velem szemben, harminc körüli.

 

 Télhó

 

Azon a hajnalon arca sápadtabbá hűlt, mint amilyen hófehér mindig is volt. Rosszul érezte magát. Most még rosszabbul, mint ahogy már évek óta: apja ismét látni kívánta azon a reggelen – az éjjeli ügyeletes esthajnalcsillag adta át az üzenetet előző nap.

A csillaglány azonban nem csak hírnöki feladatát kívánta volna teljesíteni az éjszaka, minden vágya volt – ahogyan az univerzum összes tündöklésének is akkoriban – a férfi hálótársává válni; szent frigybe fonódni vele a Sors égisze alatt, csillagköddé robbanni a megtermékenyülés varázslatos halálában: amint új élet vajúdna női tündökléséből a férfi kék vérétől lüktetőn pulzálva.

Szörnyű farkasüvöltés ráz fel álmomból. Ez a hang már magában is elég borzalmas, de most még az aktív hasmozgás is társul hozzá. Csak pár napja kezdtem el érezni a baba mozgását, ami felettébb szokatlan. Éjszakánként valamiért beindul ez a farkasgyerek, mintha csak üvölteni és rohanni akarna négylábú társaival együtt. Tenyereimet hasamhoz nyomom, hátha elcsitul végre a mocorgás, közben pedig ismét átsuhan agyamon, hogy micsoda lehetetlen helyzetben vagyok.

Boston, USA, UTC-4

 

A gyilkosság estéjén...

 

Scott Eagles éppen az alsóneműit vasalta, amikor megcsörrent a telefon. Csak az apja lehet ilyenkor este, gondolta. 

- Scott Eagles, tessék!

- Scott, itt az apád. Szükségem van rád! Mihamarább!

- Negyedóra és ott vagyok.

A bostoni helyszínelő mindent félbehagyott, belelbújt acélbetétes bakancsába, és elhajtott a háza előtt parkoló vérvörös Mustanggal.

 

Úton a Woodyard Road villasora felé, arra gondolt, hogy mibe keveredett már megint az apja.