Ülök a vonaton. Akármibe belekezdek, nem tudok rá koncentrálni. Minden második másodpercben fel-fel pillantok a velem szemben ülő lányra. Aranybarna hajzuhataga csillog a napfényben. Figyelem. Hol a hercegnőien finom arcvonásain, hol pedig a harisnyás combjain legeltetem szemem. Nem lennék őszinte, ha nem vallanám be, testileg vonzódom hozzá. Tekintetünk összetalálkozik néha, de nem válik eggyé. Azt is megérzi, hogy a combját vizslatom, ezért hirtelen, szorosan összezárja lábait.

 

A tejföl feltörekvő alkat...
Nem olyan, aki ül és hallgat.
Hiába mondták: "Meg leszel edve! "
Tovább tanulni támadt kedve.
Sok tájékoztató címkét túrt át,
És meglelte a joghurt kultúrát,
Mellé felvette a görög nyelvet,
Hiszen az elitbe az is kellhet...
Mikor végzett, jó szó reá sok hullt.
Így lett végül tanult görög joghurt.

 

 

 

                                      Közös udvar.

 

 

          Van nekem egy nyugdijaskorú újságiró ismerősöm. Olyan ötven évet dolgozott a bukaresti központi magyar lapnál, amelyik éppen az idén fejezte be nyomtatott pályáját, és ezzel kivonult a kézzelfogható , zizegő mivoltából. Ez az újságiró, a mai napig vadonatúj történeteket halászik elő emlékeiből, és ad közre , sajnos , most már csak a helyi lapokban.

Rick Conall nyúlüreg méretű lakása olyan nyomasztó, hogy az itt töltött három napban alig tudtam pár órácskát aludni. Úgy érzem, összenyomnak a szürke falak, állandóan fulladozom. Egyszerűen nem jutok levegőhöz, hiába szippantom be, az nem megy le a tüdőmig. A gyomrom is olyan nehéz, mintha egész nap csak köveket ennék. Na és akkor a medencémről már ne is beszéljünk… a terhesség összes gyötrelme boldogít, de ezek mégis eltörpülnek azokhoz a fájdalmakhoz képest, amiket a szívemben és önérzetemben érzek. 

Mióta Clay elhozott a kastélyból ide, nem is keresett.

 

 

 

                                         Gyógykezelés.

 

 

           A doktornő, volt olyan kedves , hogy kezelésünket egyidőben írta elő, ami nem volt egyszerű dolog a kb. négyszáz beteg között , mert voltak olyan kezelések ahol egyszerre akár harmincan is élvezhették a kezelés jótékony hatását, és maximum  húsz percig tartott, de olyan is ahol egyszerre csak  egy személy tartozkodhatott, maximum tiz percig.

Vámpír sztorik 2. rész

 

Az éjszaka gyermekei egymásra találnak

 

Az ismerős szag nem volt más, mint a családom vére. A városlakók egyenletes szívverését továbbra is jól hallottam. De a házból nem jött egy hang se. Nem akartam bemenni és megnézni mit tett a szüleimmel. Emléküket, szépen akartam megőrizni és nem a vérbefagyott testekre akartam gondolni. Könnybe lábadt szemekkel hátráltam el a háztól, a mögöttem lévő utcalámpa fénye megvilágította csupasz felsőtestem.

 

 

 

                                     Kovászna.

 

 

          A kovásznai állomáson álltunk, ültünk és vártunk, de közben ki-ki néztünk a szélviharos éjszakába, ahol az ajtó nyikorgása  vetekedett a szélvihar hangjával, de attól sokkal élesebb volt , mert a szélvihar hangját eltompitották  az évszázados  fenyőerdők, amelyek félkörbe vontak határt a vidéknek. Vizsla szemekkel kerestük az égen a hajnal első fényeit ,  de azt is késleltette a gyors szárnyakon szálló vastag felhőtömeg.

A rossz jegyekkel sosem az a baj, hogy lehúzzák az átlagot. Nagykaland, a zsenik is hibáznak néha, hisz hány nevesebb tudósról, vagy művészről tudunk, ki pocsék volt egykor abból, amiből később megélt. Az igazi hátulütője a gyenge teljesítménynek, hogy meg kell magyarázni valahogy a szülőknek, akik szemében a saját csemetéjük a legcsodálatosabb, legokosabb, teremtmény a világon. Gyengén teljesített egy kémia dolgozaton? Biztos túl sokat internetezett! Hát ha a történelem magas a gyereknek?

 

 

                                   A megérkezés.

 

 

           Uti célunk végállomásáról még nem tettem emlitést, pedig ha nem ez lett volna, akkor talán nehezebben vettem volna rá magamat , hogy útra keljek. Kovásznára indultunk, gyógykezelés és nyaralás céljából. Értesüléseink szerint ez az ország   legjobb  helye ahol reumatikus és érrendszeri panaszokat kezelnek.De erről majd később, mert még most a vonaton ülünk , és bámulunk ki az ablakon a koromsötétben ,  a domboldalak gyéren lakott falvainak világitásfúzérét látjuk két példányban is , mert a villanyfényeket hiven tükrözi vissza a folyó tükre.

Görnyedten ülve, mélabús tekintettel bámulom az elém helyezett kacsasültet. Joggal lógatom az orrom, hiszen a Phelan szülők úgy döntöttek, mindenképpen haza kell utazniuk egy kicsit Spanyolországból. Velük néhány eltöltött perc is kellemetlen lenne, de ez a közös ebéd teljesen abszurd ötlet volt. Susan, azaz Clay anyja most lát másodjára mindössze. Igazán elegáns és büszke nő, aki nem tűri meg a konkurenciát maga körül. Valahányszor szemembe néz, mély gyűlöletet vélek látni rajta.