Miután végre elérjük úticélunkat, a taxis leállítja a számlálót, felém köpi a végösszeget. Kezébe nyomom a pontos összeget, hiszen egy ilyen kellemetlen fazon igazán nem érdemel borravalót. Még be se csukom a kocsiajtót, már el is rajtol az őrült sofőr. Mikor megfordulok és megpillantom a sötét ég alatt ácsorgó Phelan palotát, még a lélegzetem is elakad. Életemben nem láttam még ekkora házat, számomra elképzelhetetlen, hogy mégis hogyan és ki élhet egy ilyen csodás helyen.

Egy alak vált ki az erdő sűrűjéből. Komótos léptekkel, mogorva tekintettel haladt a tisztás közepe felé. Csizmája alatt panaszosan nyögtek fel a száradt ágak, ahogy átküzdötte magát egy régen kidőlt fa korhadó maradványain. A reggeli fagy ezüstös háttere előtt körvonalait elmosta a kora reggeli köd, mely komótosan szállt a környező hegyek ormai felé. Lépteinek zajára elcsendesült a környék. Ha volt is vad a közelben, most biztosan megdermedt, csakúgy mint a környező táj.

Bálint-napi ramazúri

 

Február tizennegyedik napja nemcsak a szerelmeseké, a virágküldő szolgálatok naptárában is pirosbetűs „ünnep”. Ünnep, olyan szempontból, hogy megsokszorozódnak a rendelések. Más kérdés, hogy a túlterheltségnek a futárok örülnek a legkevésbé.

Átlagosan kezdődött az idei Bálint-nap a budapesti „Virágot a virágnak” virágküldő cégnél. A furgon hajnalban megérkezett a tegnap, frissen leszedett virágokkal. Józsi és Feri behordták a raktárba az összeset.

II. Fejezet

A terv

Reno, Neveda 1947

  Wilson egy hosszú folyosón futott. A közlekedő végeláthatatlannak tűnt, milliónyi ajtóval. Valami üldözte, nem tudta, hogy mi az. Futott, ahogy csak bírta, de úgy érezte, nem bírja tovább. A halál leheletét érezte a tarkóján. Berontott egy helyiségbe, bevágta az ajtót majd leült elé. A szíve erősen vert, olyannyira, hogy a már fejében hallotta a dobogást. A dobogás lassan kopogásként hallatszott. A férfi riadtan ült fel az ágyán.

 

 

 

 

                                          A gyalupad

 

 

 

            Öreg jószág, mint a gazdája, őtven. hatvan, hetven éves, de talán még attól is több, hiszen már nem ujonnan vásárolta . Mikor is? - gondolkozik az öreg. Talán ezerkilencszáz hatvannégyben de nem biztos , de nem is ez a fontos. Fontos?  Mi a fontos , az a sok munka amit elvégzett rajta, asztalok kanapék , fotelek. Csak a szövetek szinére emlékszik. Hány is volt ?- sok, nagyon sok, két hetente  egy garnitura hall.

3. Üldöz a balszerencse

Fél óra nyugodt repülés után felfigyelek egy furcsaságra. Hirtelen sokat veszítünk magasságunkból.

- Hoppá!

-  Hoppá, elromlott a magasságjelző? - kérdezi James.

- Nem. Hoppá, mindjárt lezuhanunk.

- Akkor kifogy az üzemanyag?

- Az nem létezhet. A tartály szintjelzője induláskor tele tankot mutatott.

- Megbütykölték a kijelzőt! - áll elő az ötlettel.

- Lehetséges.

- Hol járunk?

James hangosan számolgat, majd rövidesen a kapott számból következtést von le.

FARKASNAK SZÜLETETT

Sajgó lábamat spiccbe nyomorítom, majd a közönség felé pillantok és tökéletesen behúzott hassal veszem fel a végpózt. Ekkor a zene hirtelen elhallgat, mintha csak elvágták volna, majd felváltja az emberek ütemre össze-összecsapódó tenyerének hangja. Pár percig még kitartom ezt a pózt, majd a vastaps közepette leomlik a súlyos függöny. Ekkor a többi táncos is visszarohan a színpadra, gyorsan egy sorba állunk, majd ismét felemelkedik a sötét anyag előttünk.

A mezítlábas bandita

 

 

2008, Washington

A helyi fiatalkorúak börtönében volt többek között, Coy Ryland Braddock is, csupán tizenhét évesen, többszörös lopás vádjával, három év börtönre ítélték. Kilátástalan helyzet volt ez a fiatalember számára, a családja szétesett már régen. Édesapja gyakran poharazgatott és a drogot sem vette meg, ennek az lett az eredménye, hogy őt is rács mögé dugták. Édesanyja, úgy döntött, hogy új életet kezd és új élettársával összeköltözve, nevelték Coyt.  Azonban, Coy soha nem jött ki a nevelő apjával, mindig veszekedtek.

Hetedik fejezet

 

Matteo az ablaknál állt, elrévedve nézte a lagúnák sötét vizén remegő csillagfényt. Bűnösnek lenni abban, ami meg sem történt… soha ki nem mondott esküszót megszegni?

Azonban akármilyen mélyre is merült gondolataiba, éles ösztöneivel megérezte, hogy már nincs egyedül a szobában.

- Köszönöm, hogy nem mondtad el a lányomnak – szólalt meg csendesen s lassan ifjú barátja felé fordult – Mert jól sejtem, ugye? Olivia… Olivia ki akart engem adni Trinellónak.

    A Föld… Több, mint hét milliárd lakosa van. Édes és sós vizei, száraz földjei vannak. A Tejútrendszer magjától huszonhétezer fényévre található. Egy a sok milliárd bolygó közül. Az emberek aranyért, kőolajért és országhatárok miatt háborúznak és ölik egymást. De vajon mi történne, ha egy idegen civilizáció megjelenne és ne adja Isten nem békével jönnek. Akkor egymásra leszünk utalva, félre kell tenni a nézeteltéréseket és együtt kell harcolni.