Füst a lámpafényben.

Bizonyára te is feltetted magadnak a kérdést, hogy vajon milyen lesz életed utolsó itala. Ha nem, akkor előbb vagy utóbb úgy is felteszed és megpróbálsz rá válaszolni. Felesek mámorító hatásától, rózsaszín ködön át próbálod elképzelni az választ, de nem fogsz tudni igazából semmit se felelni rá. Mert a válasz nem is létezik. Tök mindegy, hogy melyik vágyálmodat is kergeted. A vörösborozás imádott pároddal, akit már a gimnázium óta ismersz.

Hatodik rész

A nyugovásra készülő várra hulló csend elviselhetetlen volt. Míg beszűrődtek hozzá a mindennapi zajok, legalább időnként kapott pár pillanatnyi feloldozást, amíg kiszabadulhatott a félelem és a bűntudat szorításából. Mostanra azonban némaság honolt a folyosókon, csak saját csizmáinak idegtépően ismétlődő dobbanását visszhangozzák szűk szállása csupasz falai.

Már felhagyott a számlálással; már nem érdekelte, hányszor kerülte körbe a szobát.

Kevesen tudják, de egykor Saroksár és környékét nem a Cigány vérvonal uralta, hanem egy ősi nemesi család, mégpedig a Setétváriak. Rengeteg magyar nemeshez hasonlóan ők is a szabadságharc leverése után vesztették el a települést, és a hozzátartozó vidéket. Azóta nem hogy nem politizálnak, de még emberek közé se mennek, csak végszükség esetén. Endre is csak véletlenül ismerkedett meg a Nyúl birtok legifjabb tagjával, Setétvári Zsolttal. Endre éppen nagyban lőtte az olaszokat isonzónál egy játékban, mikor az ifjú úr csatlakozott hozzá.

Csak egy nyolcéves kölyök voltam, Moszul utcáin. Feldúlták az egész várost, épületeket és autókat robbantottak mindenütt körülöttünk. Embereket láttam az utcán, állig felfegyverkezve. Akkor még nem tudtam miért, nem értettem, hogy azok az emberek miért szorongatják fegyvereiket és miért ragaszkodnak hozzá? Akár csak én a kisautómhoz.

Sajnos a kisautóm elveszett, ahogy a családom többi tagja is. Akkor még nem is értettem, hogy mi történik. Csak annyit tudtam, hogy egyedül maradtam az utcán.

Vasárnap reggel későn ébredek. Fél tizenegyet mutat a falióra, mikor ránézek. Most Franciska nem ébred fel mocorgásomra, mint általában szokott. Tegnap este kicsit sok bort ihatott kedvesem. Emlékszem, úgy segítettem be a taxiba, melyet a szülei hívtak nekünk késő este. Kimegyek a fürdőszobába. A tükörben megpillantom arcom. Engem kevésbé viselt meg az iszogatás. Végigsimítok borostámon, megállapítom, hogy jól áll. Csak az orrom olyan bumfordi. A füleim pedig olyan hegyesek, mintha manó lennék.

Lassan esteledik. Franciska fehérneműben állva tanakodik szekrénye előtt. Én az ágy szélén ülök, kedvesem lágy, homokóra alakját csodálom. Franci egyre-másra rángatja ki a csinos ruhadarabokat. Blúzok, szoknyák, női zakók különféle színben. Hiába magyarázza nekem háttal állva szerelmem, hogy ez a blúz, meg az a szoknya milyen anyagú, nem értek hozzá. Amikor felém fordul és várja a bírálatot, akkor is csak annyit tudok mondani, hogy csinos vagy sem. A nők számára fontos a tökéletesség, ha a kinézetről van szó.

Végső megoldás

Már egy éve dúl a csata a korinok és a földlakók közt ingadozó szerencsével. Az a néhány csata melyet mi nyertünk, szerény mértékben csökkentette haderejüket, Taktikájuk az volt, hogy lakatlan földrészen landoltak néhány űrcirkálóval, aztán legyező alakzatban fura kis tankjaikkal támadásba lendültek. Minden egyes járművükben egy karin csücsült,bár ezt inkább guggolásnak nevezhetnénk, hisz a hátsó lábaik vaskosabbak voltak, nem lehetett velük teljesen lekuporodni.

Egy héttel azután, hogy első éjszakánkat együtt töltöttük nálam, ma reggel már Franci Gellért-hegyen fekvő tágas lakásában, az emeleten lévő hálószobában ébredek. Összebújva aludtunk el az esti szerelmeskedést követően. Az oldalamon feküdtem, Franciska pedig besimult, mintha két egymásba illő kanál lennénk. Óvatosan leveszem kezem a combjáról, hátrébb húzódom, majd betakarom kedvesem egy vékonyabb pléddel, hogy ne érezze, már nem melegítem. Kimegyek a konyhába, bekapcsolom a kávéfőzőt.

2. Gyertyaláng a forgószélben

*

Dee

A magas különös gyorsasággal szippantja el a levegőt, súlyos fekete felhőket tol helyette elzárva előlünk a menny fényét. Tölcsérrel forog felénk távolból a vihar, összetett szemei mindegyikéből ezüst villámok cikáznak.

Fordulok, lábam kilógatom az ablakon. Sípcsontomnak csapódik a fülledt áramlat, hajamba kap az eső, és homlokon csókol a vihar szele.

Örülök a vad nyári zivatarnak. Elmosolyodom John és Nate iszkolásán, végre bekergette őket az ég, és együtt lehetünk.

                                         X faktor

                                   Helyükre ülnek a mentorok

                                   Csak úgy feszül,minden torok

                                   És kezdődik a nóta buli

                                   de mondhatnám:úri-múri.

                                   Aztán jönnek a versenyzők,

                                   legények,és szép nótás nők

                                   Mentorok beszélgetnek,

                                   fíúk lányok énekelnek.