Szakálla elfolyt,

                                     s hogy nem találta

                                     se égen, se földön,

                                     se ágy alatt,

                                     hát lépett kettőt

                                     és megfeszült

                                     az utoló zsidó-király.

Milyen érzés az amikor a legjobb barátnőd kiközösít, megaláz, elárul hát elég szar és a legjobb dolog az, hogy eközben megismered a szerelmet.

Hogyan is kezdődött. Egy januári nap, amikor a sulinkba érkezett két új sexi iker fiú, akik tökre nem is hasonlítottak egymásra. Aznap félig elveszítettem a legjobb barátnőmet. Miért is, hát talán azért mert szerelmes lett. Minden nap csak arról tudott beszélni, hogy milyen helyesek a fiúk meg mit meg nem tenne egy randiért az egyikükkel, ezt kellet hallgatnom több mint egy hónapig.

                               cigányasszony-dúdoló

                               cigányasszony-álom

                               rongyos bokrot foltozó

                               füst gurul

                               kicsi gyerek ringató

                               a tájon

Kenguru mamának sürgős dolga akadt a városban, ezért felszállt a 6-os buszra. Pont kifogta a csúcsforgalmat. Persze ülőhely most sem volt, kénytelen volt nyomorogni az állatszendvicsben. Az áporodott levegőben minden fajta tisztátalan állat szaga keveredett, rosszullét kerülgette. Ekkor, hirtelen fájdalmas ordítást hallott maga mögül. Gyorsan megfordult, egy sakál volt az áldozat, aki nem tudta olyan hirtelen kikapni a mancsát az erszényéből, hogy ne vegye észre.

          Akikhez közünk sose volt,

          még megbántódnak, ha vársz,

          kikerülnek az utcán.

          Ó, ne félj, csak a kényszer,

          a törvénnyé vált esetlegesek,

          ha nem zavarlak,

          ha nem zavarsz -

          Majd megmérjük egymást

          a kíváncsiság patikamérlegével,

          szigorú szívvel sutba dobott

          mázsás apánkat,

          s míg megrebben a mutató,

          eltűnődünk, hogy fölváltja-e

          a betévedt közöny

          a szavak közötti hézagokat.

Az ebreszto csilingelo hangjara kelt fel. Lassan kinyitotta a szemet, egy ket pillanatig a plafont bamulta. Szerette ezt a zenét, sokan mondjak, az ember ne a kedvenc szamat allitsa be ebresztonek, de o epp az ellenkezo velemenyt alkoto taborba tartozott. O csak erre tudodtt felkelni. A szokas hatalma. Mar lassan 37 eve mindennap ez ebreszti ot es mellette meg bekesen szundikalo feleseget. Van egyfajta hangulata az egesznek. Ez ido tajt meg minden honapban sotetseg uralja a kinti tajat, a sotetito meg rajatszik egy fokkal, igy csak a telefon lagy fenye simogatja a csondes meleg szobat, es ebresztojenek zeneje kesziti fel szivet a nap teendoire.

                           Csukom szemem.

                           Még megóvlak.

                           Oldalt lépek,

                           kezed fölcsap,

                           apró máglya-

                           Szalamander-kezem

                           szökik.

                           Övig

                           csupasz vággyá válva

                           csukod szemed.

Gyonge szello zavarta csak az ejszakai forrósagot. Par tucsok torte csupan meg a szivszorito csendet. Mindossze 2 lepesre alltak egymastol, karjukat osszefontak. Nem szivesen neztek egymasra.
Lepteik ritmusosak szinte unalmasan kopogtak a kikovezett uton, arcukon szemernyi erzelem se latszodott. Tartottak valamerre. Talan a feny fele mely oly tavolinak tunt de megis kozel volt. Fekete sotetseg vette oket korbe csupan egy pottyszeru eles feny tunt ki a tajbol. Talan affele tartottak, de a kanyargos szetagazo utbol meg nem lehetett mondani.

Eltalálják.
Bal lábából kiszáll az erő és nem hajlandó engedelmeskedni neki. Akár csak egy zsák krumpli, tehetetlenül zuhan a betonra, miközben a fájdalom érzése végighasít az idegrendszerén, egészen az agyáig, hogy tegyen valamit az érzés ellen. Reflexszerűen kap a sebhez. Vörös, meleg folyadék ömlik ki belőle, ami lassan csurog le a lábán, átáztatva a vékony vászon nadrágját, amit két hete kapott az egyik táborban. Erősen felordít a fájdalomtól, másik kezével valami kendő után kutat, amivel elszoríthatja a vérzést, de sehol semmi.

Az asszony a tükör előtt állva igazgatta a ruháját.

Egyszerű, fekete bársonyruhát viselt, sokáig gondolkodott rajta, hogy mit válasszon. Bár forró nyári napra esett a temetés ideje, mégis hosszú ujjú, egyszerű és elegáns ruhát vett fel. Mégsem illendő, hogy egy frissen megözvegyült asszony közszemlére tegye a csupasz vállát, a bőrét.

Hosszú, vörös tincsei a vállára omlottak, hiábavaló harcot vívott, hogy megszelídítse őket, így végül egyszerűen feltűzte a haját.