Vasárnap reggel későn ébredek. Fél tizenegyet mutat a falióra, mikor ránézek. Most Franciska nem ébred fel mocorgásomra, mint általában szokott. Tegnap este kicsit sok bort ihatott kedvesem. Emlékszem, úgy segítettem be a taxiba, melyet a szülei hívtak nekünk késő este. Kimegyek a fürdőszobába. A tükörben megpillantom arcom. Engem kevésbé viselt meg az iszogatás. Végigsimítok borostámon, megállapítom, hogy jól áll. Csak az orrom olyan bumfordi. A füleim pedig olyan hegyesek, mintha manó lennék.

Lassan esteledik. Franciska fehérneműben állva tanakodik szekrénye előtt. Én az ágy szélén ülök, kedvesem lágy, homokóra alakját csodálom. Franci egyre-másra rángatja ki a csinos ruhadarabokat. Blúzok, szoknyák, női zakók különféle színben. Hiába magyarázza nekem háttal állva szerelmem, hogy ez a blúz, meg az a szoknya milyen anyagú, nem értek hozzá. Amikor felém fordul és várja a bírálatot, akkor is csak annyit tudok mondani, hogy csinos vagy sem. A nők számára fontos a tökéletesség, ha a kinézetről van szó.

Végső megoldás

Már egy éve dúl a csata a korinok és a földlakók közt ingadozó szerencsével. Az a néhány csata melyet mi nyertünk, szerény mértékben csökkentette haderejüket, Taktikájuk az volt, hogy lakatlan földrészen landoltak néhány űrcirkálóval, aztán legyező alakzatban fura kis tankjaikkal támadásba lendültek. Minden egyes járművükben egy karin csücsült,bár ezt inkább guggolásnak nevezhetnénk, hisz a hátsó lábaik vaskosabbak voltak, nem lehetett velük teljesen lekuporodni.

Egy héttel azután, hogy első éjszakánkat együtt töltöttük nálam, ma reggel már Franci Gellért-hegyen fekvő tágas lakásában, az emeleten lévő hálószobában ébredek. Összebújva aludtunk el az esti szerelmeskedést követően. Az oldalamon feküdtem, Franciska pedig besimult, mintha két egymásba illő kanál lennénk. Óvatosan leveszem kezem a combjáról, hátrébb húzódom, majd betakarom kedvesem egy vékonyabb pléddel, hogy ne érezze, már nem melegítem. Kimegyek a konyhába, bekapcsolom a kávéfőzőt.

2. Gyertyaláng a forgószélben

*

Dee

A magas különös gyorsasággal szippantja el a levegőt, súlyos fekete felhőket tol helyette elzárva előlünk a menny fényét. Tölcsérrel forog felénk távolból a vihar, összetett szemei mindegyikéből ezüst villámok cikáznak.

Fordulok, lábam kilógatom az ablakon. Sípcsontomnak csapódik a fülledt áramlat, hajamba kap az eső, és homlokon csókol a vihar szele.

Örülök a vad nyári zivatarnak. Elmosolyodom John és Nate iszkolásán, végre bekergette őket az ég, és együtt lehetünk.

                                         X faktor

                                   Helyükre ülnek a mentorok

                                   Csak úgy feszül,minden torok

                                   És kezdődik a nóta buli

                                   de mondhatnám:úri-múri.

                                   Aztán jönnek a versenyzők,

                                   legények,és szép nótás nők

                                   Mentorok beszélgetnek,

                                   fíúk lányok énekelnek.

Vannak még hősök a világon. Habár nem viselnek köpenyt, nincs szupererejük, és mostanra májuk se, az elit-etil alakulat tagjai hősök. Ők azok, akik a péntek, szombat éjszakáikat áldozzák arra, hogy gyermekeink egy szebb, alkoholmentesebb jövőben éljenek. Így kívánnak tenni ma is, a császár utca egyik eldugott kocsmáját akarják ma ostrom alá venni, kiüríteni a sörös korsókat, eltüntetni a feles üvegeket. Egy informátoruk ajánlotta nekik a helyett, akinek maradtak emlékei a múlt hét szombatról, ugyanis ezen a helyen a kocsmárosok egy új italt fejlesztettek ki a szomjazó torkok ellen, mégpedig a dzsimbot.

                                Papaparlament?

                        Hölgyeim, önök hiába vannak többségben az önök érdekeit senki sem  kepviseli a papaparlamentben.Önök ezt nem nézhetik ölbetett kézzel!Önöknek lépni kell! Pici apró lépésekkel csinosan, még mielőtt a papaparlament el nem húzza úgy a notájukat , ahogy még nem volt. Mert ahogy nézem én ezt a papaparlamentet, az az érzesem, mintha a honatyáknak  nem lett volna édesanyjuk, nem lenne leánygyermekük, feleségük, talán még egy k...k nőjuk sem.

                                         Meg kell tanulnod!

                         Ember, te aki  bűszkén,

                         kifeszitett mellel

                         jársz kelsz a világban

                         Ismeretlen eséllyel,

                         te aki azt hiszed,

                         hogy vigságod örök,

                         fogalmad sincs arról,

                         hogy sorsodról,

                         más a döntnök!

– Apa, Mesélj!

– Mit meséljek? – kérdem a három és fél éves fiam, miután behúzom a cipzárt a hálózsákján, és beteszem a kiságyába.

– Thomas-osat. Lánymozdonyról – mondja ő, kedvenc textilpelusát gyürmikélve, épp csak annyi időre kivéve a bal hüvelykujját a szájából, amíg szavakat formál.

– A szerkocsis csúnya lánymozdonyról, mint tegnap?

– Nem, másikról.

Hát legyen. Végigdőlök a sötét szobában a parkettán. Lássuk. Thomas világában nem olyan sok a lány gőzmozdony.