A tanító nő mikor ezt észrevette, hogy
a kisfiúnál nincs valami rendben a
kezét óvatosan a homlokára helyezte,
ami közben megkérdezte tőle a
következő dolgot, ami így hangzik.
- Meg tudod nekem mutatni, hogy
hol fáj a kis fejecskéd? Ildikó tanárnő
miután ezt megkérdezte a kis Norbika
a következő választ adta, ami így
hangzik. - Igen tanító néni, máris
mutatom. Mondta a kisfiú, ami
után megmutatta, hogy hol fáj a
feje. Az asszony miután a kis
tanítványa megmutatta, hogy hol,
s merre fáj a feje elkezdte azon a
részen simogatni azt, miközben a
következő dolgot mondta, ami így
hangzik.

A beteg asszony miután a tanítónő
ezt megtette a következő dolgot
kérdezte meg tőle, ami így hangzik.
- Mit mondott a főorvos úr? - Hát
kedves Julika néni, a héten meg még
a jövő héten is itt kell maradnia a
kórházban, ugyanis sajnos a cukor
szintje annyira megugrott, hogy az
okozta a rosszul létet. Miután a
tanárnő ezt elmondta szomorúan
kérdezett vissza az ágyban fekvő
beteg asszony. - Akkor ez azt jelenti,
hogy cukros vagyok? - Édes Istenem,
mi jöhet még ez után?

A nővér, aki 20 percet adott
Ildikó tanárnőnek a látogatásra
mikor úgy látta, hogy nem jött
ki a kisfiú szobájából elment,
hogy szóljon neki, amit
szemmel követett a főnővér,
vagyis Czeglédi Ildikó, aki
egyben Ildikó tanárnő
barátnője is. Még nem
ment a nővér után, de
amikor már meghallotta,
hogy hogyan viselkedik
a kisfiú szobájában Ildikó
tanárnővel ő is odament, és
e szavakkal kérdezte meg
a következő dolgot, ami
így hangzik. - Mi folyik
itt?

Eközben a kórházban a kis Norbika, aki Ildikó
tanárnő egyik kis tanítványa sajnos ismét
belázasodik oly annyira, hogy a nővérek ismét
vizes ruhával próbálják csillapítani a lázát. A
gyerekek, akiket Ildikó tanárnő tanít, az első
osztályban egymás közt megbeszélik, hogy
milyen is a tanítónőjük. - Tibi, milyennek találod
a tanító nénit? Kérdezte az egyik kislány, mire a
kisfiú a következő választ adta, ami így hangzik.
- Szerintem, nagyon aranyos az Ildikó néni, még
jobb, mint az óvó néni volt az óvodában.

Avagy a Jereván Lakótelepi gyermekek története.
Magyar regény.
1. Széria.
1. rész. a kezdet kezdetén.

Egy tanítónő naplója. Avagy a Jereván lakótelepi gyermekek

története című regényben megismerkedhetünk azokkal a

gyerekekkel, akik a Jereván lakótelepen élnek, illetve

rajtuk kívül egy tanítónővel, aki e kis történet főszerepét

kapta. Ildikó tanárnőről van egész pontosan szó, aki

szívét,s lelkét adja a gyermekek számára. Vajon mi

lesz az eredménye az őszinte, és tiszta szívből jövő

szeretetnek ez a történetben ki fog derülni, mint

ahogyan az is, hogy főhősünk az iskolán kívül mivel

is tölti minden napjait.

A meccs

Oroszország Ukrajnával hadakozott, a környező államok ugyan beavatkozni nem mertek, de politikai szólamokkal,fegyverekkel a maguk módján állást foglaltak. Ezzel szinkronban egy másik csata is dúlt, éppen zajlott az EB, roppant feszült, de gólszegény mérkőzések születtek. Az oroszokat mint megannyi másból is az európai közösség kitiltotta, botor módon még a kulturális rendezvények sem fogadhattak orosz résztvevőket. A különféle területeken kiemelkedő sportolók, művészek a diszkriminációt vegyes érzelmekkel fogadták.

Fáradtság--

Látom rajtad, fáradt vagy

Nem úgy világit már az égi fény

Ezernyi mécsest gyújt bársonyos egén

Puha tenyereddel simítsd el lelkemben a ráncokat

Sok más érintés csak, kárhozat

Nézd velem a havas mezőt,

Hallgasd, ahogy a csend zenél

Ha nem mozdulsz se baj, csak velem legyél

Nem hallgatok vak jóslatokat

Azt sem hogy honnan űzött a tegnap

Homlokod érjen homlokomhoz

Ujjaim ujjaidhoz,- karom közt legyél

S ha majd szememre álom oson

Te csak ölelj-lépjünk át az álmon-

--hj--
2023,12,07

                                                           A kezdetek

                                                                              1.

                                                                     Emlékez ránk 

Hallottad már a mesémet ? A messzi elhagyatott varázslatos hotel ról ?..... Ami már a 70-80 évek óta zárva lehetet. De amilyen régi meglepő módon az épület felepitese kívül és belül is egyaránt egészben volt.

Mint a napsugár, ha öleli a fákat

És szikráját szórja szelíd tavakra...

Úgy érkeztél, váratlan-vártan,

Színeket adva a szürke szavaknak. 

Kerestelek, mint árnyék a fényt,

Bolyongtam sötét, hideg utakon.

Tudtam, Te vagy és értem jöttél -

Mindent, mi vagyok, Neked adhatok. 

Minden lépés Hozzád vitt engem,

Egy egész élet, mi mögöttem áll.

Bárhol jártam és bármit is tettem,

Éreztem, szíveddel vigyázol rám. 

Álmodtam Rólad nehéz éjeken.