A tanító nő mikor ezt észrevette, hogy
a kisfiúnál nincs valami rendben a
kezét óvatosan a homlokára helyezte,
ami közben megkérdezte tőle a
következő dolgot, ami így hangzik.
- Meg tudod nekem mutatni, hogy
hol fáj a kis fejecskéd? Ildikó tanárnő
miután ezt megkérdezte a kis Norbika
a következő választ adta, ami így
hangzik. - Igen tanító néni, máris
mutatom. Mondta a kisfiú, ami
után megmutatta, hogy hol fáj a
feje. Az asszony miután a kis
tanítványa megmutatta, hogy hol,
s merre fáj a feje elkezdte azon a
részen simogatni azt, miközben a
következő dolgot mondta, ami így
hangzik. - Drága kis madárkám,
nem tartom kizártnak, hogy a
láztól fáj a kis fejecskéd, ezért
az lenne a legjobb, ha megmérnénk
a kis lázacskádat. A tanítónő miután
ezt elmondta megnyomta a nővér
hívót, ami után nem sokkal később
bement a szobába a főnővér, aki
megkérdezte a következő dolgot,
ami így hangzik. - Szervusztok,
Ildikó, miben segíthetek nektek?
- Szervusz, kedves barátnőm,
tudod-e mire lenne szükségünk?
- Nem, mert még nem mondtad el.
Adta válaszul a föltett kérdésre a
főnővér, mire a tanítónő így reagált
az elhangzottakra. - Nos, lázmérő
kellene, de sürgősen, mert az előbb
mikor megnéztem a kis bogárkám
homlokát, igen csak tüzelt. - Máris
hozom. Tette hozzá a nővér, ami
után kiment a szobából a lázmérőért.
Eközben még a főnővér elment
addig Ildikó tanárnő a kisfiú kezét
a kezébe vette, s ezt mondta neki.
- Ne félj kis madárkám, hisz minden
rendben lesz. - Bár most még nem
látszik az a fény az alagút végén,
de hamarosan látni fogjuk, amikor
már túl leszel a nehezén. - Milyen
nehezén kell túl lennem tanító néni?
Kérdezte ezt követően a kis Norbika,
mire az asszony a következő választ
adta, ami így hangzik. - Tudod kis
madárkám az otthonban nem vették
észre, hogy a mandulád is be van
gyulladva, s annak köszönhető,
hogy most is ismét lázas vagy,
ezért hamarosan ki fogják venni a
manduládat. A kisfiú mikor meglátta,
hogy Ildikó tanárnő szomorúan
mondja mind ezt el, megkérdezte
tőle a következő dolgot, ami így
hangzik. - Mi a baj, tanító néni,
miért tetszik szomorúnak lenni?
- Drága kis madárkám, szomorú
vagyok a kialakult helyzet miatt,
s bizony aggódom érted kincsem,
mert nem szeretném, ha valami
baj történne veled. Miután az
asszony ezt elmondta el kezdte
simogatni a kisfiú láztól tűz forró
kezét. Nem sokkal később, hogy
visszaért a főnővér, s vele együtt
Anna doktornő is meghozták a következő
döntést. - Főnővér, azonnal szóljon át az
orr, fül, gége osztályra, mert a kisfiú itt
már nem maradhat. Mondta az orvosnő
miközben a kisfiú orrát, és a torkát nézte
kis lámpával. A tanítónő mikor ezt
meghallotta szomorúan kérdezte meg
az orvosnőtől a következő dolgot, ami
így hangzik. - Valami baj van doktornő?
- Nos, kedves tanárnő a helyzet nem túl
rózsás, annál is inkább, mert a mandulák
oly annyira meg vannak duzzadva, hogy
még szerencse így is a szerencsétlenségben,
hogy kap levegőt a kisfiú, ezért nem
tűr halasztást a mandula műtét, nem
tartom kizártnak, hogy holnap erre
sort kerítenek az orr, fül, gége osztályon.
A tanítónő miután az orvosnő ezt elmondta
szomorúan tekintett a kisfiúra, miközben
tovább folytatta a kis gyerek kezének
simogatását. Nem sokkal később, hogy
lejárt a lázmérés ideje a főnővér e
szavakkal kérte el a lázmérőt, ami így
hangzik. - Ki veheted a lázmérőt kis
csillagom. A kisfiú miután a nővér
ezt elmondta oda adta a nem régen
betett lázmérőt Ildikó tanárnőnek,
aki megnézte azt, majd ezt mondta.
- Istenem szegény kis bogárkámnak,
de magas láza van. Az orvosnő mikor
ezt meghallotta, hogy Ildikó tanárnő
ezt mondja e szavakkal kérdezte
meg tőle a következő dolgot, ami
így hangzik. - Mégis, mennyi az a
magas láz? - 38.9°C -ok. - Akkor
mégsem vihetjük át még ma az
orr, fül, gége osztályra, csak miután
lement a láza a kisfiúnak, de legkésőbb
már csak holnap reggel tudunk erre
sort keríteni. Majd miután az orvosnő
ezt elmondta Ildikó tanárnő
megkérdezte a következő dolgot a
barátnőjétől, ami így hangzik.
- Szerinted, itt maradjak a kisfiúval?

- Igen, határozottan azt javaslom
neked barátnőm, mert, ahogy látom,
nagyon ragaszkodik hozzád a kisfiú,
ami annyit jelent, hogy nagyban elő
segíti a jelenléted a gyógyulását. Adta
válaszul a főnővér, ami után a tanítónő
úgy döntött, hogy csak a 17 óra 44 perckor
induló 11-es számú busszal megy haza,
ami annyit jelent, hogy közel két órán
át lesz a kisfiúval. Miután Ildikó tanárnő
ezt eldöntötte megkérdezte a főnővértől
a következő dolgot, ami így hangzik.
- Tudok valamiben segíteni nektek?
- Ha már így rákérdeztél drága barátnőm,
igen, hozok vizes törölközőt, és abban
kellene nekem segíteni, hogy körbe
kellene tekerni a kisfiú testén azt,
hogy lecsillapítsuk azt a csúnya
magas lázat, természetesen, ha
nem jelentene ez számodra gondot.
Mondta a nővér, mire a tanítónő így
reagált az elhangzottakra. - Nem
jelent, egyáltalán gondot, sőt, örülök,
ha hasznossá tudom tenni magam,
s tudok segíteni a kis madárkám
gyógyulásában. Majd miután az
asszony ezt elmondta a főnővér
elment törölközőkért, amelyek
közül az egyiket bevizezte a
másikat pedig szárazon hagyta.
Addig még az ápolónő visszaért
Ildikó tanárnő megkérte a kisfiút
a következő dologra, ami így
hangzik. - Drága kis madaram,
addig, amíg a nővérke néni visszaér
a törölközőkkel segítek neked
levetkőzni derékig. - Gyere, add
ide a kis kezecskéd, segítek neked
fölkelni. A kisfiú miután a tanítónő
ezt mondta a kérésének eleget téve
oda adta neki a kezét, s a segítségével
fölkelt az ágyból. Ildikó tanárnő,
mikor meglátta a kisfiút, hogy
remeg, és rázza őt a hideg szorosan
magához ölelte őt, és ezt mondta
neki.- Édes kis madárkám, te remegsz,
gyere, ide hozzám hagyj, öleljelek
szorosan magamhoz, hogy ne fázzál.
A tanítónő miután oda hívta magához a
kis Norbikát, nem sokkal később a kisfiú
odament hozzá, és e szavakkal mondta
el az asszonynak a következő dolgot,
ami így hangzik. - Tanító néni, én
nagyon szeretem magát, kérem, hogy
ne engedje meg azt, hogy megműtsenek,
mert nagyon félek. - Nyugodj meg kis
galambocskám, hisz nem lesz semmi baj,
ami pedig a műtétet illeti, sajnos meg kell,
hogy műtsenek, mert anélkül nem fogsz
tudni meggyógyulni, és a láz, ami most
is van újra, és újra elő fog jönni. Mondta
a tanítónő, ami után segített a kisfiúnak
levenni a pizsama fölsőt, mégpedig úgy,
hogy kigombolta azt. A kis Norbika
mikor a tanítónő ezt megtette megkérdezte
a következő dolgot, ami így hangzik.
- Most mit tetszik velem csinálni tanító
néni? - Drága kis madárkám a kis
lázacskádat fogjuk lecsillapítani vizes
lepedős borogatással, ami abból áll
angyalom, hogy a nővérke néni körbe
tekeri a kis testeden a vizes lepedőt,
majd arra rátekerjük a szárazat is, és
úgy kell majd lefeküdnöd, pihenni,
s még pihensz, kicsim addig én pedig
olvasok neked mesét, persze, ha te
is szeretnéd. - Az nagyon jó lesz
Ildikó néni. Mondta a kisfiú, ami
után az asszony ismételten szorosan
magához ölelte őt könnyes szemmel,
miközben a fejét simogatta. A tanítónő
mikor ezt megtette a kis Norbika a
következő dolgot mondta az asszonynak,
ami így hangzik. - De, jó, ahogyan
simogatni tetszik a fejemet, mint ha
csak az anyukám tenné azt. Ildikó
tanárnő miután a kisfiú ezt elmondta
egy pillanatra összeszorult a szíve
az elhangzottak után, mire a
következőképpen folytatta mondandóját.
- Drága kis madárkám, igaz, hogy nem
lehetek az édes anyukád, de engedd
meg, hogy mint a tanító nénid, és az
iskolában, vagy éppen a korrepetálós
órák alkalmával az otthonban a barátod,
vagy pedig a pótanyukád legyek. A
kisfiú miután a tanárnő ezt elmondta
könnyes szemmel tekintett az asszonyra,
ami után szorosan bújt oda az asszonyhoz,
ami közben e szavakkal köszönte meg
a kedves szavait, ami így hangzik.
- Köszönöm, tanító néni, vagyis a
második anyukám. A főnővér, nem
sokkal később, hogy visszaért a
vizes lepedőkkel a kisfiú szobájába,
s meglátta, hogy mekkora szeretet
járja körül a szobát leejtette a vizes
lepedőt a meghatódástól a földre,
majd el kezdte törölgetni ő is a
könnyeit. Mikor ez megtörtént,
hogy elkezdte törölgetni ő is
a könnyeit e szavakkal kért
bocsánatot, ami így hangzik.
- Bocsássatok meg Ildikó, most
úgy érzem, hogy ki kell, menjek.
Majd miután ezt elmondta a nővér
ki ment a szobából, s végül Ildikó
tanárnőnek kellett a kisfiú testén
körbe tekerni azt a vizes törölközőt,
amit a főnővér leejtett a meghatódás
miatt, ám előtte a tanítónő újra
bevizezte, majd azt követően,
amit elkezdett megcsinálta, vagyis
segített a kisfiúnak levetkőzni,
mégpedig úgy, hogy segített neki
kigombolni a pizsama felsőjét.
Nem sokkal később, hogy ezt
megcsinálta segített levenni azt,
majd mielőtt az ágyhoz segítette
a kisfiút: leterítette a száraz
lepedőt az ágyra, amire ráhelyezte
a vizeset is. A kisfiú mikor ezt
meglátta e szavakkal kérdezte
meg a tanítónőtől a következő
dolgot, ami így hangzik. - Miért
tetszett leteríteni a két lepedőt
még tanító néni az ágyamra?
- Tudod angyalom, azért, mert
amiket most leterítettem körbe
fogom tekerni a kis testeden,
hogy elmúljon az a csúnya magas
lázacskád. Mondta Ildikó tanárnő,
ami után megsimogatta a kisfiú
fejét, s arcát, majd segített neki
ezt követően lefeküdni az ágyba.
A kisfiú, hogy lefeküdt az ágyba
az asszony körbe tekerte a testén a
vizes lepedőt, majd rá a szárazat is,
ám miközben ezt csinálta e szavakkal
jelezte a kisfiú felé a következő dolgot,
ami így hangzik. - Ez most egy kicsit
hideg lesz kincsem, de sajnos muszáj
lesz kibírnod kis madárkám, mert
csak így tudjuk lecsillapítani a lázadat.
Miután az asszony körbe tekerte mind
két lepedőt a gyerek testén ezt mondta.
- Óvatosan feküdjél le angyalom, s
ha úgy érzed, hogy nagyon fázol,
nyugodtan takarózzál be. Az asszony
miután ezt elmondta a kisfiú megkérte
őt a következő dologra, ami így hangzik.
- Tanító néni, ne hagyjon itt engem, kérem,
hogy fogja meg a kezemet, mert olyan jó,
amikor a kezemet a kezében tetszik tartani.
- Ne félj édesem, hisz nem áll szándékomba
itt hagyni téged, legalábbis még le nem
csillapítjuk a lázadat, addig semmi féle
képpen nem. Mondta az asszony, ami
után a kisfiúnak a kérésének eleget téve
megfogta neki a kezét. A kisfiú mikor
a tanítónő a kezét a kezébe vette a
következő dolgot jegyezte meg, ami így
hangzik. - De hideg a tanár néninek a
keze, vagy csak én érzem úgy? Kérdezte
a kisfiú, mire Ildikó tanárnő a következő
választ adta, ami így hangzik. - Elképzelhető
angyalom, hogy az én kezem hideg nagyon,
mert ahogyan körbe tekertem a kis testeden
a vizes lepedőt ugye a hideg víz miatt,
ami rá folyt a kezemre annak köszönhető,
hogy hideg a kezem. - Azt hittem, hogy
fázni tetszik. Tette hozzá a kisfiú, miközben
a tanítónő a fejét simogatta. Eközben a
Jereván lakótelepen Jakuncsik Jánoska
Ildikó tanárnő egyik első osztályos kis
tanítványa, akiért délután 15 óra 30 perckor
mentek a szülei elmesélte a következő
dolgot nekik, ami így hangzik. - Anya,
apa! - Képzeljétek el egy nagyon aranyos
tanító néni van velünk, akivel ma nagyon
sokat beszélgettünk órán, és nem is
tanultunk ma. A kisfiú szülei miután
ezt elmondta megkérdezték tőle a
következő dolgot, ami így hangzik.
- Ma akkor nem is csináltatok semmit?
- Nem, mert, ma csak megismerkedtünk
egymással, és utána pedig szabad
foglalkozás volt, vagyis játszhattunk.
- És, elárulod nekünk, hogy: ki az a
tanító néni? Kérdezte a kisfiú anyja,
mire a kis Jánoska a következő választ
adta, ami így hangzik. - Ildikó néninek
hívják, és itt lakik ő is a lakótelepen,
de nagyon aranyos tanító néni. Tette
hozzá a kisfiú, ami után beült szüleivel
az autóba, majd elindultak haza a
Kőfaragó tér irányába. Miután
elindultak a kisfiú egész úton Ildikó
tanárnőre gondolt, illetve a játékos
napra, amit együtt töltöttek vele az
órákon. A kisfiú szülei mikor úgy
látták, hogy a gyerek gondolatai az
iskolában töltött napra összpontosul
megkérdezték tőle a következő
dolgot, ami így hangzik. - Milyen
volt az iskolában? - Nagyon jó volt,
mert a tanító nénivel végig játszottuk
a napot. - És ma nem is tanultatok?
- Ma nem, de egész évben nem is
fogunk, mert játszani fogunk, a tanító
néni ezt mondta, és azt is mondta,
hogy bevezet bennünket a betűk,
és a számok világába. Tette hozzá a
kis Jánoska, ami után nem sokkal
később, hogy leértek a Teleki Pál
utca végén található körforgalomhoz
a Lackner Kristóf utca felé indultak
tovább a városközpont felé. Eközben
a kórházban Ildikó tanárnő másodjára
cseréli le a vizes lepedőt a kisfiú testén,
ami után úgy határoz, hogy egy kis
szünetet tart, ami közben megméri a lázát.

Folyt. köv.

( 31. oldaltól - 37. oldalig. )