A délelőtti nap sugarai vígan táncoltak az aszfalton. Friss illatú márciusi szellő simogatta a NŐ arcát. Piros ballonkabátban és elegáns kalapban igyekezett az állásinterjúra.

Jó hangulatban ébredt aznap reggel; tudta, hogy valószínűleg ez lesz az Ő nagy lehetősége, végre megmutathatja, mire képes. Csak a cipő. Az ne nyomta volna úgy a lábát! Minden lépésnél szitkozódott magában, persze, új munka, új cipő, rettenetes fájdalmak az első tíz perc után.

1. rész

Ez időtáj töltötte be az ötödik életévét. Anyja alkoholista volt, és rendszeresen, magára hagyta.

Ezen a napon, sem történt ez másként.

Még álmai mezsgyéjén lépkedett, ez volt az, az egyedüli hely, ahol igazán önfeledt lehetett.

Hrrkrr, hrrkrr, hol halkuló, hol emelkedő ritmusban, aztán átcsap, valami rémisztően hangosba, és ismét halkul, majd újra kezdi elölről…

Ő, pedig, még egy ideig görcsösen kapaszkodik az álomba, mely már szertefoszlani készül, de az a rémes hang erőszakosan beléfurakodik, és visszarántja Őt, a számára, egy cseppet se kívánatos valóságba.

Kékhírek

 Az éjszakai műszakból érkezett. Útközben bevásárolt, mind két keze telepakolva, úgy érezte a háta, majd beszakad. A szatyrok mély, csúf lila barázdát vájva mintázták meg mindkét tenyerét, pedig útközben, lerakva terheit meg-megpihent.

Az ura most is a TV előtt ült. Azzal a bamba, kifejezéstelen tekintettel bámult kifelé a fejéből, amilyenné az évek óta elfogyasztott alkohol formázta a régen oly megnyerőnek hitt arcot.

 Üres sörösüvegek hevertek a szőnyegen rendetlen, összevisszaságban.

Tudom, hogy csak pár pillanatra jöttél ide, de állj meg és érezd az illatokat Velem! Maga az illat az egyik legmisztikusabb valami. Mindig és mindenütt jelen van, az egész lényedben, hiszen te magad vagy az illat.

Egy kis réti virág és egy nappali pillangó története…

„Mint egy SZERELMES nő és egy SZERELMES férfi találkozása egy pillanatra! Akiket körbeleng a pillekönnyű bódulat illata. Sokféle szimbólum, utal a pillangóra, mint a szabadság, a lélek jelképére.

"Hogy milyen volt e-tájban az örömlányok élete? Mondhatnánk, hogy könnyű, és egyszerű. Csak egy csinos pofika és egy bűbájos mosoly. Kétféle fajtája létezett, az utcanő és a drága selymekbe burkolt kitartott. Egyben hasonlítottak csak. A lelküket eladták az ördögnek."

Nicholas, most már egészen biztos volt benne, hogy a sors királynője pikkel rá. Annyi keserűség után, még az új házasságot sem sikerült nyélbe ütnie! Az a szerencsétlen ifjú lány és a tanácsos az egész szolganéppel odalett, egy tűzesetben lelték a halálukat!