Alex élete egyik leghosszabb éjszakáján volt túl. Amint sikerült látótávolságon kívül kerülnie az üldözőitől már hívta is Carmela–t, hogy azonnal hagyja el a szobájukat és vissza se térjen oda. Nem tudhatta, hogy hogyan találtak rájuk Radnai emberei, de nem kockáztathatott. Lehet már tudtak a helyről, lehet, hogy valamelyikük vezette őket oda akaratán kívül. Bár nem volt ott fejben az éjszakai odaút során, azt azért nem tartotta valószínűnek, hogy ő lett volna a hibás.

Kovács tőle szokatlanul idegesen toporgott Radnai irodája előtt. Nem szokott hozzá, hogy kudarcról kelljen jelentést tennie és őszintén megvallva ez azért zavarta az önérzetét. Sok–sok víz lefolyt már a Dunán mióta utoljára sikertelenül zárt egy megbízást és ezt a mostanit jobb híján nem lehetett másként értékelni, mint teljes kudarcot. Modori nem tért vissza a hotelbe, valószínűleg volt elég esze ahhoz, hogy tudja, megtalálták. Bár hagytak ott egy megfigyelőcsapatot, de Kovács nem ringatta magát olyan tévképzetekbe, hogy van bármi értelme az egésznek.

Kovács beszállt az autójába, kényelmesen elhelyezkedett és elindította a videót. Háromszor nézte végig az összes kamera felvételét, de azon kívül, hogy ezúttal félbe maradt a rablás, minden ugyanúgy zajlott, mint a korábbi alkalmakkor. Dühösen csapta össze a laptopot és vágta be a hátsó ülésre. Beindította az autót, és útra kelt, hogy felkeresse a Lali’s nevű kocsmát, ahol az embereivel volt találkozója. Épp a hírek szóltak a rádióban.

„Akciófilmekbe illő autósüldözés zajlott le ma kora délelőtt Budapest belvárosában.

– Kerítsd elő nekem azt a négy rohadékot, de kurva gyorsan, vagy fejek fognak hullani. És a tiéddel kezdem. – Radnai Áron csak úgy tajtékzott a dühtől. Soha nem számított hirtelen haragú típusnak, de ha felidegesítette valami, akkor bölcsebb volt félreállni az útjából. Azt persze nem lehetne állítani, hogy sokan merték megismerni a haragos oldalát, tekintve, hogy ő volt a magyarországi zsidó maffia feje. Ez így persze két szempontból is pontatlan megfogalmazás. Egyrészt, mert a bűnszövetkezete a legkevésbé sem válogatott vallási alapon, csak mivel Radnai maga zsidó volt és a jelentősebb embereinek fele is, egyszerűen így terjedt el.

Ez az első teljes regényem legelső fejezete. Mivel a történet Budapest alvilágában játszódik, trágárság és durva jelenetek előfordulnak benne.

A tavasz végeláthatatlan viharfelhők kíséretében köszöntött a városra. Kíméletlen utcaseprőként igyekezett tisztára mosni Budapest koszos, szürke, szmogtól bűzlő utcáit, bevetve minden fegyverét az orkán erejű széltől, egészen a mogyoró nagyságú esőcseppekig. A zivatar elleni több napig tartó kilátástalan küzdelmet lassan feladni kényszerültek a város csatornái.