ázasan készülődnek a Cooper házban az estélyre. A család és a személyzet egész nap sürgött-forgott. A nagyterem már feldíszítve, az asztalok megterítve, a pincérek az utolsó simításokat végzik az asztaloknál. Csak ötven vendéget várnak, mert többen elfoglaltságuk miatt lemondták a részvételt. Samantha még a vendégek érkezése előtt édesanyjával átnézi az ülésrendet, és a kirakott névkártyákat. A közvetlen család ül a terem egyik végében egy külön asztalnál, s a „befolyásos” emberek kerülnek a hozzájuk közelebbi eső helyekre.

ora reggel van még, amikor Jen elindul Steve hálószobája felé. Még mindenki mélyen alszik, ezért nesztelenül lopózik a folyosókon. Egy könnyű nadrágot, sportcipőt és ujjatlan trikót visel, melyre még egy kiskabát félét húzott a reggeli nyirkos levegő miatt. Amikor odaér a szoba elé, kinyitja az ajtót, és egyenesen az ágyhoz megy, ahol a férfi még alszik. Föléhajol, s halkan, sokat sejtető hangon suttogja a fülébe:

–     Jó reggelt!

teve lassan oson Jen hálószobája felé, mert nem szeretné újra a tarkójánál érezni a pisztoly csövét. Fő az óvatosság gondolja. Vigyázva kinyitja az ajtót és bekukkant. A déli napfény sugarai próbálnak behatolni a függöny résein, több-kevesebb sikerrel, de így is jól látja, hogy a lány mélyen alszik. A szobát most jobban szemügyre tudja venni, mint az előző alkalommal. A berendezése egyszerű; az ágyon kívül egy éjjeliszekrényt, egy dolgozóasztalt, és egy tévés állványt vél felfedezni, mely utóbbin egy televízió és egy hifi torony foglal csak helyet.

at óra felé, amikor Jen tréningruhában elindul, hogy reggeli futását letudja, észreveszi Stevet, ahogy édesdeden alszik, de tudomást sem véve róla csendben kilép az ajtón. Amikor megjön, látja, hogy a nappali üres. Hál istennek, hogy elment! Vagy már megint a szobájában találja meg? De ebben a pillanatban a konyha felől hangokat hall.

–     Jó reggelt! Kész a reggeli italod! Gyümölcsöt préseltem neked, almából, körtéből és eperből – kiabál ki Steve a konyhából Jennek, és már viszi is neki az italt.