Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
7 éve | Molnár István | 4 hozzászólás
Plátói barátság
Géza jól érezte magát a munkahelyén. A Mercedes gyárban dolgozott, lemezeket hegesztett fel a karosszériára, pontos precíz munkát igényelt, de nem volt fárasztó. Jól keresett, munka végén tellett néhány sörre a haverokkal. Már benne járt a korban, két gyereke épp a középiskola padjait koptatta, felesége óvónő, lassan kigömbölyödött, karcsúságát megette az idő. Kisebb összezördülések előfordultak, de alapjaiban egy jól szituált, szeretetteljes családként élték mindennapjaikat.
12 éve | zsoldos zsóka | 6 hozzászólás
Gondolataim léptékeivel mérem az utat, mely hozzád vezet. Hozzád, ki vörösre festett porcelánkörmeiddel rakosgatod a papírlapokat.
Persze, neked csak értéktelen papírlapok, nekem az életem.
Elképzelem, ahogy ülök veled szemben, és érzem a felém áramló negatív energiádat. Minden mozdulatod, egyben árulód is. Fülembe ordítja, hogy legszívesebben undorral törölnéd le arcodról tekintetem, mint a késő nyári ökörnyálat, mely céltalanul csapong a levegőben, és próbát tesz, megpihenni arcodon.
|
|
|
12 éve | zsoldos zsóka | 8 hozzászólás
/Sok szeretettel azoknak, akik még nem olvasták, és azoknak is, akik már igen, de az óta megfeledkeztek róla, napi gondjaik miatt./
Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy csacska bohókás angyalka.
Mint minden becsületes angyalkának, a mi kis angyalkánknak is ajándékoztak nevet az égiek.
Ő, Pipelli.
Napközben, az angyaliskola padjában kuksolt, mint a többi hasonló korú kisangyal. Azért mondom, hogy kuksolt, mert bizony Pipelli, nem a tanítójára figyelt, ahogy egy angyali teremtéshez illik, hanem leginkább álmodozott.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás