Amatőr Írók Klubja

Léptékek

Gondolataim léptékeivel mérem az utat, mely hozzád vezet. Hozzád, ki vörösre festett porcelánkörmeiddel rakosgatod a papírlapokat.

Persze, neked csak értéktelen papírlapok, nekem az életem.

Elképzelem, ahogy ülök veled szemben, és érzem a felém áramló negatív energiádat. Minden mozdulatod, egyben árulód is. Fülembe ordítja, hogy legszívesebben undorral törölnéd le arcodról tekintetem, mint a késő nyári ökörnyálat, mely céltalanul csapong a levegőben, és próbát tesz, megpihenni arcodon. Jóhiszemű vagyok, hát meg kell, hogy értselek, hisz csak egy nyűg vagyok a nyakadon. Egy nyűgöcske a sok közül. Abba bele sem gondolsz, ha én nem lennénk, akkor neked se lenne itt semmi keresnivalód. Nem várom el, hogy együtt érző légy, hiszen fogalmad se lehet róla, mivel is kellene együttérezned. Az a rothadt egy év sem érdekelt, ami hozzásegíthetett volna, hogy legalább a nyugdíjam meglegyen, pedig állítólag azért vagytok, hogy az ilyetén problémák megoldásában segítő kezet nyújtsatok!

Na persze megint a kezek, azok, a munkának nevezett munkát soha nem érintő finom kezecskék! Amint kiteszem innen a lábam, sietve távozol a mosdóba, hogy mielőbb lemossad a szegényszagot róluk, és lefolyasd oda, ahová engem is kívánsz.

Pedig csupán a lapot érintetted, hozzám egy újjal se, és én sem hozzád, még a tolladat se, mert van egy pót, egy külön nekünk való, amivel aláírattad velem a nagy semmit.

Tudod, én se erre vágytam, amikor alig kilépve a tinédzser korból munkába álltam, és lehúztam azt a harminckilenc évet mindössze két, az-az kettő munkahelyen…

Bár, nem kívánom neked, de a te paklidban is benne van, és még te is kihúzhatod azt a bizonyos lapot…

Címkék: együttérzés fásultság lépték undor út

Kapcsolódó hírek:

Plátói barátság

Hiába vagyunk törtek

Angyal szállt el felettünk

Célirány

Kommentáld!

Hozzászólások

zsoldos zsóka üzente 14 éve

Köszönöm Gergő, az értés, a megértés orvosa a léleknek, ha az gyengélkedik!:)

Előzmény

Válasz

zsoldos zsóka üzente 14 éve

Köszönöm kedves Eszter , nem mindig a szavak a mérvadóak..!:)

Előzmény

Válasz

Kun Gergely üzente 14 éve

Magam is szociális szférában dolgozok. És ismerek nem egy ilyen ügyintézőt! Értelek...

Válasz

Tövisi Eszter üzente 14 éve

Nem tudok rá írni semmit, önmagáért beszél.

Válasz

zsoldos zsóka üzente 14 éve

Kedves Zoltán, a szomorú valóságnak, csak egy az arca, az pediglen, mint írásomból is láttatja magát, szomorú.:(
Úgy tűnik az aktatologatás lélekölő munka..:)

Előzmény

Válasz

Balogh Zoltan üzente 14 éve

Nagyon szomorúan vetted tudomásúl a valóságot , viszont nagyon szépen festetted le a munkának nevezett aktatologatást.Tetszik!

Válasz

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben