Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
9 éve | zsoldos zsóka | 5 hozzászólás
1. rész
Ez időtáj töltötte be az ötödik életévét. Anyja alkoholista volt, és rendszeresen, magára hagyta.
Ezen a napon, sem történt ez másként.
Még álmai mezsgyéjén lépkedett, ez volt az, az egyedüli hely, ahol igazán önfeledt lehetett.
Hrrkrr, hrrkrr, hol halkuló, hol emelkedő ritmusban, aztán átcsap, valami rémisztően hangosba, és ismét halkul, majd újra kezdi elölről…
Ő, pedig, még egy ideig görcsösen kapaszkodik az álomba, mely már szertefoszlani készül, de az a rémes hang erőszakosan beléfurakodik, és visszarántja Őt, a számára, egy cseppet se kívánatos valóságba.
11 éve | zsoldos zsóka | 6 hozzászólás
Ria szentjánosbogarai kapcsán, ismét fejembe jutott egy nagyon régi töredék egészen kicsi koromból.
Apám vidéken dolgozott, /hétfőn ment-pénteken jött/. Egy bányászati vállalatnál, az akkori BÁV-nál villanyszerelőként dolgozott. Mint már, néhány blogomban említettem, nagyon szép helyeken végezték munkálataikat. Ezeket, az információkat, csak azért említem meg ismételten, hátha akad egy új olvasóm, aki az előző történeteket, nem olvasta, legyen valamelyest képben Ő is.
|
|
|
12 éve | zsoldos zsóka | 8 hozzászólás
A gyerekek apró tündérek. Nőnek, növekednek, bontogatják piciny szárnyacskáikat. Érdeklődéssel figyelik a körülöttük zajló világot, tanulnak tőlünk fölnőttektől és a tőlünk tanultakat elteszik a maguk belső raktárának,
– Fontos, Nem fontos, Majd valamikor fontos lehet – feliratú dobozaiba. Ahogy telítődnek a dobozkák, úgy erősödnek a tündérszárnyak. Sajnos sok tündérről, növekedésük folyamán lekerülnek, ezek a szárnyacskák. Néhányan önként vetik le őket, (talán kényelmi okokból?), de gyakran mi fölnőttek tördeljük le róluk, akarva, akaratlan. A szerencsések, életük végéig meg tudják őrizni tündérszárnyukat.
**************
A születési rangsor harmadik helyét foglaló unokám Laura, imigyen szól hozzám a tegnapi nap estéjén: - Mama!
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás