Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Az utcaseprő búcsudala
Hiába seperem,
lapáttal kaparom
ha esik ha fuj is,
ott biza nem hagyom.
A szél is ellenem
szétfujja szemetem,
egyebet nem teszek,
keresem kenyerem.
Azt sem tudom meddig
hétfőig vagy keddig.
7 éve | Balogh Zoltan | 11 hozzászólás
Itt állok...
Itt állok meztelen,
egy esztelen eszme
veszteseként.
Üres markomba,
évtizedek
bomlanak.
Gyáva agyamba,
gondolatok
romlanak.
|
|
Címek.
1. Zárak versike.
2. Eb 2o12.
3. Hogyasn lettem asztalos.
4. Tanáraim.
5. Magasles.
6 .Ajándék.
7. Szervusz Jóska.
8. Modernség.
9. Unokáim.
10.A madárdal is idegen.
11 1848.
12. Novemberi napsűtés
13,Rövid vers.
8 éve | Balogh Zoltan | 1 hozzászólás
Ha elfogy...
Ha elfogy az erő,
az hova megy?
és ha elfogy az ész
az is velemegy.
vagy mindegy ?
És ha nem kötődsz
semmihez, érdemes?
8 éve | Balogh Zoltan | 4 hozzászólás
Óév búcsúztató
Ha több életem volna,
egyet megtartanék a
karácsonyra.
A többit ellazsalnám.
vagy keményen dolgoznék,
magamnnak.
8 éve | Balogh Zoltan | 4 hozzászólás
Álmomban.
Álmomban magamban
megszokott iramban.
várakoztam a
csendre.
Álmomban magamban
feldúlt, magányomban
áhítoztam a
rendre.
9 éve | Balogh Zoltan | 8 hozzászólás
Keblek
Jaj , azok a gyönyörű női mellek,
tőlem mindig azt kérdezik--kellek?
Hát mit lehet erre válaszolni?
Semmit - csak csókolni, csókolni
Formája lehet körte, vagy alma
tapintása bársonyosan puha!
9 éve | Balogh Zoltan | 9 hozzászólás
Elillanó ihlet
Mikor leültem már volt két verssorom,
mellettem borom.
Amikor bekapcsoltam a gépet,
megláttam egy képet!
Rajta, két kis unokám a strandon.
Ettól odaveszett mind a két verssorom!
9 éve | Balogh Zoltan | 2 hozzászólás
Hasonlat
Olvasatlan,
kóbor
szavaim,
úgy hevernek
szana-szét
a hálón ,
mint üres
kalászok
a kiégett
tarlón.
10 éve | Balogh Zoltan | 4 hozzászólás
Lesz egy hely
Kéne egy hely,
egy boldog világ,
sok gyerekkel,
s a többi virág.
Kéne egy hely,
hol úr a rend,
és boldogan átölel,
mindennap
a csend.
10 éve | Balogh Zoltan | 2 hozzászólás
Örök várakozás
Régen számoltam a napokat,
ma már csak az évszakokat.
Várom a tavaszt-- jövőt igér,
mert az egy élettel felér.
Aztán várhatom a nyarat,
lassan már csak az marad.
10 éve | Balogh Zoltan | 7 hozzászólás
A titok
(idősebbeknek)
Elárulok
egy titkot,
de csak ha
akarjátok!
Hogy hol van
az fjúságotok.
10 éve | Balogh Zoltan | 5 hozzászólás
Egy elvtárs sirfelirata
Itt nyugszik az
emberségem,
mit eladtam
még negyvenhétben
mert megtagadtam
az Istent.
egy új eszméért,
néhány rézpénzért,
ötágú csillagért.
10 éve | Balogh Zoltan | 5 hozzászólás
Celeb a zsűribe .
Hetek óta megy már,
a jó nép meg rá vár,
hogy hallja a nótát
használja a fonját.
És szavaz, meg szavaz,
a celeb meg savaz
mert ő ért hozzá,
megvetette lábát,
már ne ismer határt.
10 éve | Balogh Zoltan | 6 hozzászólás
Elgurúlt a labda
Nem vagdalkozom,
csak magamnak mondom,
hogy másképp játszák a focit
egy kicsit.
Futnak akarnak tudnak,
gyakran kapura rugnak,
nem mellé, nem fölé
hanem belé!
10 éve | Balogh Zoltan | 11 hozzászólás
Röppen a fény
Röppen a fény,
ragyog az ég,
emberek bámulják
s mondják- még, még!
Röppen a fény,
ragyog a parlament
nekem szebb,
egy igazi naplement'!
10 éve | Balogh Zoltan | 5 hozzászólás
Kucsmagomba.
Azt tudom,
hogyan készitik
a bombát.
De ahhoz,nincs
kellő alapom,
ezért megemelem
kalapom,
az előtt,
aki ismer
minden
gombát,
és megmondja
nekem,
ki varrja
a kucsmagombának
a kucsmát.
11 éve | Balogh Zoltan | 5 hozzászólás
Csenge
Peches kislány
volt a Csenge,
már ottholról
rosszul volt
elengedve.
11 éve | Balogh Zoltan | 5 hozzászólás
Elmaradt locsolódás.
Nem most történt,
már régebben,
ablakomban
szemlélődtem.
Szomszédomban
szép leány,
éppen locsolóra várt.
11 éve | Balogh Zoltan | 7 hozzászólás
Márciús idusa
Lehet nagy felhajtást csapni,
és lehet csak magunkba szállni.
Lehet üres külsőségekben,
vagy elvonulva, csak szivünkben
szabadon ünnepelni.
11 éve | Tövisi Eszter | 20 hozzászólás
Tibinek, aki szörnyen megöregedett... :)
Megint elosont egy év,
vele szöktek szavak, reggelek,
édes csókok, keserű emberek,
jó ételek, finom nedűk,
apró számok, kövér betűk,
rút álmok, szép könyvek,
poros lelket
tisztító könnyek,
és szökött a nevetés,
a mosoly,
hát szökjön az is,
ami túl komoly,
ülj le kicsit és hallgasd szépen,
hogy kacag egy felhő
az égen,
mert csiklandozza
a szellő
meg a Nap,
érezd, ahogy kunkori
gondolatok a szíveddel játszanak,
nézd meg jól azokat, amik
nem is látszanak,
és a mindennapok tetején
élvezd a csendet,
mikor magadnak megteremted,
mikor majd nem siet semmi,
csak az évek tarkabarka mezején
fogócskáznak a
rövidnadrágos percek.
11 éve | Balogh Zoltan | 7 hozzászólás
A madárdal is idegen(X faktor)
Engem
már
irritál,
nem
hagy
hidegen,
hogy
magyar
földön
már
a
madárdal
is
idegen!
11 éve | Balogh Zoltan | 10 hozzászólás
Ajánlat!
Ajánlom a tudósoknak
Az okosoknak,
és bugrisoknak ,
hogy most a nyár hevében,
vagy kályhájuk szegletében,
télen,
hűvösben vagy hőségben
gondolkodnának azon,
vajon,
megoldható lenne-e
hogy a nyári nagymelegből
eltehessünk télire ?
11 éve | K. Katey | 6 hozzászólás
Megizzasztó nyári esten
elmerengek, veled kedves.
Miért vagy itt késő órán,
miért húzod még a nótád?
Ne is felelj, nem is várom,
úgysem leszel te a párom.
Nem vagy velem elég rendes,
most sem figyelsz, szégyenteljes.
Na de nem baj, úgysem kapsz el,
gyorsabb vagyok, gyerünk, add fel!
Nem akarok neked rosszat,
nem látom már azt, hogy hol vagy.
Lefekszem és nyugton vagyok,
remélem, hogy nyugtom hagyod.
De te más vagy, nem kegyelmes,
hallom is, hogy itt settenkedsz.
11 éve | zsoldos zsóka | 6 hozzászólás
Gyufáék az A lépcsőházban laktak.
Száraz, komor gyermektelen házaspár, abból a fajtából valók, akik ki nem állhatják a más gyerekének, még a látványát se.
Gyufaúr külleme, egy emberméretű gyufaszál érzetét keltette az emberben. Annak a békebeli, erőstörzsű, feketefejű gyufaszálnak a szakasztott mása volt ő urasága. A felesége olyan hétköznapi mosolytalan asszony. Semmi említésre méltó valami nem volt benne, ami a legapróbb nyomát is hagyhatta volna a tudatomban.
12 éve | K. Katey | 10 hozzászólás
Egyszer volt, hol nem volt,
volt egyszer egy tök,
egy szép nap én úgy gondoltam,
most már ráütök.
Meg is lett a kalamajka,
megdörrent a tök,
aztán lassan ketté repedt,
végül eltörött.
Tökből lett az egyik fél tök,
meg a másik darab,
abból meg egy kis kukac jött,
szegény sírva fakadt.
Jaj te jó ég, mit tehetnék,
felkaptam hát hamar,
betettem egy tök cserépbe,
hátha ott megmarad.
Na de az a szegény árva,
nem találta helyét,
folyton rítt a bezártságba,
kicsi volt az edény.
12 éve | K. Katey | 2 hozzászólás
Buborék száll,
gyümölcs a fán,
érted-e tán,
szívemnek szavát?
Buborék szállt,
kipukkadt már,
láttad-e tán,
e csöppnyi varázst?
12 éve | K. Katey | 5 hozzászólás
Kósza szellő, boldog árnyak,
átfordult a világ.
Minden szájon édes meggyfolt,
ébred lassan a táj.
Fecske jelzi már a reggelt,
nem az anyu sikít.
Felugrok és, frissen, üdén,
felkapom a pizsim.
Na de várj csak! Mit csinálok?
Még csillagos az éj.
Hűs paplan közt van a helyem,
aludni kéne még.
Visszafekszem, takarózom,
kiröhögöm magam.
Íj balga, ki éjjel fel kel;
csak én lehetek az.
12 éve | K. Katey | 6 hozzászólás
Az élet menetel, szívem dobog,
a remény felemel, míg el nem hullok.
Lelkem rajta, utam én választom,
hogy mivé leszek, csak én tudhatom.
13 éve | K. Katey | 9 hozzászólás
Itt a meleg tavasz,
szívem dalra fakad.
Tornacipős lábam,
nem rúg most már havat.
Ha a fű nem deres,
szoknyám előveszem.
Abban esek kelek,
fű foltokat lelek.
Nevetek a napba,
leülök a padra.
Mondom neked: Rajta,
te is menj szabadba!
:D :D :D
13 éve | Balogh Zoltan | 5 hozzászólás
Köszöntő
Köszöntöm innen a nőket.
Elkergettem a felhőket!
Hogy arcuk mindig ragyogjon!
Szemük fénye csillogjon.
És ne csak március nyolcadikán
Hanem éltük minden napján.
13 éve | K. Katey | 12 hozzászólás
Figyelj most rám, olyat mondok,
láttam csodát, egy-két dolgot.
Láttam én már hetet havat,
szórtam is már csillagokat.
Rám nézett egyszer egy kobold,
azt mondta: te lüke bolond.
Nyelvet öltött, mutogatta,
nem vagy komplett, kedves Kata!
Lestem én rá kerek szemmel,
nem tudtam, hogy mivel verjem.
Nem volt kéznél, ásó, lapát,
kreatívat nem tudtam hát.
Megfordultam, gondolkodtam,
mégis neki mivel rontsak?
Találtam egy rezes bandát,
mondtam nekik: Lady Gagát!
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás