Az elején rögtön szembetűnt a stílusjegyek keveredése. /Épen állna, elfogyasztották a hadi felszereléseiket, bombák tarkították az eget (!!!) települések hamuvá váltak..../ Mindez arról tanúskodik, hogy ami a fejedben van az oké, csak rögtön, az első szavakkal, amik eszedbe jutnak, azokkal jellemzed a sztorid. Mivel ezt a témát számtalanszor megírták már, így én is várok bele valami pluszt, ami érdekessé teszi, és nem kiszámíthatóvá.
A túl rövid, szinte tőmondatok tagolttá teszik az írásod. Kicsit híradós-szöveg re emlékeztető ez a stílus, mintha a butuskább rétegnek szólna, és nem mer képletesen, gondolatébresztően fogalmazni, nehogy félreértse az olvasó. Pedig vagyunk egy páran, akik kiélnénk a fantáziánk, és örömmel képzelnénk el az elénk tárult képet, de azért az egészet nem képzelhetjük mi rá a vászonra.
"Az egykori katona elkezdte a már elérhető zsebeket átkutatni..." Az ilyen mondatoktól sablonossá válik a szöveg.
Nem tudom az életkorod, és azt sem, hogy mióta és milyen jellegű írásokat írsz, így csak ebből tudok kiindulni, amit most olvastam tőled.
Szinte mindenevő vagyok, de a fogalmazás módja nálam mégiscsak előrébb való, mint az, hogy miről olvasok. A témád tetszik, de a kivitelezése lapos, unalmas, ezért átdolgozásra javasolnám, ha tétje lenne, de mivel ez nem verseny, és nem vagyunk egyformák, így elfogadom, hogy te így írsz.
Még egy példa a pongyola megfogalmazásra, és most már be is fejezem, mert még azt gondolhatod, hogy bántó szándékkal kommenteltem: "majd elkezdett vacsorázni."
Tudom, hogy szigorúnak hatott a hozzászólásom, de azt ne felejtsd el, hogy nemcsak az írók rendelkeznek egy bizonyos nyelvi és írástechnikai szinttel, továbbá íráskészséggel, hanem az olvasó is rejt magában egy nagy adag kritikai hozzáállást, mert annyira önző, hogy mindig a nagyszerűt várja. Ez most közepesre sikeredett. Ne csüggedj, biztosan akad még olyan olvasód az eddigieken felül, akiknek könnyebben megy ráhangolódni erre a művedre.