+16

Lakótársak - 4. rész

   Szilvia szomorúan nyitott be a lakásba, miután eljött a szórakozóhelyről. Megbántva érezte magát, amiért a fiú másik lánnyal elegyedett szóba, de igazából érezte, hogy semmi sem jogosítja fel arra, hogy kérdőre vonja cselekedetéért. Bunkó dolog volt, amit Ádám tett, de mivel nem a barátja, nem tartozik neki elszámolnivalóval. Miután lemosta sminkjét, bement a szobájába, ledobta a táskáját a földre, majd ráhuppant a kényelmes ágyra. Becsukta a szemeit, és arról ábrándozott, hogy hamarosan eljön az életébe egy olyan férfi, akivel összekötheti az életét, és akivel új, közös célokat tűzhetnek majd ki. Kicsit később, gondolatait az ajtó csapódásának hangja zavarta meg. Odasietett a szobája ajtajához, hogy képet kaphasson arról, ami kint történik. Előbb egy idegesítő női vihorászás jutott el a füléig, majd Ádám mély, dörmögő hangja. Próbált kikukucskálni a kulcslyukon, de nem járt eredménnyel, így csak következtetni tudott rá, hogy a fiú haza is hozta magával a lányt.
   - Az lesz az. – közölte Ádám Nórával, a szobája felé mutatva. Amikor beléptek, és a fiú becsukta az ajtót, a nő nem sokat teketóriázott, és szabályosan rávetette magát. Persze Ádámot sem kellett félteni, folyamatosan viszonozta a lány csókjait, miközben gyors mozdulatokkal vetkőztették egymást. A párperces előjáték után hamar az ágyon kötöttek ki, ahol a fiúnak nem kellett kérnie a lányt, hogy ráüljön merev állapotban lévő férfiasságára, megtette ő magától is. Alaposan belelendültek már, amikor a görcs hirtelen elkezdte húzni Ádám jobb lábát, minden előjel nélkül. A fájdalom lassan terjedt a vádlijából tovább a combjába, míg végül az egész lábában érezte. Sziszegett, nyögött következtében, de Nóra persze ebből mit sem vett észre, azt hitte, hogy ő váltja ki ezeket a reakciókat a fiúból. Ádám képe egyre jobban eltorzulni látszott, de mielőtt a lány meglátta volna, a fiú gyorsan leemelte öléből, és megfordította. A lánynak szemmel láthatóan tetszett az új felállás, és felsőtestét az ágyra lapítva, fenekét pedig a megfelelő magasságban hagyva jelezte, hogy nem bánja a változatosságot.  Sajnos a pozíció megváltoztatása sem volt elegendő ahhoz, hogy a görcs elhagyja a meggyötört végtagot, így újabb tervre volt szükség. Néha odakapott sajgó combjához, ami olyan képet festett, mintha a saját hátsóját csapkodná. A nő ezt látva csak mosolygott, minden bizonnyal nem volt számára ismeretlen a figura.  - Szeretnélek szájjal kényeztetni még egy kicsit – mondta a fiú némi gondolkodás után, majd azzal a lendülettel le is kúszott a lány intim zónájához. Nórának természetesen ez sem volt ellenére, és átadta magát a fiú irányításának. Amikor végre szabaddá vált a lába, Ádám gyors, folyamatos mozdulatokkal elkezdett rugdalózni a levegőbe, ezzel is siettetve a normál állapot visszaállását. Mivel a lány főleg behunyt szemekkel élvezte, ahogy Ádám a kedvére tett, így anélkül járt sikerrel a fiú, hogy az egészből bármi feltűnt volna a nőnek. Végül jól sikerült az együttlét, egészen reggelig szereztek örömet egymásnak, kisebb-nagyobb megszakításokkal.
    Már majdnem dél volt, amikor Szilvia készülődött a délutános műszakra. A nappaliban pakolta el éppen az étkezés után keletkezett mosatlan tányért, és evőeszközöket, amikor a fürdőből kilépő Nóra magára vonta a figyelmét. Nóra lepődött meg jobban, hisz amíg Szilvia jól tudta, hogy valaki Ádámnál aludt az éjjel, addig ő nem sejtette, hogy a fiúnak van lakótársa. Azt, hogy lány, meg pláne nem. Bemutatkoztak egymásnak, de Nóra végig hideg tekinteteivel méregette a lányt. Láthatóan nem volt neki szimpatikus, és azt sem értette, hogy mi okból lakik ő együtt egy fiúval, ha egyszer az nem a barátja. – Azért remélem, nem akarsz ráhajtani – adott hangot aggodalmának köntörfalazás nélkül végül Nóra, kiváltva ezzel a lány ellenszenvét. Szilvia úgy érezte, hogy nem lenne értelme belebonyolódni bármilyen vitába is a bunkó nővel, így inkább szobája felé vette az irányt, de egy halk megjegyzés még így is kikívánkozott belőle. – Kibaszott ribi! – mondta halkan, még pont úgy, hogy ne lehessen tisztán érteni. – Mit mondtál? – kérdezte Nóra idegesen. 

– Mondom, van itt egy kis bibi. – fordult oda Szilvia a nőhöz. 

– Én itt lakom, szóval nem neked kellene megmondanod, hogy mit csináljak és mit ne – vágta hozzá őszinte véleményét Nórához, majd férfiakat megszégyenítő erővel bevágta a szobája ajtaját belülről. 

Nóra nem igazán tért napirendre, ezek szerint nem sokan mondtak még neki ellent, illetve nem sokan közölték vele ilyen egyenesen a frankót.  
    Aznap éjjel, mikor Szilvia hazaért a munkából, karba tett kezekkel Ádám fogadta őt. A lány csak egy halk sziát ejtett el, és próbálta levegőnek nézni a srácot. – Figyu, miért viselkedtél ma olyan gorombán Nórival? – vonta kérdőre Ádám, aminek következtében nagyon felment a pumpa Szilviában. 

– Még hogy én?! Ha én goromba voltam, akkor a kis nőcskéd egy sötét bunkó! Bár úgy néz ki, csak a zsák találta meg a foltját – vagdalózott a lány. – Tudom, hogy érted, és nagyon sajnálom. Valóban bunkón viselkedtem tegnap, amikor magadra hagytalak. – látta be Ádám, szavai hallatán Szilvia lassan lehiggadni látszott. – Hát igen, az voltál, de végül is érthető. Köztünk nincs semmi, így miért is szalasztottál volna el egy ilyen esélyt. – nyugtatta meg a fiút, jelezve, hogy nincs harag. – De mindig így bánsz a lányokkal? Csak mert ez nem szép. Ez egyszer még vissza fog ütni rád. Szerencséd, hogy nem vagyok haragtartó – tett újabb megjegyzést a fiúnak. -  Igazad van ebben is, és valószínűleg a pokolra kerülök majd. De ilyen vagyok. – próbálta humorával oldani a feszültséget Ádám. – Engedd meg, hogy kiengeszteljelek. Holnap átjön Nóri, és szeretném, ha velünk ebédelnél. Tudom, hogy szabadnapos leszel, és rendeltem mexikóit is. Bizony, a kedvencedet. – mondta a fiú, kezét a lány vállára téve. – Ezt jó ötletnek tartod? – kérdezte Szilvia, hitetlenkedve. – Szeretném, ha jól kijönnétek, mert úgy néz ki, ebből lehet még valami komolyabb is, és valószínűleg gyakrabban fog Nóri idejárni.