1897-ben egy új skóciai féri, Robert Henderson az Indian folyó vizében kutatott arany után. Sikertelennek bizonyult kétségbe esett hajszája az aranyért. Azonban egy olyan jelenséget tapasztalhatott meg, ami elrettentette a további kutatástól és visszatért hazájába.

       Ez csak a kezdete volt az aranyláznak, emberek ezrei érkeztek a Yukon folyó területére, a meggazdagodás reményében. 1900-ban már egy várost is létesítettek, ami akkor már állami vezetés alatt állt.

Azzal, hogy Dawsonba megérkeztek a törvény emberei, Bill Haskell és az üzlete nagy veszélybe kerül. Heves viszály alakul ki Haskell a bordélyfőnök és Mills seriff között. Azonban nemsokára rá kell jönniük, hogy egy olyan fenyegetéssel állnak szemben, ami mindkét fél jövőjét és nem kevésbé a városét is megpecsételheti.

       Az első fehér ember megjelenésekor, egy indián sámán megátkozott egy aranyrögöt, amit aztán a Yukon vizébe dobott. A rög rejtélyes módon mindig ott bukkan fel, ahol éppen arany után kutatnak. 1897-ben az Indian folyóban, Alaszkában. Majd visszakerül a Yukon vizébe, Dawson közelébe.

Egy Dyton Utter nevű aranyásó kezébe kerül a rög és ezzel beteljesül az átok. Dytont megszállják a purgatórium démonai és egyetlen céljuk, hogy elpusztítsanak mindent és mindenkit.

Egyelőre megfékezték a démonokat hála Dr. Lyamnek és az ópium injekciónak. De úgy fest, hogy a démonoknak hatalmuk van az állatok felett. És nem okoz gondot nekik az sem, ha gyógyítani kell, egy új porhüvely megszerzéséhez. Ahogy az sem, hogy irányítsák az általuk nemrég a halálból visszahozott Petersont.

Azonban egyre több kérdés vár válaszra.

Vajon mi történik, ha egyszer kiszabadulnak a démonok a cellából? Mi valójában a purgatórium és mit keresnek ott a démonok?

És végül, ha létezik a gonosz, vajon létezik egy természetfeletti jó is, ami megmenti hőseinket a pusztulástól?

Hamarosan mindenre fény derül a következő részekben! 

Béla megjegyezte, a 3.4. fejezetnél, hogy az angol dalszöveg számára élvezhetetlen volt. Íme, itt van a magyar fordítás, remélem kárpótol valamennyire:

Régebben volt kedvesem, de mára már nincs

Mióta elhagyott nem érdekel más

Mióta elhagyott szomorú vagyok

Mert valaki mást jobban szeret nálam.

Zölden nőnek az orgonák, mind szépen ragyognak veled

Magányos vagyok, drágám, mert elhagytál engemet

A viszontlátásig remélem bizonyíthatom, hogy igaz vagyok

És megváltoztathatom a zöld orgonákat piros, fehér, kékre.

A fordításért hálás köszönet a közösség vezetőjének G.P. Smithnek!