Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Amatőr Írók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is, játssz, tölts fel írásokat, képeket, olvass, kritizálj.... és máris részese lehetsz egy fantáziavilágnak, amit az írók közössége teremt.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Amatőr Írók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Sajnos csupán egyetlen történet íródott a versenyre szánt képről, így nem volt nehéz a döntés; Vajon ki is lesz a nyertes!
Trencsényiné Vincze Erika - Megfélelmitve......
Gábor majdnem egy hónapja járt az új iskolájába. Visszahúzódó, jó
tanuló, értelmes gyerek volt.
Már ez nem tetszett sok fiúnak az osztályból. Mindig heccelték
valamivel. Hol az öltözékével,
hol pedig a jó jegyekkel elégedetlenkedtek páran. Mindig azt mondták
ezzel akar bevágódni
az új tanároknál. Ez pedig nem volt igaz, mert első osztálytól kezdve
nagyon jó tanuló volt.
Vissza is sirja azokat az éveket, hisz messze hagyta a legjobb barátait
és Ildi nénit a világ
legjobb osztályfőnökét! Nem is tud nagyon mit kezdeni ezzel az új
helyzettel, de nem akarja
édesanyja szivét sem fájditani, van annak elég baja szegénynek, mióta
egyedül maradt
a két gyerekkel!
Azon a napon suli után a boltba igyekezett, hogy bevásároljon az
édesanyjának, mert most
nem a legjobb állapotban van, olyannyira, hogy még az ágyból sem tud
felkelni.
Érezte, hogy gyors léptekkel sietnek utána, nem akart hátranézni, hátha
csak bebeszéli
magának és még sem őt követik. Sajnos rosszul gondolta, hirtelen
megfogták és követelték
tőle, adja oda az összes pénzt, ami nála van.
-Mit csináltok? Megbolondultatok? - kérdezte riadtan, amikor felismerte
az osztálytásait.
-Boltba kell mennem, anyukámnak bevásárolni!
-Hát persze kisgyerek! El is higgyem! Nem játékterembe igyekeztél? Majd
mi teszünk róla,
hogy ne térj rossz útra! - mondták hangosan nevetve.
-Nem, engedjetek, igazat mondok! Ne tegyétek ezt velem!
Ekkor már érezte, hogy az egyik fiú a zsebéhez nyúl. Istenem! Ott a
pénz, már előkészitettem
az úton, hogy ne akkor kelljen keresgélni! Ezek nem viccelnek, elveszik
minden pénzemet!
-Ne bántsatok! - kérlelte egyre a többieket.
Egy határozott férfi hang állitotta meg a fiúkat. A testnevelés tanár
volt, aki látva, hogy mit
művelnek a tanitványai, rögtön a fiú segitségére sietett.
A fiúk megszeppenve engedték el a fiút és szinte megdermedve álltak
ott, ahogy megismerték
a tanárukat.
-Mit műveltek fiúk? Micsoda viselkedés ez? Kirabolni az új
osztálytársatokat!
Inkább példát vennétek róla, súlyos beteg édesanyja legjobb támasza, s
elvennétek tőle az
utolsó fillérjét is?
-Mi ezt nem tudtuk! - próbált szabadkozni az egyik fiú, de látta, hogy
gyenge próbálkozás
volt, igy hát szemlesütve hallgatta a tanár szavait.
-Holnap találkozunk az igazgatói irodában! - mondta ingerülten a tanár.
-Várj fiam! Elkisérlek a boltig, én is arra megyek! - mondta a szinte
reszkető fiúnak.
-Köszönöm tanár úr, nagyon köszönöm! - mondta elcsukló hangon, ahogy
lépkedett
a tanár mellett.
Szatyorral a kezében indult tovább haza, s egész úton azon gondolkodott,
hogy
nem fogja elmesélni édesanyjának, mi is történt. Nem tenne jót neki az
idegesség!
Mielőtt belépett az ajtón még megtörölgette könnyes szemeit, ne lássa
senki, hogy
sir, elvégre egy nagy fiúnak ilyet már nem illik!
Nagyot sóhajtott, majd benyitott az ajtón.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!