Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Amatőr Írók Klubja

Apához...

13 éve | [Törölt felhasználó] | 17 hozzászólás

Tudod hányszor kezdtem már el, írni?

Neked, hozzád, s nem sírni?

Újra és újra neki fogtam,

De valahol mindig elszúrtam.

A szavak melyek szívemben éltek,

Papírra vetve mind elégtek.

Megtanultam örökké mosolyogni,

Bárgyún az embereket becsapni.

Miután oly hirtelen elmentél,

S többet már nem ölelhettél,

Mindenki feszülten figyelt,

Belül a fájdalom megviselt.

Várták, hogy kitörjek,

Könnyeim közt remegjek.

De csak ültem csendben,

S mosolyogtam szüntelen.

Apa mond, szeretsz még?

A viszontlátásban hinni őrültség?

Hiányod konokul, gyötrelemben,

Mardossa fáradt lelkem.

Bánt, minden perc, mit elpazaroltam.

Minden szó mit ki nem mondtam.

Nem látlak, nem nyerek pillantást.

Hát, mért küldesz kínzó Látomást?

Mond, nagyapa veled van?

Őt látom minden alkonyatban.

Majdhogy egyszerre mentetek el,

Engem itt hagyva, kelletlen.

Tudom, hiszem s érzem.

De szívemben s lelkemben vérzem.

Sikerült, elfogadtam, elengedlek,

Ígérem soha, soha nem feledlek.

Címkék: emlék fájdalom halál hiány megnyugvás szeretet

Kapcsolódó hírek:

Kommentáld!

Hozzászólások

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Bárcsak tudnék sírni... :) úgy Istenigazából.

Válasz

pásztor pálma üzente 13 éve

Torokszorító... én megkönnyeztem.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Ezt nem olvashattad máshol :)

Előzmény

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Azt hiszem én voltam félre érthető.
Azt hogy nem szeretem ha sajnálnak, nem Gráma Béla véleményére írtam, hanem általánosságban, hogy érthető legyen mért ilyen stílusban írtam. Véleményem szerint László pedig arra reagált amit én írtam.
Nem szeretném, ha ebből sértődés lenne, ez legyen a legkevesebb.. :)

Eszter pedig köszönöm :)
Kell a kritika is hisz így fejlődöm, legközelebb jobban figyelek!

Válasz

K. Katey üzente 13 éve

Néhol nekem is akad, de ennek ellenére nagyon szép lett. :)
Amúgy, én ezt a verset valahol már olvastam. Hol olvashattam?

Válasz

Tövisi Eszter üzente 13 éve

Nekem van pár olyan rész illetve szó benne, ami elvesz a hangulatából, ne haragudj. Ez biztos rosszul fog esni, de így érzem. Ettől függetlenül a bánatodat megértem, nehéz feldolgozni egy lánynak az apja halálát. Szép vers, de nem fájdult bele a szívem. Talán azért, mert nem adtad ki igazán az érzéseidet, ahogy le is írod, sírás nélkül akarod tenni. Egy sort sem tudnék anélkül, ha a szüleimről, nagyszüleimről van szó.

A hozzászólásokban folyó vitához semmi közöm, de László! Egy félreértés miatt kilépni? Igazán sajnálom.:(

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Amit viszont nem magyarázok félre az, ha figyeled hogy fogalmaztam meg, akkor észreveszed hogy mit írok.
Remélem ezt nem érted félremagyarázásnak: nem szoktam írni csak keveset amikor elolvasok valamit. Azonban most ki is lépek. üdv mindenkinek.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Nem lihegtem túl semmit. mindegy.

Válasz

Gráma Béla üzente 13 éve

Végigolvasva a hozzászólásokat,csalódottan fogadtam meg,hogy többet nem véleményezek,mert értelmetlenül túl lihegtétek Lászlóval a "sajnálatot"Én épp az ellenkezőjéről írtam,ha újra olvasod rájössz,azt fejtettem ki,hogy korodtól eltérően felnőtt módon viselkedsz,mert általában a te korodban az ilyen eseteket sajnálni valóan állítják be,mintha összeomlott volna a világ.Nem gondoltam,hogy értelmetlenül félremagyarázzátok.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Ez volt a célom :) Örülök, hogy sikerült elérnem :)

Válasz

További hozzászólások

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben