Amatőr Írók Klubja

Ez az évszak ugyanúgy van. Kamasznak, előegyetemistáknak, nyugalmazottaknak. Mindenki láthatja: a legnagyobb közelség a Naphoz, forrongás, léghullám, s kétszer meggondolt látnivalók – pislantásra elillan, vagy életekig szilárd.

Egy kicsit a zsigerek is szusszannának ilyentájt. Mégsem lehet. Se perc se óra nem maradt meg a modernségnek; a légvételek egészséges áramlása, örökmozgók, emberi mókuskerekek; hogy farkatlan patkány faja lehessünk – ez még, hevenyészve, áll. És súlyos gyalu kell, hogy kifektessék.

Mintha a tudathasadás helyett, akár a szegény, koramúlt halandók, paplanvégig nyújtóznának, pezsgő vér, gondok híján boldogok, ha teát kínálhatnak szomszédjaiknak, s önmaguk ott lustulnának a homloklebenyen. Igen, a zsigerek – ők sem jogtalanok az életvesztésre.

A képzelet is így kap szarkalábat: elébb kamasz vízió és szívdobpergés múzsacsókkal ízesítve; egy pici elbújás a koporsóban, fészekben, citadellában, majd levegőt inni üdítőnek – és a bolygónk a törzsvendég! –, s lássunk csodát; a képzelet már diktafonként szuperál – csenget a hitelügyekben, gyermekünk gőgicsélésekor, vagy ha aránk lába duzzog a lakodalomtól (és ha ekkor még ara, sok kérdés marad fenn!).

Annyit mondhatnék még, de ifjúságban is még és máris késő. Úgy írok itt, akár egy gép. A gondolat zavarba ejtő, úgy szeret. Néha kopogtat egy könnycsepp, hogy szeretne körbenézni, ha már úgy csiklandozom. De már ő sem érdekelt. Hova száműzhetném szegényt?

Attól még túl messze állok; miként most a felhalmozott tegnapoktól, s a csinovnyik holnaptól.

Ma mindkettőt terheltem egy kicsit.

Csak kívánjon a sok zsiger továbblépni…

Címkék: alliteráció egyperces elmélkedés filozófia groteszk szimbólum zádori bence

Kapcsolódó hírek:

Atombomba Bébi

Az átváltozás krémje

Átmeneti gyász (Játékra fel!)

Isten hozzád, Karády!

Kommentáld!

Hozzászólások

Zádori Bence üzente 10 éve

A nyár kezdetek óta egy traumás évszak nekem. Fáradt, kimerült, életunt a jellemem. A stílus pedig belém fásult. Talán mert a kimerültség egy szinten tartja az elmém, vagy mert rég olvastam, esetleg csak egy szimpla fejlődés.

Előzmény

Válasz

Légrádi Eloise üzente 10 éve

Nahát Bence, rég olvashatunk tőled! Örülök, hogy nem lett ez hosszú, így elolvastam. Volt benne pár szó, amit már hozzád kötök. Ilyenek: múzsacsók, hevenyészve, gyalu, zsiger, csinovnyik... Lehet, hogy nem is találkoztam ezekkel a korábbi írásaidban, de mégis olyan ismerősnek hatottak. Nem arról van szó, hogy nem használhatjuk ugyanazokat a szavakat a különböző írásainkban, mert ezt nem lehet megvalósítani, hanem arról, hogy kezd kialakulni, vagy inkább felismerhetővé válni a stílusod. Ez persze pozitívum, még mielőtt másra gondolnál. A szöveg középső szakasza számomra nehezebben emészthetőre sikeredett, de a kezdés és a vég nagyon tetszett. Végre egyszerűbben próbálod átadni az érzéseidet, gondolataidat, és felcsillant némi optimizmus is.

Válasz

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben