Köszönöm, hogy olvastátok. Valóban, a 2,5 oldalas terjedelmi korlát nem engedte, hogy úgy kibontsam a történetet, mint tettem azt pl. a Tanya c. horroromban. Nekem is fucsa volt elsőre a párosítás, hogy horror meg egyperces. Meg is jegyezték már páran, hogy miért nem normál novellát kérnek, legközelebb már elvileg azt fognak.
Eloise, jobbulást! Mint mondtam, nem magyaráznám ezt most, mert nem is annyira a cselekményre koncentráltam, hanem a hangulatra. Elvileg a visszajelzések alapján(máshonnan) azzal nem volt gond, bár biztos kellene még hozzá egy lapáttal, hogy átugorja azt a lécet. Viszont a dőltbetűs részekre hadd térjek ki egy percre, mert ez az oldal rendre kibabrál velem, ami az írásaim szerkesztését illeti. Nem egyszer fordult már elő, hogy feltöltés után magától(!) átállítódott a betűtípus vagy a méret. Ezt a mai napig nem értem. Ebben a noviban a dőltbetűs részek is a lány szájából hangzanak, csak valahogy meg akartam különböztetni, amikor a fiúhoz beszél (akivel álmában lép kapcsolatba), attól, amikor csak szimplán meséli a történetet neki. Ellenkező esetben zavaró lehetett volna a stílusváltás és az igeidőváltás is. És itt jön a csavar, amit az oldalnak köszönhetünk, ugyanis néhány dőltbetűs bekezdést kiegyenesített, mert neki úgy jobban tetszik, vagy nem tudom. Zavaró.

Az, hogy nekem tetszett, Róbert, nem írtam. Én akkor lennék megelégedve, ha bekerülne a 13 mű közé, amiket kiválasztanak és e-book megjelenést kap :) Nem azért mert az olyan szenzációs siker, hanem mert akkor látnám, hogy haladok valamerre, nem csak egyhelyben toporgok. Az apróbb sikerek is sikerek, megerősítik az embert abban, hogy jó úton jár. Eddig négy novellám jelent meg különböző online magazinokban, azoknak is örültem, de egy megjelenés(amit nem én fizetek) már nagyobb dolog lenne. Feladni nem fogom, ha nem ez, akkor majd talán a következő... vagy az azutáni. Elvileg 2-3 havonta jelentetnek meg kötetet majd, és várják a műveket. Az első kettőre 130-150 írás érkezett, és azokból választottak ki 13-at. Ez, amire jelentekztem a 3. kötet pályázata, ez az első írásom nekik, de úgy döntöttem, fogok írni a többire is.

Válasz

Elolvastam, tetszett. Röviden.
Bővebben: nekem a horror a kedvenc műfajom (hogy miért, az most nem tartozik ide). A másik dolog, hogy mostanában engem is foglalkoztat a megszállás-megszállottság tárgyköre. Roppant érdekesnek találtam, hogy a megszállott szemszögéből tálaltad az eseményeket. A félelem, amit az ifjú hölgy érzett, tényleg át jött a soraidon.
Ami számomra sajnálatos hogy rövid... Ez most nem kritika (mégis ki vagyok én, hogy kritizáljam a művedet?!), pusztán arról van szó, hogy mind a téma, mind a hangulat olvastatta volna magát tovább is. Persze így sem rossz; minél kevesebb konkrétumot tudunk meg, annál nagyobb a relytéj jelenléte.
Nem tudom, szándékos volt e, de való igaz, hogy a megszállottak többsége serdülő korú lányok közül kerül ki. Szóval rendeben volt itt minden szerintem. De végülis a Te műved, ha neked tetszett akkor minden rendben van.

Válasz

El vagyok tiltva a géptől, mert elég csúnyán lebetegedtem, de most nincs itthon senki, így egy kicsit olvasok, erőm és kedvem is van hozzá, de elsősorban felcsigázott ez a mű. :) Vajon miről fog szólni ez a rövidke horror-egyperces....
A végén kiderült, hogy nem csak úgy leírtál egy gyilkossági eseménysorozatot, hanem ennek oka sőt következménye is lehet. Ha a fiú a gép előtt nyomozni kezd...
A történetet csak félig tudtam egyberakni a fejemben. Jó lett volna több utalás, vagy egyértelműbb szempontok, hogy miről is van szó. A dőlt és a sima betűk jelentőségteljesek, csöppet sem felesleges, ugyanakkor picit zavarossá is tették az értelmezést. Újra kellett kezdenem az olvasást, hogy értsem, ki mikor beszél, és az sem lett volna hátrány, ha ennek oka hamarabb leesik.
Az első pár bekezdés kicsit laposra sikeredett, elvitte a fél terjedelmet úgy, hogy nem kimondottan érdemleges információkkal volt teli. Itt jobban ki lehetett volna használni a feszültségkeltés érzet létrehozatát, hogy jobban lecsapódjon az olvasóhoz a többi történés, ami így nem nagyon váltott ki belőlem sajnálatot vagy együttérzést a család iránt. Még a lányt sem tudtam hová tenni, hogy mit gondoljak róla.
Ezt az egészet egy következő lépcsőfoknak szántad Norbi. A hatáskeltés volt a fő cél, mint következő fok. Eddig csak írtál, közöltél, most meg azt mondod, hogy hatni szeretnél. Talán arra lennél leginkább kíváncsi, hogy ez hogyan sikerült. Azt tudjuk, hogy jól bánsz a szavakkal, amit szeretnél, le is írod, szépen követed a saját koncepciódat. De hogy az olvasó mit vesz észre ebből, nos ez lenne az igazán érdekes. Őszinte leszek, a hangulata megmaradt a normális keretek között. Azaz nem törte át a lécet. Mindig ott lebegett a cél előtt, de nem lépett át rajta. Kívül maradtam. Merészebbnek kellett volna lenned, és kicsit nyersebbnek is. Talán a rövid terjedelem miatt voltál kénytelen összesűríteni minden gondolatot, de szerintem ha párat kihagysz, és a kevesebbet dolgozod ki jobban, akkor az inkább lett volna egyperces, így csak azért az, mert egy perc alatt el lehet olvasni. (nálam picivel több volt.) Esetleg nem volt szerencsés párosítás a kettő: egyperces és horror. Pedig bizton létezik a műfaj, és gondolom, hogy el lehet találni az arányokat... igen, talán ez nem stimmelt.

Válasz

Köszi, hogy olvastátok!
Nos magyarázni nem is szeretném az írást, csak annyit tennék hozzá, hogy elérkezettnek láttam az időt, hogy lépjek egyet azon a bizonyos lépcsőn. Tudjátok, hogy ne csak elmeséljek, leírjak egy történetet, hanem megpróbáljak vele hatást is elérni. A hangulatával. Számomra ez lenne a következő lépcsőfok, mert nem elékszem meg annyival, hogy kitalálok egy sztorit, és azt leközlöm egy nyers elbeszélésben, mint tettem azt eddig legtöbbször. Hogy ez mennyire sikerült ebben a novellában? Lehet, hogy jól, lehet, hogy nem. Nem tudhatom, nem én vagyok az olvasó. A választ meg fogom kapni, mert a mű egy horrormagazin pályázati elbírálása(egyperces horror novellákat vártak) alatt van, igaz, így nem is lett volna szabad közölni máshol, de üsse kő, gondoltam, innen is begyűjthetek pár kommentet :) Az írás több javításon is átesett - heteket vártam vele, mire újra előszedtem, hogy tiszta fejjel tudjam átolvasni, kiszűrni a problémás részeket -, mire elérte ezt, a végleges formáját.

Válasz

Persze sok mindent belelehet magyarázní, hogy nekem hogy tetszett volna jobban, mit kellett volna másképpen írni, hogyan lett volna eladhatóbb, látványosabb rémisztőbb- vagy kevésbé az. De ez már az olvasó fantáziája. Én feltételezem , hogy ezt akartad, és igy megírni - és bár a műfaj tőlem teljesen idegen- tv-ben sem nézek horrort - elfogadom a terméket amit elébem tettél , anélkül hogy egyéni kritikai szempontokat állitanék fel. Nem szeretem a müfajt és ha kivetni valót kersnék akkor azt mondanám , hogy túlságosan meg akartál felelni a müfaj iránt támasztott igényeknek. Én eltudom fogadni így ahogy meg írtad!

Válasz

Egy misztikus horror lenne, ami nem tökéletes ugyanakkor a maga hangulatával nagyon hatásos írás. Lehet, egy picit többet lehetett volna dolgozni rajta egyes jeleneteken, részletesebben leírni,mert vannak, részek ahol mindent megkapok, de van, mikor hiányérzetem van, ilyen a sátras jelenet mikor az apjával végez. Valahogy én abba jelenetben többet éreztem, valami anyai bölcsesség vagy valami szülői hatás illet volna bele a sztoriba.
Próbáltam magam meggyőzni arról, hogy a lány elmebeteg és ez az egész a betegségének a következménye aztán a végén jött, hogy a lányt tényleg valami sötét erő szállta meg. Igazából, ha végét kivesszük, akkor a történetet kétfélekép is lehet értelmezni.
Bajban vagyok, mivel nem tudom eldönteni, hogy mit is gondolok, mivel minden benne van, amit szeretek az írásaidban, ugyanakkor ez a sötét erő dolgot nem tudom hova tenni. Nem lenne rossz, sőt jó lenne, ha lenne egy folytatás. Ahol kiderülne, hogy mi is ez az egész, és ha jó fel lenne építve akkor azt mondanám egy remek,zseniális írass. De így hogy pontosan nem tudtam, meg hogy mi ez egész ami megszállta a lányt így egy picit sablonos. Mi történt a lánnyal, mi az egész? Megszállta az ördög vagy hasonló. Ennyi? Ezt sok helyen láttam, és nem fog bennem mély nyomot hagyni. Persze ezt a történetet nagyon sok irányba lehetne folytatni. És kéne is hozzá a folytatás, mert ha úgy nézzük, hogy a srácnak az álma igaz és tényleg a lány szolt hozzá akkor hiányérzetem van, De ha ez csak szimpla rémálom, akkor ez teljesen rendben van a történet.
Az előző durvább írásaidhoz képest itt a gyilkolás maga visszafogottabb lett, de sötét hangulat volt, és remekül tálaltad azt fajta kiszolgáltatottságot, amit a lány át élt.
Nem volt rossz írás.

Válasz