Néha kimenőt kaptunk , máskor nem, de mi ettől függetlenül egyre gyakrabban jártunk ki a városba.Tulajdon képpen nem a ki --és bemenetellel volt a probléma, hisz azzal a kutya sem törődött, mert katonák, civilek  egyaránt lakták a tábort. A gond ott kezdődött, ha avárosban talákoztak velünk  a megengedettől eltérő útvonalon, netalán kocsmában, és urambocsá'  , részegen, akkor a legszigorubb büntetésben részesültünk. Első alkalommal tiz nap a helyőrségen, második alkalommal  hat hónap a büntetőszázadnál. Harmadik alkalom  nem volt. Egyszer-- amikor kint csavarogtam-- teljesen felvértezve , kimenöpapirral, fényesre vikszolt bakanccsal, frissen vasalt sapkával, hiánytalan gombozattal, egy templomot láttam , tárva nyitott ajtóval. Távolról sem hasonlitott a vidékünkről ismeretes templomokhoz , de templom volt, és én bementem. Félre huzódtam egy sarokba ,és elmondtam a magam imáit. Nem keltettem semmi feltünést abba a néhány emberbe aki éppen a templomba tartózkodott.Nem verték félre a harangot ,és a mennyezet sem szakadt le. Talán még a Jóisten is jó néven vette, hogy  nem a tengerész kocsmába mentem , hanem az Ő házába. Én mindenképpen  tisztábbnak és könnyebbnek éreztem magam.

               Kifelé jövet -- épp a templomajtóban, járőrszolgálattal találkoztam.  Igazoltattak , és megkérdezték ittam -e . Az ajtóra mutattam , ahonnan éppen kijöttem , és csak annyit mondtam , hogy most valami egészen  más hiányzott mint az ital. Végignézett rajtam gúnyosan a tiszt, majd megvetően kijelentette: Gyenge a politikai  felvilágositó munka a hadseregben.(Nem is csoda , volt amikor én tartottam)

                Délutánra járt az ídő, az őrjáratok szaporodtak , már kétszáz métert sem lehetett megtenni igazolás nélkül  abban a zónában.Valami újságot , valami olvasnivalót szerettem volna még venni , lehetőleg magyarul, de ez csak híú ábránd maradt  ezerkilencszáz hatvannyolc nyarán Dél-Mangálián.

                 A város szélén volt az  ugynevezett tengerész kocsma, ide elsősorban tengerészek jártak-- vedelték a rumot-- de ha hely volt akkor bárki bemehetett egy  rumra ,vagy egy sörre. A baj akkor volt, amikor a rum  és a sör hatása a csúcsokra hágott, ilyenkor elszabadult a pokol, és parázs verekedések , késelések kezdödtek a kocsmában , és folytatódtak annak környékén. Egy ilyesmi látszott kibontakozni most is, olyan harminc-negyven  tengerész és nem tengerész , valamint civil között. Nem akartam belekeveredni, ezért egy utcával hamarabb tértem le, és a hosszabb utat választva igyekeztem állomás helyünkre. A gyalogos járőrökön kivül, autós  járőrök is cirkáltak, Észak , és Dél- Mangália között. Pobedájuk motorjának zugását kilóméter távolságból megtudtuk különböztetni, ilyenkor katonás gyorsasággal vetettük magunkat az útszéli árokba, és addig vesztegeltünk ott ameddig a Pobeda  látószögéből kikerültünk. Mert akit megfogtak, és nem voltak rendben a papirjai annak a hátralévő katona ídeje " gumivá "változott vagyis mgnyúlt néhány  hónappal , esetleg évvel. Mindezek ellenére voltak  bátrak és még bátrabbak. A még bátrabbak  civil ruhát öltöttek, fölényes biztonsággal közlekedtek, udvaroltak ,  sőt kocsmáztak. Vesztükre! Ahogy beléptünk a nyárba, az  ellenőrzések szaporodtak , és a büntetések  szigorodtak.Néhányan , a még bátrabbak közül másfél év  büntető századi szolgálattal  toldták meg  katona idejüket.

                  A büntetés  letöltésében , végrehajtásában alkudozásnak helye  nem volt a tiszt  elvtársak körében sem. Rosszul járt egy vadonatuj tiszt, aki olyan háromheti szolgálat útán bálba kivánkozott a közeli faluba. Ezért nem is lett volna semmi baj, de ez a legény borozgatás közben úgy érezte , hogy  megemelkedett a rangfokozata, és minden pohár elfogyasztása után egy csillaggal több jelenik meg a vállán. Ez sajnos csak neki tünt úgy, ennélfogva , parancsolgatni kezdett, hogy oltsák el a villanyt, a zeneker játsza azt amit ő mond, és általában minden úgy történjen ahogy  ő elképzeli és parancsolja. Persze, a rendezők  nem fogadtak szót neki. Erre ő elővette  szolgálati pisztolyát, hadonászni kezdett vele. Félő volt , hogy lőni is fog.  A rendezőknek csak nagy erőfeszitések árán sikerült, ártalmatlanná tenni a megrészegedett, feldühödött tisztet. Kisvártatva megérkezett a helyőrség és megkötözve vitték el a bálozó legényt. Ekkorára már  egy lány sem tartózkodott, a bálnak otthont adó helyiségbe-- igy már legfennebb egy kanbulit lehetett volna összehozni, de ahhoz sem volt már  kedve senkinek. Attól fogva nem láttuk többé, majd csak a hir jött el -- amit felolvastak nekünk--hogy öt év börtönbüntetést kapott-- és igy jár az aki összetéveszti a népi mulatságot a néphadsereggel!