Ó drágám, én olyan boldog vagyok! Szerelmem... Igen, én is szeretlek téged! Akkor felbontom a pezsgőt, rendben? Ideadnád a dugóhúzót? Köszönöm édesem… hoppá! Bocsi a csempéért. Ez eldurrant… höhö. Hogy? Ezt komolyan mondod, Joli? Jó, jó, persze, igazad van… Nem, nem vagyok igénytelen. Máris feltakarítom… Már mondtam, hogy elnézést! Jézusom! Nem is tudtam, hogy ilyen indulatos is tudsz lenni. Na, meg is van. Elhárult a fertőzésveszély. Csak poénkodtam, ne nézz már ilyen csúnyán! Na, gyere ide, édes. Gyere, adj egy csókot! Imádlak. Én vagyok a legszerencsésebb férfi a világon. Jajj, te gyönyörűm! Az én habosrolóm, az vagy, igaz?... Mondd, ne avassuk fel az ágyat mindjárt az első nap?... Értem! Nem, nem, nem! Igazad van. Előbb beszéljük át a szobák berendezését. Akkor, kezdjük mondjuk a konyhával?... Jajj, hát hogyne! Teljesen jogos. Ne haragudj, hát persze, hogy a konyhát te rendezed be. Abszolút egyetértek. Nem is tudom, hol járt az agyam az előbb. Na, ne vágj már ilyen morcos képet! Kicsi szívem! Imádlak… Gyerekszoba?... Öööö, hát… az igazat megvallva, most megleptél. Miért kéne máris megvenni a bútorokat, hiszen nem vagy még terhes?... Végre! Végre megkérdezted valamiről az én véleményemet is. Nos, arra gondoltam, hogy addig, amíg nincs rá szükség, kialakítanám magamnak… Nem, nem dolgozó szobának, hanem amolyan pihenőhelyiségnek. Tudod, hogy néha tudjak hol lazulni, ha egy kis videójátékra vágyom, vagy éppen egy kis magányra van szükségem… Hát, neked ott lesz a konyha vagy a nappali… Ezt most miért vágtad hozzám? Joli, ez egy kés volt! Mi van, ha az éles vége kap el?... Na, jó, lapozzunk! A gyerekszobára még visszatérünk. Akkor a hálószobánk. Lássuk csak! Én arra gondoltam… Hogyhogy az nem jó? Még el sem mondtam az elképzeléseimet… Minek? Virágoknak kell a hely? Na de az összes hely? Hát… nem is tudom. Én azért szerettem volna a számítógépet magam mellett tudni, de rendben, üsse kő! Majd teszem a nappaliba… Mi az, hogy ott sem fér el? Az a nappali kétszerese a szobánknak!... Nem érdekel a citromfád! Feldühítesz! Ez így nem igazságos! Mutathatnál egy kicsit nagyobb kompromisszumkészséget… Igen, határozottan úgy gondolom!... Állj már meg, mit csinálsz azzal a tollseprűvel?! Hé! Teszed le!... Au, ez fáj, Joli! Az ég szerelmére, állítsd már le magad!... Most nézd meg, vérzik a könyököm!... Mi az, hogy ne sírjak, mint egy kis picsa?... Nem, nem vagyok rinya pina!... Figyelmeztetlek!... MIT FOGSZ CSINÁLNI?! JÓL HALLOTTAM?! TE ŐRÜLT VAGY! NA, ÉN ELHÚZOK INNEN!!! (ajtócsapódás-lobbi-lépcsőház-földszint-recepció)

Kérem! Kérem, idefigyelne egy kicsit?!... Ez vészhelyzet, a francba már! Tegye le azt a kurva telefont!... Igen, igen, igaza van uram. Ne haragudjon a minősíthetetlen modoromért, de a helyzet kritikus… Persze, hogy elmondom: A feleségem meg akar ölni! Most fenyegetett meg! Azonnal hívja a rendőrséget! Azt mondta, hogy patkószeget ver a fejembe, ha tovább ellenkezem vele.