Te, velem jössz 9.

           Szeréna is emelgette a fejét , ami elég nehéznek bizonyult, a házi pálinka és konyak után. Ha most józan lett volna akkor bizonyára azon kezdett volna gondolkodni , hogy vajon mennyi  lehet a házipálinka és konyak fajsúlya, mondjuk az ólomhoz viszonyitva. És bizonyára azt állapitotta  volna meg , hogy túl nagy különbség nem lehet köztük. Legalább is jelen pillanatban azt érezte , mert többszöri próbálkozás után is, csak addig tudta felemelni a fejét, hogy szemeit tágra nyitva meg tudja állapitani , hogy amikor letette a fejét az asztalra, akkor már Rodika ott aludt a másik íróasztalon.

- Úgy emlékszem , hogy némi affér is kialakult közöttünk- gondolkodott Szeréna- bár nem igazán tudom ,hogy hogyan kezdődött. Arra még emlékszem , hogy egymás mellet ültünk, és disznó vicceket hallgattunk, aztán meg már meséltünk is - és ha nem tévedek akkor egy két szerelmi kalandom mesélésébe is belekezdtem, de hogy befejeztem volna arra nem emlékszem. Arra is emlékszem, hogy  hoppon maradtam a főkönyvelő miatt, mert hazavitette magát a drága. Pedig én úgy emlékeztem hogy valami etyepetyéről volt szó - a buli után -  de az is lehet , hogy csak én álmodtam ezt igy, ebben a formában és csak annyi valóság alapja van amenyit én beleképzeltem.

Felemelte fejét, és körbe nézett. Vajon hol lehet ez az öregedő gésa? Csak tán nem összejött neki valami?- mert arra világosan emlékszem , hogy mondta , neki is kilátásban van valami  lepedőakrobatika. Igazán szólhatott volna ! Persze azok után amit egymásra pakoltunk - világosodott meg Szeréna agya. Biztos ő kezdte, én nem  szoktam kezdeni, én tudom magamról. De mi lesz, ha folytatása lesz? Erre nem is gondoltam. Hiszen én új vagyok , ő meg kitudja, hogy mennyire van beágyazódva ebbe a kollektivába? Beágyazódva?- érdekes akár szó szerint is vehető. Egyelőre elég nehéz a fejem, ki kell próbálnom , hogy a járásom mennyire stabil. Ha a padló deszkáinak illesztési vonalán egyenesen végig tudok menni, akkor semmi gond, akkor lassan indulhatok  hazafelé. Szeréna megpróbálta a lehetetlent - végig akart menni  egy egyenes vonal mentén. De ez nem sikerült, mert amikor a tükör előtt haladt el, a tükörben egy oroszlánfejet látott, nem is akármilyet, hanem egy him oroszlánfejet amelyiknek sörénye jobban szét sem zillálódhatott volna.

           Igy nézett ki  kivűlről , de belűl sem lehetett rendezetteb, mert ott még nagyobb behatások domináltak, mint ami kivűl volt látható. Persze ami kivül percek alatt orvosolható azt belül sokkal nehezebb normális állapotba hozni , mert egyszerüen nincs hozzáférhetőség , csak különféle gyógyszereket lehet kipróbálni , ami adott esetben , többet árthat , mint használ, amenyiben  a bent lévő alkoholgőzzel reakcióba lép. De hagyjuka kémiát mert itt sürgősen megoldást kell találni.

 - Legelőször rendbe kell magam szednem  - ebből az oroszlán sörényből kéne egy hóditó frizurát csinálni - ki tudja kivel hoz még össze ez szürkülő májusi este. Aztán a fizimiskámra is ráférne egy kis frissités, de az nem gond hiszen folyik a viz a csapból. Ezzel két kezét teleengedte vizzel,és arcára löttyintette.

Jóleső érzés futott végig rajta, egészen a kis lábujjáig , és vissza. Érezte , hogy életfunkciói normális ütembe kezdenek beindulni. Na még egy próba a vonalon való végiggyalogláshoz. Sikerült . Egy lépéssel előrébb vagyok -  de hol lehet ez a  gésa maradvány, azért igazán szólhatott volna , hogy ő elmegy  -akkor talán én semmaradtam volna itt.

           Már egészen normálisan próbált a memóriájába kutakodni, hogy kibányásszon valami használhatót arra az esetre , ha ismét szóba jönnek a buli után elhangzott szavak, amiből csak annyi maradt meg , hogy nem a barátság és a kölcsönös tisztelet jellemezte azokat.

           De nicsak ni, mi van ott a Rodika székén?  Hát persze - a táskája. Ezek szerint két dolog történhetett , vagy olyan részegen ment el , hogy itt felejtette, vagy még itt van valahol. Hogy ott felejtette volna azt a kérdést hamar elvetette,mert eszébe jutott , hogy vele is megtörtént már néhányszor , hogy önkivületi állapotúra itta magát, de hogy a táskáját ott felejtse valahol, az még soha sem történt meg vele.

           Itt kell lennie valahol a közelben! De hol? Illemhely - megnézem!- és már indult is. Néma csend, rajta kivül senki. Na jó akkor legalább én megkönyebülök egy kicsit - rám fér. Különben olyat is hallottam , hogy az embernek a vécekagylón ülve születnek a legjobb gondolatai. Milyen jó volna ha ez most beigazolódna. Hoppá, meg van! Hogy ez  eddig nem jutott eszembe, tiszta hülye vagyok. Hát igazán gondolhattam volna , hogy hova mehetett.

            Szeréna hamar végzett a toaletten, és súlyos lépésekkel megindúlt a lépcsőn a protokoll terem irányába.