A mi utcánk 6.

           A szembe szomszéd, Kátya és Okszána anyját Nagynéninek hivták,a gyerekek, a felnőttek meg csak Nagynénak.Történetünk idején férfiembert nem nagyon láttunk a házuk körül , de ez egyáltalán nem tünt fel , mert nem ez volt az egyetlen háztartás ahol az asszony végezte a férfi munkát is. Nagynéni tenyeres talpas aszony volt, aki egyedűl vitte a gazdaságot, és nem okozott neki gondot , hogy az istállót kitakaritsa  a két tehén után, és a ganét letolja talicskával a kert elejébe. Azt viszont látni kellett , hogy a korabeli asszonyok nem nagyon tárgyaltak vele, a Jó napot-on kivűl nem nagyon, bővitették vele  a szót. Ennek okát sokan tudták, de  nem kötötték a gyerek orrára.

           Egy rövid időre el is feledkeztem a dologról, de amikor megláttam a gyönyörű lányokat , újfent fúrdalni kezdte a kiváncsiság az oldalamat.  A fiákeros Baloghéknak is volt egy  szép lányuk Katóka akivel mindennap játszottunk egy kicsit, mert Katóka inkább velem játszott mint a szembeszomszéd lányaival. Ez is furcsa volt mert abban a korban, lányok a lányokkal, fíúk fíúkkal játszanak. Aztán meg tudtam Katókától , hogy az anyukája nem engedi játszani a lányokkal,de nem mondja meg hogy miért, csak mindig azt mondja , hogy majd ha nagyobb lesz.

          Úgy éreztem , hogy szövetségesre találtam Katókába, mert ő is szeretett volna megtudni valamit a szomszéd családról. Ezek után szinte napi rendszerességgel  érdeklődtünk egymásnál , hogy ki tudott meg valamit a titokzatos  lányokról , és az édesanyjukról. Sokáig semmi sem  történt -- de egyszer Katóka azzal keresett meg a keritésnél , hogy tud valamit, és el is mondja ha akarom. Már hogy ne akarnám tudni, és fülemet  rátapasztottam, az elválasztó kerités deszkáinaka résére. Katóka suttogva mondta : Kátyának meg Okszánának nincs apukája.

--Ez minden?-- kérdeztem 

-- Igen.- mondta Katóka.

--Az nem lehet, bölcselkedtem én , hiszen minden gyermeknek , van apukája.

         Ezzel annyiba is maradt a beszélgetés és én sajnos továbbra sem tudtam meg   semmit erről a számomra furcsa helyzetről.Ezért aztán nézzünk szét mivel foglalkozik Gombos  Tercsi.

           Íde kivánkozik egy másik történet, mert időben pontosan ide illik. Akár úgy is mondhatnám, hogy ez is korhű történet. De melyik nem az? A kenyér bolt épületében volt egy  agitátor iroda, ahol mindennap , este hat órakor megjelent Gombos Tercsi az agitátor, és felvilágositó munkát tartott mindenkinek  aki oda betévedt , vagy behajtották. A felvilágositó munkát azzal kezdte , hogy megygyújtotta  negyven watos égőt és máris "fényárban úszott" a terem. A következő fázis az volt , hogy fát tett cserépkályhába,és egy kicsit nyitva hagyta annak ajtaját, az illuzió kedvéért , hogy ha az agitálandó személyek nem is érzik a meleget , legalább lássák , hogy ég a tüz.

          Gombos Tercsiről mindenki tudta , hogy analfabéta és két évvel korábban, még a téglagyárba  rakta a nyerstéglát , a maga százhúsz kilójával, de jó  beszélőkéje volt  és ezért kiemelték. Mert akkor az ílyeneket kiemelték, mert ílyenekre, sőt ezekre volt szükség. Gombos Tercsi több tanfolyamon vett rész ahol  megtanitották az olvasás alapfokú ismeretére. Ez már elég volt arra, hogy két óra alatt otthon a petróleumlámpánál már eltudott olvasni egy hasábot, ha nem zavarták. Ha zavarták akkor inkább nem olvasott(silabizált , szótagolva  olvasott), és sokan észrevették azt is , hogy már nem  tartja forditva az újságot a kezében  , mint agitátorsága kezdetén.De azt is el kell mondanom , hogy a  kályha eredetileg a bejárati ajtó mellett volt , de átrakatták a terem másik végébe , mert ameddig hátúl volt,addig  az embereket nem lehetett előrébb csalni, mert ők tulajdonképpen nem a Gombos Tercsi dumájára voltak kiváncsiak , hanem önkéntesen űltek be a terembe , mert  ott nem fújt a szél mint kinnt a kenyérbolt előtt, ahol várták , hogy megérkezzen a barnának becézett fekete kenyér. A kenyeres bolt ajtaja lakatra volt zárva, és csak egy  harmincszor harmincas ablakocskán adták ki a kenyeret. jegy és pénz ellenében.Nem részletezem, azért azt elmondom , hogy Gombos Tercsi, ha elragadtatta magát, akkor gyönyörű meséket tudott mondani a Szovjetunióról, majd egy hirtelen átmenettel --szószerint:Banikért(aprópénz) fogunk vásárolni elvtársak , banikért, mert a kommunizmusban mindenkinek jó lesz , főleg a munkásoknak.Elvtársak!- Mi kommunisták ha akarjuk , akkor, akár a napot is megtudjuk állitani az égen!

          Erre mondta apám --aki testközelből látta a kommunizmust a Szovjetunióban-- a napot azt nem tudjátok megállitani  de az időt, azt igen , sőt visszafelé is tudjátok forgatni a fejlődés  kerekét.