Te,velem jössz 19.

            Ma nálam lesz a mesedélután, és bevallom őszintén hogy egy kicsit irigyellek is , hiszen úgy tudsz mesélni , hogy már-már az az érzésem , hogy lekellene írnom az egészet, hiszen az életed egy kész regény -inditotta a beszélgetést Szeréna

- Na, te sem panaszkodhatsz - fiatal korod ellenére sok mindenben volt részed, most éppen azon gondolkodom, hogy mi volt a több, a jó vagy a rossz az életedben.

- Nem tudom, nem hiszem, hogy azt egyáltalán mérni lehet,  mert az emberek sok esetben ami nekem jó, azt ők  rosszként lajstromozzák, és ez forditva is igaz lehet. És most pont  életemnek egy olyan szakaszáról fogok beszélni, ami joggal illethető akár jó , akár rossz jelzővel.Igy utólag már nem vagyok magamra bűszke. Embere válogatja!

És hidd el azt is hogy ezek olyan dolgok , amiről még soha nem beszéltem senkinek mert még soha nem találtam egy olyan valakit, aki szivesen meghallgatott, netán együttérzéséről biztositott  volna. Azt hiszem, te tudod jól , hogy miről beszélek.

 Ott tartottunk , hogy elmeséltem neked a nővérem elvesztését. De nem csak őt vesztettem el , hanem elvesztetttem anyámat is apámat is. Persze képletesen. Anyám soha sem tudott úgy rámnézni , hogy ne a nővéremet lássa bennem, apám meg rám sem birt nézni, mert a mindennapos részegség úgy elboritotta az agyát , hogy talált összefüggést köztem és nővérem halála között. Ez is képtelenség volt, de amikor részeg volt - és sokat volt az - akkor hitt a maga fabrikálta összfüggésekben ami szerint én is közreműködője vagyok a nővérem elvesztésének. Na, ebbe  fáradtam bele és kerestem az alkalmat , hogy mi előbb elhagyjama szülői házat , ahol egy idő óta nem volt egyéb, csak gyász ivászat, és veszekedés. Nem egyszer fordult elő , hogy engem kiáltottak ki hibásnak, sőt, bűnösnek, mert pont akkor nem voltam a nővérem mellett. Előbb egy barátnőmhöz költöztem, és azonnal munkába álltam egy szőnyegkészitő kisipari szövetkezetbe. Elkezdtem tanulni a mesterséget, és szépen haladtam is -  három hónap után már kisebb munkákat már egyedül is rám biztak, amit sikeresen meg is oldottam.

          Persze ott is ment a pletyka rendesen  és az eltelt néhány hónap alatt már ismertem a szerelmi szálakat, az  összfonodásokat,  és volt szerenecsém intrikákat is megtapasztalni. Ha eleinte ismeretlen fehér foltokkal teli térkép volt a munkahely, most már kezdtem telerajzolni a fehér foltokat eseményekkel. Nagyobb részt idősebbek nők dolgoztak , de volt azért egy kettő fiatalabb is, akik pályázott a fiatal főnök kegyeire akinek most éppen volt babája. Nekem sem volt közömbös , de túl tapasztalatlan voltam az efféle ügyekben - ma már az ilyesmi nem okoz gondot, amint az elmeséltem neked a múltkor, amikor a cégünknél való felvételizésről  beszéltem..

          Szóval , úgy tapasztaltam meg ezt világot , hogy úgy van megalkotva , hogy  rövidebb , vagy hoszabb úton mindig minden valamilyen formában kiderül. Hát itt is kiderülteka disznóségok mert az éppen aktuális  fönőkszerető,  férjhezmenni készült, vagy csak azt hiresztelte , és emiatt szakitott a főnökkel, vagy a főnök vele . Hogy mi volt az igaz belőle az titok maradt egyelőre , de tény  és való , hogy a hölgyemény nem ment férjhez, de az elnök elvtárs sem fogadta vissza.

          Körülbelül ezidőtájt kezdte érdekelni  az elnök elvtársat szerény személyem - de nem is anyira személyem, mint a formám hátulnézetben.Igy igaz többet lázott ilyen pozicióban.  Valami megtetszett neki bennem, mert rövidesen magához kéretett, és érdeklődni kezdett , hogy milyen mértékben, és minőségben  tevékenykedtem az ifjusági szervezetben középiskolás koromban. Meg válaszoltam a kérdést - az akkor ha dicsőségnek nem is, de semmiképp nem számitott rossz pontnak. Egész, iskolai bűrósági tagságig emelkedtem( ma már úgy mondom sülyedtem) de akkor nem volt más alternativa , úgy hogy még az is elképzelhető , hogy az érettségit is  "politikai" tevékenységemnek köszönhettem.  Kit érdekel ez manapság? - gondoltam. De nem jól gondoltam, mert az elnök elvtárs közölte velem, hogy rövidesen indul egy hathónapos tanfolyam, úgy nevezett párt iskola, ahol a jövő párt embereit  képezik ki. Annak elvégzése után a ranglétrán addig lehet mászni amig csak nem kezd szédülni az ember.

             Szövege közben, szinte vetkőztetett a tekintetével , én meg igyekeztem nem többet takarni magamból, mint amennyit feltétlenűl illett. Még sohajtottam is egyet, mert tudtam, ilyenkor a mellkasom úgy kitágul hogy mélyebben megnyitja blúzon dekoltázsát ennélfogva mélyebb betekintést enged a kiváncsi férfiszemnek.

              Ekkor már a barátnőmnél laktam aki időseb volt nálam,  és szinte remete életet élt. Csak nagyon ritkán volt szüksége férfira, ilyenkor megkért , hogy azokban az órákban ne tartózkodjak otthon.ILyenkor meglátogattam szüleimet akik , ha mérsékelteben is de még mindig a mély gyász álapotában voltak. Az elnök elvtárs kezdte sűrgetni a dolgot én meg úgy gondoltam , ha neki olyan sűrgős akkor talán én is kicsavarhatok belőle valamit -  mondjuk egy iróasztalt székestől - lehetőleg kevés munkával. Ehhez ki is találtam egy mesét, mi szerint egy ideje a szőnyegszövés - a különböző szinek állandó kezelése,figyelése és helyre rakása,  alaposan megviselte a szememet , ezért ha lehetne akkor talán, valami más beosztást nagyon szivesen vennék mert nem szeretnék túl korán szeműveget viselni , mert ugyebár az öregit. Ezt a tésztát sikerült nagyon alaposan be adni neki, amit azzal honorált , hogy egy hét mulva , én számláztam és elődöm szőnyeget szőtt. Egyébként értett hozzá, ő is ott kezdte.

- Jajj ne is mond , hogy nem tudsz mesélni , mert legalább olyan jól mesélsz mint , én -  de szerintem jobban.