Te, velem jössz 18.

           - Ha kiváncsi vagy sorsom további alakulására akkor úgy készülj,hogy holnap nálam tartunk egy pletykapartit, azt viszont , nem tudom garantálni , hogy ez valami vidám történet lesz, bár az sem zárható ki teljesen, mert a vidámság nagyon fontos - látod most is honnan indultunk, és mégis nevetve fejeztük be a mai beszélgetést -  mert ha az ember hagyja magát  szomorú dolgokkal,  saját bajaival körül bástyázni akkor úgy megkeseredik , hogy már a cukornak sem lesz édes  ize. Aztán másnap  Rodikánál folytattáka tereferét. Szerényen de izlésesen berendezett kétszoba konyhájában - nagyon látszott hogy nem belakott. Egyedül élt itt  mostanában. Alig egy éve. Nagyobbik lánya két éve Kanadába ment férjhez, a kissebbik a tavaly. Azóta volt néhány barátja, de a mostani Janika  mutatkozik a legstabilabbnak. Beosztásuknál fogva fogva, gyakran járnak együtt kiszállásra, ilyenkor azontúl , hogy kielégitik vágyaikat - megkimélik otthoni ágyaikat.

         - Na jó nekem abban az időben semmi panaszra nem volt okom azonkivűl, hogy nem lehetett hozzájutni semminemű óvszerhez, és bármennyire is szerettünk volna áldozni a szerelem oltárán, ezt nagyon visszafogottan, félve és a befejezés előtti vészfék behúzásával oldottuk meg, ami sajnos egyikőnknek sem hozott egy varázslatos élményt, és keserű szájízzel fejeztük be  szerelmi tevékenységünket. Persze ez most hülyén hangzik, de huszonegyévesen két gyerekkel, fiatal férjjel és  egészséges libidóval nem volt ez olyan egyszerű, mint amilyennek látszik mostanában.

           Mikor a gyerek- a kissebbik - féléves lett elköltöztünk abba a lakásba, ahol  előzőleg laktunk.  A szomszédok a régiek voltak, csak egy új  fiatal házaspár költözött oda. A férjem  dolgozott , én még  nem. Rengeteget sétáltam a gyerekekkel - egyelőre nem adtam, bölcsődébe , óvodába, mert úgy egyeztünk meg a férjemmel , hogy majd egyszerre mind a kettőt. Egyik kicsi, másik pici mondták a szomszédok , és néhány rosszindúlatu megjegyzés is eljutott a fülembe, ami valami olyasmit fejezett ki,  hogy előbb utóbb összehozunk egy női kosárlabdacsapatot, ha így folytatjuk. Igaz, az ilyen pletykát terjsztő nő is  túl volt már a fogamzási  életkor normális idején, egy nem túl jól sikerült fiú gyermek anyjaként. A nem jól sikerült dolgot úgy értettem , hogy a kisfia aki már a tizenhatodik éve felé közeledett -  borzasztó csúnya járása volt , a bal lábával erősen, jól észrevehetően befelé járt.Ezt a járást egyértelmüen az édesanyjától örökölte. Az volt az érzésem , hogy a hölgyet " fénykorában" sem kapkodták jobban, mint télen a szalmakalapot. Nem tudtam rá haragudni, mert arra gondotam , hogy elég baj az neki , hogy mellőzik - és minden valószínűség szerint ez váltja ki belőle az ilyen rosszízű megjegyzéseket. Be vallom azt is hogy nem esett jól - de mivelhogy az ilyesminek már voltak előzményei nem vettem túl komolyan , hiszen beszélni mindenki  tud aki nem néma. Igy fogtam fel a dolgot , és közben mindent megmozgattam , hogy valahonnan -  bármi áron óvszert, vagy tablettát szerezzek be.

               Előszöra fiatal anyukáknál érdeklődtem, hogy ők esetleg honnan szerzik be. Nagyobb részük szomorúan vallotta be, hogy sehonnan és ez nagyon rányomja bélyegét a házasságukra, mert hetek telnek el , hogy nem élvezhetik  ki végig az együttlét örömét.

               A férjemet is biztattam , hogy nézzen utána ő is, hátha neki sikerül - ellenkező esetben, szerelem megvonás lesz. Még kimondani is nehéz volt , hisz én legalább úgy vágytam rá mint a férjem.

               Egyszer aztán valaki felvilágositott, hogy a határ közelébe található városokban, hozzálehet jutni az effajta szerekhez , illetve óvszerhez , mert oda behozzák. Érdekelt a dolog, de azt nehezen tudtam elképzelni , hogy ilyesmiért  elutazzon az ember kétszáz kilómétert. De ugyan akkor meg kellett lássam benne az üzleti lehetőséget. Újfent megkerestem az illetőt, hogy pontosan mondja meg a várost, mert megszeretném beszélni a férjemmel , hogy esetleg elmennék és beszereznék  egy nagyobb tételt, hogy egy darabig ne legyen gondunk - legaláb az ilyesmire.

                Ekkor már a nagyobbik lányom ötéves volt a kissebbik meg három és fél. Vidám óvodások,bölcsődések voltak voltak, és én is visszamentem dolgozni már egy jó ideje. A két nagyszülő sokat segitettt a továbbiakban is, és régebbi elméleteiket is elfeledték , azóta amióta elköltöztünk a közelükböl. A férjemmel eldöntöttük , hogy kiveszek két három szabadnapot, és elutazok Temesvárra  óvszer beszerzési utra. A férjem nevezete ezt a kiszállást így. A gyerekeket, vitték hozták a nagyszülők, és sütöttek- főztek felváltva  a férjemnek , meg a gyerekeknek. Én, életemben először, egyedül utaztam a nagyvilágban,  egy elég különös vásárlási céllal, amit anyosoméknak nem mondhattunk meg mert azok egész biztosan fölöslegesnek tartották volna.

                 Elég furcsa helyzetbe kerültem , mert fogalmam sem volt , hogy müködik az ilyen dolg. Odamegyek valakihez és megkérdezem , hogy nincs- e véletlenűl néhány tucat óvszer esetleg védő tabletta a zsebében.  Egész uton ezen törtem a fejem, anélkül , hogy eszembe jutott volna valami okos dolog. De a kocka el volt vetve, ezért mikor leszálltam a vonatról a temesvári állomáson, azonnal szelektálni kezdtem az embereket, Előbb az idős embereket és asszonyokat szűrtem ki, mert tudtam ,hogy azok már nem igazán érdekeltek az ilyen természetű dolgokban. Fiatal lányokhoz sem ragaszkodtam mert  tudtam , hogy azok úgyis letagadják még ha tudnak is valamit. Ezen okfejtés után megcéloztam egy harmincs nőt - akinek gyűrű volt az ujján, és  meg kérdeztem , hogy: hol találok egy patikát , ugyanis valami tablettát szeretnék venni. A kérdés efféle feltevése igencsak szándékos volt mert tudtam , hogy akkor előbb - utóbb megkérdezik , hogy milyen tablettáról lenne szó. Nem tévedtem - közelebb hajoltam a nőhöz és bizalmasan odasugtam , olyanról, tudja. Ja persze, de ne vicceljen , hogy patikában keresi! Elkell menni e a főtérre, mert  ott úgy tíz óra körül megjelennek az árusok.- De miről  ismerem meg őket?

         - Először is figyelni kell a folyamatot, ki mikor kihez megy oda, mennyi ideig beszélnek, együtt mennek el, vagy csak árus megy el, és másik, a vevő fél, vár amig az árus visszatér. Persze nagyon figyelmesen csinálják ezért nagyon óvatosnak kell lenni. Ez belekerülhet akár két három órába is, mert őket is figyelik a rendőrök, de civilek is. Előre pénzt nem szabad oda adni senkinek, mert megtörténhet , hogy odavész a pénz, mert az ürgét soha többé nem látja.

            Még megkérdeztem , hogy melyik, hányas számu villamos megy a főtérre , és hogy hány állomásra van az - majd megköszönve az információt felugrottam az éppen előttem csillingelő villamosra amelyik a főtér irányába  tartott.

            A hölgytől kapott tanácsok, nagyon jól jöttek , mert az első  pasas akit bemértem, hogy tőle talán vásárolhatnék  - előre kérte a pénzt. Ez csak megerősitett abban, hogy  előbb az árú és utána a pénz. További megfigyeléseim  eredményre vezettek, és sikerült egy csempész  hölgytől, Jugoszláviából származó gumit és tablettát is szerezzek.

- Igazán ügyes voltál jelentette ki Szeréna -  aki eddig tátott szájjal és hitetlenkedve hallgatta történetet.