Te, velem jössz 11.

            Jelen pillanatban , a férfiak mutatkoztak józanabbnak, mert megállapitották, hogy jó lesz ha mielőbb haza  huzzák a csikot, mert csak néhány óra és kell visszafele jönni dolgozni. A lányok maradtak volna még,  de amikor a fiúk olyan gavallérnak mutatkoztak, hogy hazaviszik őket taxival ráálltak a haza menetelre, bár számitásaik szerint az időben még belefért volna egy partí, de mivelhogy a fíúk már nem voltak erre kaphatók, vagy képesek, belátták hogy hasznosabb dolog ha hazamennek és még pihennek is egy kicsit - mert volt ami volt - de reggel munkába kell állni.

- Tudtok egy telefonszámot? - kérdezték a fiúk miközben igyekeztek rendbeszedni magukat.

- Igen.- az enyémet  - kedélyeskedett Szeréna aki még mindeig a sex mámorába égett.

- Na ne hülyéskedj - egy taxitársaságról van szó!

- Azt is tudtam , csak elfelejtettem.

- Ha itt akarsz maradni akkor csak humorizálj , mert  én akkor már indulok is gyalog. Te meg majd csak haza kerülsz reggelre.

- Jajj , nem- csak várj egy kicsit,  mert lent az irodába a táskámba van több szám is. De addig nem megyünk innen, amig el nem takaritunk minden nyomot - hogy minek a nyomát azt úgye nem kell mondjam.

             Mostmár mind a négyen tettek vettek törölgettek, bár a lányok lába meg-megbicsaklott a nagy munkába, majd egymást kezdték kérdőre és felelőségre vonni , hogy ki rugta le a poharat az asztalról - ami eltört- annak is kéne eltakaritani a nyomát. Megegyezésre nem volt esély, ezért a fiúk  igyekeztek minden nyomot eltüntetni, ami a buli után keletkezhetett. Szerénát meg elküldték  hogy keresse meg a telefon számot, és ott lennt várja meg őket. Szeréna elment -  a két fiú és Rodika mindent rendbe tettek maguk mögött majd lementek Szerénához, aki telefonszámmal maga előtt bóbiskolt iróasztalánál.

            Szerénába egy kis simogatással életet vitt újdonsült barátja, majd tárcsázni kezdték a taxitársaság számát.  A kocsit négy öt percre igérték, és akkorára meg is érkezett. Előbb Rodikát vitte haza  barátjával együtt, de nem sokára  visszajött, hogy Szerénáékat is el szállitsa. Szeréna legújabb barátja meghivót kapott  hozzá , de az nem fogadta el mert neki is illett hazamenni  még mielőtt  rájuk nem köszönt a hajnal. Elváláskor bemutatkoztak egymásnak - addig nem tartották fontosnak egymás személyének névszerinti megismerését.

            Másnap reggel  mindenki szépen megjelent a munkahelyén - ki pihentebben ki fáradtabban. Ám a külföldi megrendelők  nem tartották számon a mi buliainkat, és nem kevesebb mint három húsztonnás kocsit küldtek az éppen esedékes áruért. Természetesen, már mint ahogy az lenni szokott, az árú nem volt kész teljes egészében, ezért már kora reggel az igagató úr körbeszaladta a termelő részlegeket  - gyorsabb munkára biztatva alattvalóit, akiket ilyenkor munkatársainak nevezett. Utána  az irodákat járta végig , és felhivta az irodai dolgozók figyelmét , hogy a mai nap folyamán, alkalmuk lesz megtapasztalni , hogyan is termelődik ki a valuta, mert mindenki hozzá fog járulni a kocsik berakásához. Ugyanis egy-két széket mindenki elbír. Mert ha esetleg a berakás nem történik meg időben akkor a német szállitócégnek fekbért kell fizetni , ami elviheti az árú értékének nem kis hányadát.

            Nos, azt látni kellett volna , hogyan viszonyultak az elkényeztetett kisassszonyok, és a benfentes férfiak a fizikai munkához  - mert bizonyára volt a hölgyek  között  olyan is aki még a szoknyájánál vagy egy  seprünél nehezebb dolgot nem emelt fel.  Szeréna meg Rodika a legnagyobb jóindulattal viseltettek cégünk elvárásai iránt, mert ketten vittek egy dobozt amiben  két szék volt amelyik csomagásal együtt nem volt több tizenöt kilónál. Nem volt rá lehetőségem- hogy lefotózzam őket - de most igy visszaemlékezve magam előtt látom azokat fájdalmas arcokat amit a székszállitás váltott ki a két munkatársnőből, akik az előző nap fáradalmait és az éjszakai alváshiányt magukon viselték , pedig alaposan elakartak bújni a sminkjeik mögé.

           Szeréna  gyakran pislogott a főkönyvelő felé , arra gondolva , hogy hátha kitalál valamit hogy őt mentesitse a munkától, de erre nem volt lehetőség, mert aki élt és mozgott az mind széket pakolt. Volt aki könyebben , volt aki nehezebben  birkózott meg a feladattal, de a közös cél mindenkit hajtott, hogy mi előbb befejezzék a munkát.

           Az igazgató legalább két óráig hordta velünk a székeket, de ha az elején azt irtam , hogy elsőnek fogott  hozzá, akkor az is igaz , hogy elsőnek hagyta abba - egyéb teendőire való hivatkozással.. Ahogy az igazgató eltűnt a munka fegyelem is lazulni kezdett, ki szomjas lett, kinek félre való dolga akadt , kinek hírtelen belefájdult a fejébe, de volt olyan is aki a fogorvoshoz ment. Szeréna meg Rodika meg fáradtságra panaszkodott. 

           A lányok szerették volna látni nappal is éjszakai partnereiket , de  erre nem volt lehetőség, mert azoknak benn a műhelyben kellett túl teljesiteni hogy estére a kamionok tele legyenek dolgozva. Igy mondták , ilyen lazán teledolgozzuk!

           Az igazgató félóránként ellenőrizte az eredményt, és sajnálattal vette tudomásul , hogy emberei megtalálták a kiskaput, hogy ideig óráig mentesüljeneka tulajdonképpeni munkától. Nemelyeket meg is jegyzett magának, és az első adandó alkalommal felrótta nekik , hogy egyáltalán nem biztos , hogy a nevűk felkerül a prémium listára. Ezzel szerzett  magának egy piros pontot ,  azoknál a dolgozóknál akik becsűletesen dolgoztak, de volt olyan is aki arra gondolt , hogy az igazságos Mátyás késői utódjával van dolga.

          Ebéd szünetre, amikor a kamionoknak fele be kellett volna legyen pakolva, az igazgató szomorúan állapitotta meg, hogy csak egy van kész, és másodikban még nyugodtan elfér egy ping-pong asztal játékosokkal együtt - játék közben. Azonnal megjegyezte , hogy nehogy elbizza valaki magát és azt képzelje ,hogy  három órakor lejár a munka idő és mindenki szépen hazasétál. Nagyon kedvesem megkért mindenkit , hogy vegye tudomásul, hogy a munkaidőnek akkor leszz vége amikor a három kamion megrakva elhagyja az a gyár udvarát. Akinek esetleg nem tetszik, és talál  olyan mukahelyet ahol másak a követelmények, azoknak a távozási aktáit szivesen aláírja.

           Az emberek értettek a szóból, fáradtságot bűszkeséget mindent félre tettek, és kitartóan dolgoztak, és azt hiszem nem igen volt olyan alkalmazott aki valaha is jobban várta volna az estét, mint ezen a mai napon. Mert ezen a napon volt munka dicséret , és fenyegetés is.