Városnézés.

          Idegen  helyen , nagyon kevés információval , vagy tudatlanul nehezen boldogul az ember. Itt viszont könnyű helyzetben vagyok mert ismerős az izes beszéd. Mert a helybéliek magyarul beszélnek nagyobbrészt, és aki nem az viszont, éppen olyan vendég mint én , csak más vidékről, ahol nem magyarul beszélnek.

         Eljött a vasárnap, amikor nincs gyógykezelés , és szinte az egész napot szabadfoglalkozással tölthetnénk , ha lemondanánk a pontos időben felszolgált reggeliről, ebédről. De az is olyan izletes , hogy egyszerüen nem lehet lemondani róla. Igy aztán reggeli után városnézésre indultunk, a nem túl nagy de annál szebben karban tartott központi városrészben , amit a Kovászna patak szel ketté. Vize tiszta és nagyon sekély , úgyannyira , hogy látni lehet , hogy az apró halak egymás tuszkolják  át a köveken.

         Idegen helyen van egy biztos támpontom, és ez a templom. Templom mindenütt van a világon , még akkor is ha nem úgy hivják mindenhol. Ennélfogva ha  jól szétnéz az ember előbb-utóbb templomtornyot fog látni . Közelebb érve a toronygombon elhelyezkedő jelképből az is megtudja állapitani , hogy milyen felekezet hiveinek szolgál szellemi, lelki  hajlékául. De most nem ez a lényeges , hanem az hogy egyáltalán van, A katólikus templom   nagyon gyakorlatias módon reggel negyed kilenckor már tárt ajtókkal várja a hiveket , de a más felekezet hiveit is, akik szivesen térnek be imájuk elmondására.A mise tiz órakor kezdődik , de kilenc órakor szentségimádás van. Ekkor a tisztelendő úr imát mond , majd átadja a szót a templom asszony hivei tiz tagjának  akik felváltva olvassák fel a szentség imádást. Időközben a tisztelendő atya eltávozik , hogy felvegye a miseruhát, és a jóhangú kántor vezényletével szebbnél szebb énekeket énekelnek, a lassan már gyülekező hivekkel együtt. Tiz órára megtelik a templom, nem csak katolikusokkal, hanem egy nagyon vegyes társasággal --ahol sokan egy szót sem értenek a pap prédikációjából-- mégis végig ülik hallgatják a magyarul szóló szentmisét .Ennek egyetlen magyarázatát találtam: Egyszerüen szükségük van a templomi áhitatra, amit nem lehet mással pótólni.

           Mint sok helyen a világon, igy itt  is, a temető a templom szomszédságában helyezkedik el. A város nagyságához arányitva , nagyon nagy temető, ennek ellenére nem hagyhattam ki hogy ne nézzek szét benne, amit aztán egyáltalán nem bántam mert , jónéhány olyan dologgal találkoztam amiről halvány sejtelmem sem volt.

          A temető bejáratától nem túl messze-- talán a hetedik nyolcadik sorban egy ismerős nevére bukkanok. Tompa László szinművész! Ez a müvész ember, negyven éven kersztül volt a szatmári szintársulat tagja. Emlékztem rá a szinpadról, az utcáról, emlékeztem halálára, de nem tudtam , hogy hol temették el. És most újra találkoztunk! Alig hittem el , hogy nekem ott, a kovásznai temetőben ismerősöm van!

         De a szomorú élmény tovább folytatódott. Ahogy egyre beljebb kerültünk a temetőben-- a sok szépen karbantartott sirokon, és elhanyagoltak között -- egy fehér márványlapokkal kirakott diszkapuszerű épitménnyel--emlékoszlop-- találkoztunk amelyiknek minden oldalára, azon elesett magyar, vagy mondhatom székely férfiak neve sorakozott akik az első világháború és az azt követő Trianon áldozatai voltak. Számolni kezdtem, de amikor már túl voltam a kétszázan-- és még a felénél sem tartottam  akkor abbahagytam az egészet mert elöntött a fájdalom a részvét, agyam megállithatatlanul pörgött, és visszaidézte az ismert vagy alig ismert történelmi  eseményeket. Fényképet készitettem róla, éppen úgy mint az elhúnyt szinész ismerősöm sirkövéről.

         Tovább sétáltunk a temetőben , de már képtelen voltam egyébre odafigyelni , mert minduntalan a szememet kellett törölgessem ha arra gondoltam ,hogy mit vétett az a sok száz értelmetlen halált halt férfi --akik között volt tizenhatévestől hatvanévesig minden korosztály. De volt három-négy, sőt ötgyermekes férfi is. Már rég elhagytuk a temetőt amikor még gondolataim mindig akörül forogtak , hogy valahol , ott kezdődött , vagy folytatódott népünk pusztulása számszerű hanyatlása , máig tartó sorvadása!