Irány Szibéria!

Babitz Jónás nem szerette,ha eltérítik a gépét. Szerette a szép nőket,a gyors kocsikat és a Sztori tévét,mint minden,normális,a harmincas éveiben járó szingli pasi. De az eltérítést és a harmadik típusú találkozásokat nem. Azt meg főleg nem,ha a Hawaiiba induló gépe Szibéria fölött repked. Pedig Pécsen érettségizett a budapesti egyetemen. Azt se szerette,ha a gépe eltérítői Szibériában kilökik a gépből tizenhárom társával együtt. Mert egy egész egy tizenketted tucat ember nem ér annyit,mint egy bolying nyolcszázhetvenhárom egész öt tizedes repülőgép.

Van valami,amit tudnod kell. Szibériában hideg van. Ezt a tudósok két dologból állapították meg. Először is,a helyiek eszkimóbőr kabátjából. Másodszor abból,hogy összehúzódott…fáztak. Aztán kísérleti és logikai úton három és félszer be is bizonyították. Szintén logikai úton kikövetkeztethető,hogy Jónásnak is összehú…fázott. Odafordult tizenkettő pluszmínusz egy sorstársához,akik éppen azzal voltak elfoglalva,hogy megegyék Egymást. Ő volt az egyetlen kölcsönös névmás,ezért nagyon magas volt az eszmei értéke,alig érték el,hogy lejjebb húzzák- De persze,csak Eszme államban. Vagy a tiédben.

***

Tábort vertek hát,aminek a tábor és főleg a benne lakók nem örültek,de ez hőseinket nem érdekelte. Aztán elfoglalták a megvert tábort,mint az unatkozó hadvezér saját magát. Egyből tábortüzet raktak. Volna,ha van tüzük. De nem volt! Így hát Babitz tüzet gyújtott kova és acél nélkül pusztán gondolatának erejével egy öngyújtóval. Megmelegedtek a hatalmas,tizenöt centiméteres lángoknál. Jónás körülnézett-persze nem rögtön,hanem két perc,vagy nap múlva-és azt vette észre,hogy összes társa közül már egy sincs ott,vagy legalábbis máshol van,de legrosszabb esetben eltűnt. Semmilyen árulkodó nyom nem volt ott,kivéve a negyvenkettő centis lábnyomokat és az „Itt jártunk,jetik.” plakátokat. Babitz gondolt egyet,vagy másfelet,hogy most mi lesz. Arra jutott,hogy kedd. indult,hogy keressen egy helyet,ahol van taxi,hogy potom pénzért hazafurikázzon. Vagy csak hazamenjen. A legközelebbi ,szerény hárommiliós lélekszámú falvacskában,név szerint Mackó-fölsőn tudta ezt megtenni. El is indult arrafelé,amerre a falut sejtette egy GPS-sel. Lassan haladt előre. Néhol térdig süppedt a hóba,máshol viszont nyakig. Némileg viszont gyorsították az őt üldöző farkasok és farkatlanok. Így is legalább két napig tartott,mire elért a faluba,ami legalább huszonöt méternyi utat jelentett.

***

- És hogyan jutott haza?

- Szupermanus hazahozott. Szerinted észlény?!

- Repültél?

- Most tegezel,vagy magázol?

- Akkor repült?

- Ja,csak elfáradt a karom.

- Babitz Jónást látták a tévé tizenkettőn!