Amatőr Írók Klubja

Amatőr Írók Klubja hírei

Csend a Vörös Pikkelyen(játékra fel!)

Frederik, a kalózkapitány csalódottan ült a Vörös Pikkely nevű kalózhajó egy kabinjában. Kissé dühös is volt, ha belegondolt mitől is keseredett el annyira, hogy már abban az üveg rumban sem lelte örömét, melyet a kezében szorongatott.Egyedül volt, magányra vágyott. Csakúgy, mint a mellette levő elefánttálnyi elfonnyadt szőlő, az ő feje is lekonyult és másra sem tudott gondolni csak arra, hogy megbosszulja, amit vele tettek.

Egykor még jó viszont ápolt Kék Korall kalózkapitányával, de mióta az elcsábította a feleségét, azóta csak azt lesi, hogyan tehetné el láb alól a betyárt. A nő eleinte még egész mulatságosnak találta, hogy a két kapitány rajta veszekszik, de idővel aztán csak az lett a vége, hogy elhagyta a Vörös Pikkelyt. Ez neki egész egyszerűen ment, amikor Frederik és ő, kalóz eszem-iszomra mentek az éppen a közelükben lehorgonyozott Kék Korallra. Az volt az utolsó nap, amikor Frederik és barátja még örvendett egymás társaságának és eme örömet azzal is kifejezték, hogy koccintottak és jól megveregették egymás vállát.

Frederik azonban mostanra már szívesebben jól megverte volna a Kék Korall kapitányát, mintsem, hogy megölelje őt. Meg is ölhette volna, de a régi barátság miatt erre nem lett volna képes. Így hát csak ült és, mint egy mozdulatlan báb egy polcról, úgy nézett ki a fejéből. A Kék Pikkely akkor már rég máshol járt, rajta az elcsábított nővel.

A Frederikben majdnem felrobbanó méregbombát már az sem tudta hatástalanítani, amikor az egyik kalóz-matróz benyitott hozzá, azzal a hírrel, hogy új zsákmányra bukkantak, ugyanis éppen feléjük tart egy aranyat és ezüstöt szállító teherhajó.

Címkék: játékra fel