Cono

Már egy hete Kubában voltam, mikor ráébredtem, hogy nem ide kellet volna jönnöm. Az értékrendemhez jobban illett volna Bangkok. A formás, nagyfenekű kubai lányokban találtam némi vigaszt. A szivar, rum és különböző helyi dolgok, nem haladták meg az ingerküszöbömet.  Egy prosti, némi ital és ennyi.  Ez pedig édes kevés, magamfajta kalandvágyó embernek.

Tengerparti bárban üldögéltem, rohadt meleg volt. A turista nők mászkáltak bikiniben, bármerre néztem csak feneket láttam.  Nőkőn járt az eszem, azon filozofáltam, hogy ha nem léteznének, akkor milyen motivációt találnának magamfajta emberek? Ott az ital, ami jó, de ha nincsenek hölgyek, akiket meglehet egy pohár pezsgőre és egy doboz citromfagyira hívni akkor bizony megéret a világpusztulásra.

Még egy sört, és egy doboz cigarettát kértem a fekete pultostól, aki hawaii mintás inget viselt. Mikor belekortyoltam a sörbe, akkor láttam meg a pulton lévő kistévében, hogy Marija Sarapova bejutott a Miami-ban  megrendezett tenisz torna fináléjába. Még soha nem láttam élőben játszani az orosz szépséget Hirtelen Kuba még jobban nem tetszett, és elvágyódtam…

-Te mégis mit csinálsz?- kérdeztem a pultost miközben egy töltényből kezdte el kivenni a puskaport.

-Csupán jól akarom indítani a napot. - Helyi színes bőrű férfi arcán, hihetetlen őszinte ragyogást láttam. Irigyelte. És meg akartam tudni, hogy mégis miután lehet ennyire rajongani.

Közelebb hajoltam a férfihoz, és megkérdeztem, hogy mit csinál a pult alatt.

-Ez nem a turistáknak való cucc- mondta nevetve.

Megpillantottam egy csík kokaint.

-Most viccelsz? A világon mindenhol van.

- Csak nem ilyen minőségben és puskaporral.

- Puskapor?- Hangomból érződött, hogy baromságnak tartom.

- Afrikában a harcosok tolják, ettől barátom egyszerre leszel kemény és gyengéd, buta és okos. Kegyetlen és kegyes.

- Vagyis Rambo leszel tőle- mondtam nevetve.

Igen. - Arca nagyon komolynak tűnt. - Egyszer kipróbálta egy kanadai férfi és csúnya vége lett …-A szörnyű emléktől, abbahagyta a mondatot.

-Mi történt vele?- Azt gondoltam, csak helyi legendákkal szédít.

Kiherélte magát- mondta ki nehezen.

- Hagyjál már- Azt hittem csak viccel.

- Castro-ra mondom, hogy igaz. Itt  pulton fogott egy kést és…elintézte hogy ne legyen több gyereke.

-Ez kemény.

- Állítólag a felesége akart egy harmadik gyereket, de a férfi nem akart többet éjszakázni.

-Hát megértem. - Puskaporral kezdtem el szemezni. És Bangkok járt az eszemben, hogy miért nem inkább odamentem. Rövid gondolkoztam, majd hoztam egy komoly döntést. - Ki próbálom!

Marija Jurjevna Sarapova (oroszul: Мария Юрьевна Шарапова; Nyagany, Szovjetunió, 1987. április 19. –) ötszörös Grand Slam-győztes, olimpiai ezüstérmes orosz teniszezőnő, korábbi világelső.

Eddig összesen huszonegy héten át vezette a világranglistát, ő volt az első orosz világelső a női teniszben.

- Minden kutyának eljön egyszer a napja, igaz, Mel?- kérdeztem  egy pohársarkú cipőben és  kék öltönyben.

-Hé Tony az csak egy kecske- mondta a banánhajó kapitánya.

- Nekem nincsen semmim a világon, csak a tököm meg a puszta szavam... És ezt a kettőt nem játszom el senkiért... megértetted?

- Rendben, ahogy gondolod - Visszaindult ladikja kormánya mögé.

25 tonnái marihuána volt nálunk, amit Miami-ba kellet vinnünk. Fejeként ötszázért. A legjobb barátommal Manolo-val, aki nem tudom hol volt, de a hajon kellet lennie. Hisz még halottam, ahogyan mondta az álmát: Tudod mit szeretnék? Egy saját farmermárkát! Hogy az ÉN nevem legyen kiírva a csajok seggére! 

Remek álom. Megfogadtam, hogy mindent megteszek azért, hogy segítsek neki.

Jól éreztem magam. Az álom egy karnyújtásnyira állt tőlem. Mikor megszületem már akkor tudtam, hogy egyszer enyém lesz az egész rohadt világ. Miami nem volt messze. Many-val tudtok, hogy ha megérkezünk, akkor egy új világ fog várni minket. Bár ennél nagyobb ember én nem nagyon lehetek, hisz mindenem megvan. Csak egy dolgot, akartam Elvirát még egyszer látni.

Az arcomon lévő sebhelyet néztem a víztükrében. Büszke voltam magammal, majd elővetem a zakóm zsebéből még egy csík kokaint. Tenyeremből felszívtam, és éreztem, hogy kokain egyé vállig velem. Nem tudtam eldönteni, hogy én vagyok a kokain vagy a kokain Tony. De jól érzésben részesültem, még egy kolumbiai hadsereget is le tudtam volna győzni.

-Jéghegynek ütköztünk-mondta Mel a kecske.

-Cono! Te ne mondjál ilyeneket!

- Ráfáztál Tony!- A kecske büszkén ült. – A világ legnyálasabb halálát fogod halni.

-Nem én Mel, hanem te. - Nadrágomból kivettem egy pisztolyt és gyomrom lőttem a kecske kezét.

-Az istenit, nem lőhetsz le egy zsarut!-A sebéhez nyúlt gyorsan.

Közben hajó elkezdett süllyedni a hajó, de nem érdekelt.

- Mégis miféle rendőr voltál te?- A ravaszon volt az ujjam.

- Elintézem neked ezt, csak engedj el. - Könyörgött a Mel az életéért.

-Persze Mel. –Felálltam a székemről,és tudtam, mi fog következni.- Egy úttal elintézhetsz magadnak egy utat a másvilágra!

-Punk strici…rohadék!- mondta a kecske.

-Isten veled jó utat kívánok!

Dögölj meg!- Az utolsó szavai voltak Melnek.

-Oké gyerünk. - hirtelen megszédültem és homályosan kezdtem el látni. A pisztolyom eltűnt, és közben hajót elkezdte ellepni a víz. Nem volt más választásom, ismét a zsebemhez nyúltam.

Kolumbia drogos sasok érkeztek a távolból. Nem kérdeztek semmit, csak rám lőttek. Golyók sora érték a testemet. Közben körém gyűltek a banánhajó utasai. Néztek.

-Mit bámultok? Egy rakás kibaszott seggfej. Mi az, nincs vér a pucátokban ahhoz, hogy olyanokká váljatok, mint én? Nektek szükségetek van az olyan emberekre, mint én. Akikre ujjal mutogathattok: "Itt a rosszfiú!" Miért, ti kik vagytok? A jók? Nem. Nem vagytok ti jók. Csak tudjátok, hogy kell elrejtőzni a világ elől. Hazudni. Nekem nincs ilyen problémám. Én mindig az igazat mondom. Akkor is, ha hazudok. Kívánjatok jó éjszakát a rosszfiúnak! Gyerünk. Utoljára láttok ilyen rosszfiút mint én, az biztos. Gyerünk. Adjatok utat a rosszfiúnak. - És ezzel beleugrottam a tengerbe, elmélyültem a vízben, ahol hattyúdal szólt. Sasok húzták a hatalmas feliratot a szárnyukon: Tied a világ!

Másnap:

Sarapova a mérkőzésért adogatott. Kellemesen napsütésben, néztem a tenisz a mecset. Az elmúlt két nap teljesen kiesett, csupán arra emlékeztem, hogy Kubában ülök egy tengerparton. De arról fogalmam se volt, hogy kerültem Miami-ba.