Bence-csere

                                  2.

Bence már majdnem elérte az ellenfél kapuját, amikor hallotta, hogy egyre több láb dobog mögötte, melyek pillanatok alatt már ott lihegtek a nyakában. Ezzel egyidőben, pedig vele szemben a kapus, aki elrigaszkodván a földtől, olyan erővel indult meg vele szemben, akár egy szabadon eresztett bika. S mivel legalább két fejjel magasabb és szélesebb testalkattal rendelkezett Bencénél, így a 18 éves fiúban még ha az utolsó pillanatban is, de kételyek merültek fel. Mi történik ha összeütközik a hatalmas, kopasz fejű kapussal? Még az is lehetséges, hogy az ütközéstől maradandó agykárosodást fog szenvedni, ami miatt már soha életében nem folytathatja majd ezt a csodálatos sportágat, s ami mégfájóbb lesz, hogy már soha nem lesz olyan, mint azelőtt. S mindezt egy gólért. 

    Márpedig igen is egy gólért!  Ha ezzel a saját testi épségét fogja kockáztatni, akkor ennek így kell hát lennie!  Ebből az akcióból gólt fog szerezni!   A hazai szurkolótáborban már mindenki felpattant az ülőhelyéről. A Malomtól széli sportpálya zengett, ám ezúttal csak a Ceglédi drukkénektől. Bence nem vesztegette az időt.  Amikor már csak három méterre volt a kapustól, óvatos mozdulattal átpasszolta a labdát a vékony lábak között, s így a játékszer zavartalanul gurult a gólvonalon át, egészen addig, amíg a háló meg nem állította.Restart Ceglédi VSE - Balmazújváros 1:0 

   A hazai csapat szurkolótábora örömtáncot járva, s persze eget zengető morajt csapván ünnepelte Koncz Bence szólóját, aki a saját térfelüktől egészen az ellenfél kapujáig vezette a labdát.  Úgy, ahogyan az ő eldöntötte.   Csodálatos és látványos akció volt.   Egyedül megverte a védelmet s még a kapus ellen is megnyerte a szemtől-szembeni párharcot. Még akkor is szép teljesítmény volt, még kissé önző megoldást választott.  Bencéhez minden csapattársa odarohant, s magukhoz ölelték a bravúros góljáért.   Egyikük sem szólta meg, amiért passz nélkül vezette át a pályán a labdát, mindenki hálás volt neki.   A bíró pedig nemsokkal  a középkezdés után, meg se várva hogy a duzzogó Balmazújváros támadhasson, lefújta az első félidőt.   Miközben a két csapat az öltöző felé indult, a vendég csapat, tagbaszakadt, szakállas, baseball sapkát viselő edzője, csípőre vágott kezekkel, ajkát harapdálva próbálta megfogalmazni mondandóját, melyeknek majd a szünet alatt fog hangot adni.  

        A Ceglédiek edzője, Rónai Péter arcán elégedett mosoly ült, szemüvege mögül pedig büszkeségtől csillogó szemekkel kísérte csapatát a negyed órás pihenőre.   A szurkolók is elhagyták a helyüket s a büfé felé indultak. Voltak, akik még a sörüket sem fogyasztották el, amely mostanra már felmelegedve s buborékok nélkül lötykölődött a műanyag pohárban.                   A hazai csapat öltözőjében ünnepi hangulat uralkodott.

    Igaz, még csak az első félidőt nyerték meg, s a három pont megszerzéséhez, bizony szükség lesz még egy negyvenöt percnyi játék fölényre.   Mindenesetre a Balmazújváros elleni vezetés megnyugtatta a csapatot. 

  - Jól csináltad, Bence! - csapott ököllel Máté, a nála alacsonyabb balszélső hátvéd vállába, aki az elismerés hallatán, csillogó szemekkel fordult a csapatkapitány felé. 

  - Tényleg? Jó voltam?

  - Naná! - biccentett neki. - Magabiztosan kell kiállni ellenük, te pedig pont ezt tetted!  Máté véleményét minden szusszogó játékos jóvá hagyta.   Azaz majdnem mindenki.  

 A csapat agresszív s hirtelen haragú középcsatára Dávid, ezúttal is felháborodott Bence teljesítményére.   Persze miért is tett volna másként?   Elvégre egy börtöltöltelék fiának, akinek az édesanyja is valahol egy távolabbi város gyorséttermében készíti a melegszendvicseket, miért is kellene mindenhez jó képet vágnia?  Dávid születése után került nevelőszülőkhöz, nem kellett sem az édesapjának, sem pedig az édesanyjának.   Egy árván hagyott kisfiú, aki rossz csillagzat alatt született és később sem találta meg a helyét mások között, s így képtelen volt normális körülmények között felnőni.   A focit is annak köszönhette, hogy édesapja révén, a sport iránti szeretete öröklődött benne.   Elvégre ennek a sportágnak köszönheti, hogy életét nem a rendőrségi őriztető cellákban, hanem a focipályán éli. 

  - Ha Koncz úr, véletlenül használta volna azokat a riadt boci szemeit, akkor észrevehette volna, hogy ott rohantam alig egy méterrel mögötte! Tudom hogy szeretsz magán akciózgatni, de felfoghatnád, hogy te csak egy hátvéd vagy, nem pedig csatár!  A játékostársak továbbra is némán szuszogtak, ám ezúttal nem gondolták, hogy ezt a véleményezést is jóvá kellene hagyni.  S ugyanígy volt ezzel Bence is.   Bár tekintetével ki tudta kerülni a Balmazújvárosiak kapusának kopasz fejéhez hasonló Dávid lámpafénytől csillogó kobakját is, s kezébe véve kulacsát, a csaphoz indult vele.   Megtöltötte vízzel, majd utána a szájához emelte s az utolsó cseppig kiitta annak tartalmát.  Hiába érezte, hogy szomja oltódik, a kíméletlen szavak miatt még a frissítés sem esett jól neki.   Világ életében, amióta csak az eszét tudta, ki nem állhatta ha valaki megszólta őt valamiért, vagy a teljesítményére negatív választ adott.   A gyomra erre begörcsölt, mint ahogy ezúttal is, s még egy őszinte bocsánatkérés sem gyógyíthatta meg, mint ahogy most sem.  Bár Dávid sem az a fajta fiú volt, aki hirtelen bocsánatot kér, ebben az esetben esze ágában sem volt. 

   - Gólt szereztünk nem? - lépett oda Dávid elé Máté, miután a kopasz középpályás továbbra sem fejezte be a hálátlan megjegyzéseinek a kinyílvánítását. - Nem számít hogy nem passzolt, mert ha esetleg megtette volna, lehet hogy előbb lecsapott volna rá egy ellenfél játékos! Mondjuk ha te is jobban figyeltél volna, akkor láthattad, hogy egyszerre két hátvéd futott a hátad mögött! Akkor át tudtak volna venni Bencétől a labdát? Nem! Úgyhogy jogod van köszönetet mondani Bencének, mint nekünk mert ő igen is a jó megoldást választotta!  

   Dávid durcásan nézett fel Mátéra.   Mivel ő Bencénél is alacsonyabb volt, így szinte nehezére esett még jobban felemelnie a fejét, s belenézni a csapatkapitány szigorú fekete szemeibe.

  - Bíztató szavakat lehet egymásnak mondani! - hallatszódtak  a hátuk mögött, az öltöző bejárati ajtajánál álló Rónai Péter edző szavai, aki hátracsapott kezekkel lépett be játékosai öltözőjébe s egyenként végighúzta mindenkin a szemeit. - A Restart Cegléd egy labdarúgócsapat, ami azt jelenti, hogy minden játékos egyetlen célért küzd! Éppen ezért, van hogy együtt nevetünk és együtt sírunk! De olyan, hogy valaki nevet és valaki srí, olyan nincsen, csak a szappanoperákban! Ezen lehet nevetni, de tudomásul kell venni! Értve vagyok, Lehoczky Dávid? 

 A magas, vékony edző odalépett és szemüvege mögül, kérdőn az alacsony középpályásra nézett.  Dávid a kérdőre vonás koromfekete szikráját látta edzője szemeiben, amire alig tudta megtalálni a megfelelő választ.  

  - Értve van, edző bá! 

  Péter bá elégedetten kanyarította mosolyra az ajkát s újból, majd testével úgy próbált fordulni, hogy minden játékosával szembe álljon.

  - Ugye hogy mennyien eljöttek a mai szezonnyító mérkőzésre? Megmondtam én, hogy ma már kevésbé érdekli az embereket a Való Világ meg az X-faktor! Ha fogadtam volna veletek, amikor ezt feltételezem, ma már annyi Milkám lenne, amennyivel csokigyárat építhetnék! Az edző viccelődésén mindenki jót nevetett, még a hozzá legközelebb álló Dávid is, aki rendesen elszégyellte magát mindenki előtt. - Ha ez így megy tovább, csődbe megy az ORTT, gyerekek! Arról nem is beszélve, hogy Tóth Gabinak akkor ugrik a mentori állása és szerepet kell vállalnia reality műsorokban! Na, de nem ez itt a lényeg, hanem hogy nyerésre állunk a tavasszal még NB I-ben szereplő Balmazújváros ellen! Ez pedig szép teljesítmény eddig! Regőczy, Koncz, Vásáry és Csernák továbbra is feltartjuk a csatárokat, ott kell loholnunk a nyakukban, még ha emiatt felmegy bennük a pumpa, akkor is! Lehoczky, Soha, Fehér és Lipták, ti ugyanazzal az elsöprő lendülettel mentek előre, mint eddig! Lipták fiam, nehogy úgy fordulj meg a labda után mint a névrokonod a Románok ellen, mert végünk! Meg ne lássam, hogy az a hatalmas lendület eltűnik belőletek a második félidőben! Mihályfi és Patkó Máté pedig legelől tipor, amint megkaptátok a labdát, egymásnak adogatjátok, szép technikás tánccal kicselezitek a hátvédeket és bumm! Ennyi, gyerekek! Ezidáig jól játszottunk, ha szükséges, akkor hosszabb passzokat adogassunk egymásnak, figyeljünk oda a védelemre a kapunk előtt, beleértve a szögletet követő lecsorgó labdákra és az ellenfél passzjátékára! Nem veszélytelenek, attól hogy még hátrányban vannak, meg fognak tudni fingatni bennünket! Nagyon oda kell figyelni! Hajrá fiúk, csak így tovább!