Az én városom, és környéke 65.

            Holt fáradtan, teljesen kimerülve értek haza Póliékhoz. Ekkorára már többen is tudták , hogy mi történt , hogy honnan, azt senki sem mondta meg. Asszonyok jöttek megmosták a halottat,felöltöztették, és az ágyra fektették .  Már elmúlt éjfél megjöttek a sirató aszonyok is - Cika vezényletével. Valaki értesitette Kálmán szüleit is, akik alig egy óra múlva  zokogva borúltak holt fiúk tetemére. Póli  egy helyben űlt vigasztalhatatlanul.  Könnyei  nem tudtak elapadni, és hang sem jött ki a torkán. Ő semmit sem tett, semmit sem mondott, a dolgok mégis folyamatosan megoldódtak.

             A sirató énekek szünetében Cika oda lépett Pólihoz. Nyugodj meg lányom - tudom , hogy fáj, tudom hogy nem könnyű megemészteni a halált, tudom , hgy most legszivesebben odarohannál és magad tépnéd meg azt vén boszorkányt - de megnyugtatlak, arra már nincs szükség , mert a tegnap este tíz órakor holtan találták meg az istálló ajtajában. A fekete lovuk is eltünt. 

             Póli nem szólt semmit,de látszott rajta , hogy érti és tudomásul veszi amit Cika mondott neki. Szép arca, a bánattól egészen eltorzult, és kifejezéstelenné vált. Csak egy enyhe bólintás jelezte, hogy tudatánál van.

             Sára, és egy idősebb falubeli asszony, anyósa  irányitása mellett ellátták a sirató asszonyokat étellel itallal . Később érkeztek férfiak is a virrasztóba, akik egyházi énekeket énekeltek, a siratás szüneteiben. Amikor meg az asszonyok énekeltek, emlékeztették egymást Kálmán kiváló erényeire megbizhatóságára, munkabirására. Mindenki teljesen érthetetlennek ítélte meg Kálmán idő előtti -  korai halálát. De mivelhogy senki ellene nem tudott tenni,  kénytelenek voltak elfogadni az elfogadhatatlant, és Isten akaratának nyilvánitani a tragédiát.

             Póli teljesen magába zuhant, barátnője Sára számtalanszor űlt le mellé és vigasztalni próbálta, de Póli csak bólogatott jelezve , hogy mindent ért, mindent felfog , de nem képes egy hangot, egy szót sem kiejteni.

             Emberek jöttek mentek, és lassan minden helyére került. Mindenki tudta dolgát mintha előre meglett volna beszélve minden, és most csak el kell végezni a megbeszélteket.Pedig nem volt megbeszélve semmi, hanem az évszázados szokások betanult , és gyakorolt megnyilvánulások  kerültek megvalósitásra. Mindenkinek meg volt a dolga, amit minden gondolkodás nélkül elvégzett hiba nélkül, mert tudta , hogy előbb-utóbb ő rá is rákerül a sor, és akkor is lesznek, akik nekik is megadjáka végtisztességet.

              Már reggel volt ,valaki szólt a papnak, mások, koporsót hoztak  felravatalozták a halottat, míg megint mások kiindultaka temetőbe a sírgödröt megásni. A sirató assznyok is elmentek, hogy este újúlt erővel folytathassák a siratást. Sára egy pillanatra sem hagyta magára Pólit aki csak csendes szemlélője volt a temetési előkészületeknek. 

              Nemsokára a pap is megérkezett - imát mondott, és megegyeztek a temetés időpontjába. Ekkora már némileg visszatért az erő Póliba, és képes volt néhány szót váltani a legközelebbi rokonaival ismerőseivel és a pappal. 

              Délután már kevesebb volt a látogató, ezért Sárának sikerült lefektetnie Pólit , hogy pihenjen egy kicsit , mert még egy éjszakát és egy egész napot kell végigcsinálnia  - megtörten, fájdalommal tele.  Nehezen ugyan - de a fáradtság a kimerültség - mély álomba süllyesztette. Sára is elbóbiskolt a kemence padkáján , de nem volt szive otthagyni barátnőjét. Igy sikerült neki is pihennie egy kicsit.

              Sűrű sötét volt az este amikor Póli megébredt, de egy ideig még gondolkodnia kellett , hogy mi is történt vele, mert álmában még vele volt Kálmán. Ő fedezte fel Sárát amint alszik, a kemence mellett. Szabályosan meghatódott barátnője kitartásán , és nem volt szive felkölteni. Új látogatók jöttek halott nézésre - köztük jó szomszédok jó ismerősök,nemcsak tőlük, hanem a Kálmán falujából is. Erre ébredt fel Sára aki szégyenkezve vallotta be , hogy rajta is erőt vett az álom és elszunnyadt.

              Nem volt nyugalom  a falu egy másik házában sem, ahol éppen egy másik halottat ravataloztak fel. Berta volt a hallott, de arról senki nem beszélt , hogy milyen körülmények között halt meg. Sőt azt is elhallgatták, megpróbálták eltitkolni , hogy az egyik fekete lovuk eltünt.  De nem mindenki elől tudták eltitkolni , mert Cika - Berta minden cselekedetéről ,sőt szándékáról is tudott. Jelen esetben  ő is tett azért , hogy  ha Bertának sikerül a halálesetet előidézni a mások családjába - azt már ő se élhesse túl. Legnagyobb fájdalma mégis az volt , hogy nem tudta megakadályozni a Kálmán halálát.

             Estére a sirató asszonyok két csoportra  osztódtak, egyikük  Bertát, búcsúztatta a másik csoport meg Kálmánt siratta el.Másnap délben a két halottat egy időben temették, igaz nem egy temetőben, és nem azonos felekezetű papok.