Az én városom, és környéke 59.

            Lassan közeledtek a Póliék házához, de előbb még tiszteletüket tették egy másik falubeli családnál is, akik csak alig néhány házra laktak Póliéktól.Nem időztek sokat,mert már alig várták, hogy Póliékhoz érjenek , mert ott mindig  gazdagabb és szivesebb volt a vendéglátás, mint bárhol másutt. Nagyobb volt a hely is, és bőségesebb  az étel ital. - nem véletlenül mert ennek már hagyománya  volt még abból az időből amikor még Póli  nagyszülei illetve  szülei vezették a fogadót.

            Ahogy közeledtek a házhoz Cika egyre rosszabbul érezte magát, mert csak nagyon nehezen tudta rászánni magát a rossz hír közlésére. Mindezek ellenére nem engedte meg magának , hogy ne tegyen eleget önként vállalt szolgálatának. 

            Póliék a fogadó legnagyobbik helyiségében fogadták a vendégeket és el is látták azokat minden jóval, miközben végig énekelték az összes karácsonyi éneket, közben beszélgettek is mindenfélét. Cika kereste az alkalmat , hogy kettesben tudjon maradni  Pólival , de az sehogy sem  akart összjönni, mert Póli és Kálmán állandóan sürögtek forogtak , hogy kellőképpen ellássák a kedves vendégeket.  Póliék szivesen tettek eleget házigazda kötelességüknek mert ez nekik egyáltalán nem esett terhükre, mert tulajdonképpen egész télen ezt tették. Most viszont , hogy a - karácsony miatt -   elmaradtak a vásáros vendégek, szinte hiányát érezték ennek az elmaradt mindennapi tevékenységnek. Ezért aztán kimondottan élvezték a hangulatot, és azt is hogy most pontosan azok vannak itt, akik máskor is tiszteletüket teszik, és akikre mindig is számitani lehet akár jó , akár rossz időben.

           Cika leste az alkalmat , hogy mikor nincs jelen Kálmán , hogy félre hivhassa Pólit. Kálmán nem sokára el is tűnt borért  - ezt kihasználva Cika azonnal megkérte  Pólit , hogy menne ki vele egy másik szobába. Cikán látszott jól , hogy közlendője van Póli felé , de az is , hogy igen csak keresi a közlendőhöz alkalmas  szavakat,mert most nem valami mindennapi problémáról volt szó hanem sokkal többről - mondhatni életről halálról. De ezt egyelőre csak Cika tudta, de most jött el az idő , hogy beavassa  Pólit is. Póli először nem vette túl komolyan a félre hivást, mert nem tudta pontosan , hogy mit akar mondani Cika - mert arra gondolt hogy a gyerekszületésről van szó.

- Halgass meg Pólikám - tudod én egy nagyon öreg cigányasszony vagyok - de te tudod , hogy én rosszat soha senkinek nem tettem. Tudhatod, mert jártam én a szüleid házában is, és ők engem soha nem bántottak mindig szivesen láttak mert ismertek. Ebben nőttél fel te is ezért  hiszem , hogy te is úgy viseltetsz velem mint a szüleid.

- Természetesen Cika néni, de mondja már , hogy mit akar mondani , mi olyan fontos , hogy pont most a vegdégeim mellől hivott el?

- Hidd el lányom , hogy ha nem lenne fontos , és nem lenne sürgős akkor nem most mondanám el, mert most sokkal többről van szó, mint te azt gondolnád.

- Ugyan milyen baj jöhet még azon kivűl , hogy nincs még gyermekem - nem elég nagy baj az nekem , nekünk. Bár nem akarjuk szóba hozni , de minden nap engem rág a fájdalom , ha gyereket látok és tudom , hogy Kálmán is ugyanúgy érez , még akkor is ha ezt soha nem hozzuk szóba egymás előtt. 

- Tudom én, tudom lányom, de most ettől még sokkal nagyobb veszély fenyeget benneteket, amit nem tudok megmondani pontosan, hogy  mi az mert előttem sem világos ez a dolog , de azt már tisztán látom , hogy valami nagyon sötét felleg közelit életetekhez aminek nagyon szomorú vége lesz.

- Jaj ne mondjon már ilyet Cika néni - már kezdek nem hinni magának.

- Jaj lányom te azt hiszel amit akarsz, én viszont csak azt mondhatom amit látok, és hogy megmondjam , hogy mit látok arra pontosan te kértél meg. Lehet , hogy te sem arra gondoltál amit én most látok , de én öreg vagyok vén vagyok , de az igéretemet betartom. Még akkor is ha fájdalmat okozok vele neked és a tieidnek. De bevallom azt is, hogy nem csak az irántatok érzett tiszteletem miatt teszem ezt, hanem  ebben benne van a Bertával való végelszámolásom is. Mert van egy dolog amit csak én tudok meg ő. Berta tudja , hogy nem sok van neki hátra, és azt is tudja , hogy ezt én is tudom, de sajnos még mielőtt elmenne, valakit a másvilágra átkoz a te családodból, még akkor is ha tudja , hogy neki is az az utólsó órája.

           Cika befejezte a mondókáját, és látszott rajta , hogy megkönnyebült.

Póli viszont egyelőre nem értette , hogy miről lehet szó , és alig várta , hogy elmúljon az ünnep éjszakája , hogy nyugodtan megtárgyalhassa a hallottakat Kálmánnal.